Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2012-06-15 / 12. szám
Paksi Hírnök 22 2012. június 15. Megmelengette a szívét az elismerés Az ASE közgyűlésén a klub örökös tagjának választották Csőm István sakkozót. A sportág egyik hazai kiválósága a napokban töltötte be 72. évét, és már a visszavonuláson gondolkodik. Hosszú pályafutása alatt rengeteg dicsőséget szerzett a nemzeti csapatban. A nemzetközi nagymesteri címet 1973-ban szerezte meg, a magyar válogatottban 184 alkalommal szerepelt. Az első sikereket 1970-ben érte el: Európa-bajnoki és olimpiai ezüstérem volt az az évi termés. Magyar bajnoki cím és egy újabb olimpiai ezüst 1972-ben, Európa-bajnoki bronz 1973-ban és Eb-ezüst 1977-ben az újabb trófeák. A csúcsra 1978-ban érkezett: a Portisch-Ribli-Sax-Adorján-Csom-Vadász összeállítású magyar válogatott Buenos Airesben olimpiai bajnoki címet nyert a nagy rivális Szovjetunió előtt. Harmadik olimpiai és Európa-bajnoki ezüstjét nyerte 1980-ban, Eb-bronzérmes 1983-ban és világbajnoki ezüstérmes 1985-ben.- Hogy kezdődött ez a sikerekben gazdag pályafutás?- Édesapámmal a Városmajorba jártunk ki az ’50-es évek elején, akkor még nagy divat volt a szabadtéri sakkozás. Ott kezdődött. A Petőfi gimnáziumba jártam, fociztam, teniszeztem, nem akartam sakkozó lenni. 1954- ben megnyertem a középiskolás országos bajnokságot, 1958-ban pedig leigazolt a VTSK, a Fővárosi Tanács csapata. Ennek ellenére én a fizikai sportágakhoz vonzódtam, és a TF-re felvételiztem. A sorsomat végül az döntötte el, hogy nem vettek fel, így lettem sakkozó. A sakk választott ki engem, nem én a sakkot.- Hogy jutott el a válogatottságig?- Külkereskedelmi vonalon kezdtem dolgozni 1962-ben, és esti tagozaton jártam a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, átkerültem a Külker SC-be. Rá egy évre sakkmester címet szereztem, és a Budapesti Spartacusba igazoltam. így indult a pályám: hat óra munka, két óra munkaidő-kedvezmény a sakkozásra. A válogatottban 1964-ben Jugoszlávia ellen debütáltam. Az első olimpiai válogatottságom 1968-ban Luganóban volt.- Minek volt köszönhető az a sok siker, amit a válogatottal elértek?- Az 1970-es a magyar sakk arany évtizede volt. Generációváltás történt, és nem ivódott belénk a szovjet sakk mérhetetlen tisztelete. Amikor 1968-ban az orosz föderáció csapata ellen nyertünk, akkor felvetettem, hogy akár a szovjet válogatottat is megverhetjük. Le is szúrtak azonnal, hogy mondhatok ilyet. Tíz évvel később Buenos Airesben sikerült. Azt azért tudni kell, hogy nagy volt a fölényük, mindig szovjet volt a világbajnok, hosszú évtizedeken keresztül. Szakmailag a legnagyobb eredménynek az 1980-as olimpiai ezüstérmet tartom. Máltán a komplett szovjet csapattal szemben holtversenyben az első helyen végeztünk, és csak Buchholz-számítással kaptunk ki. A sakkban kétévente rendeznek olimpiát, én kilencen vettem részt.- Hogy vezetett az útja az ASE-hoz?- Azt hittem, a Spariból megyek nyugdíjba, de az élet másképp alakult. Nagyon jó csapatunk volt, kilencszer nyertünk bajnokságot, 1982-ben BEK-győztesek voltunk. Onnan lettem válogatott, vezetőedző is voltam. Rendszerváltás után kezdett leépülni a klub, 1990-ben, 28 év után jöttem el. Debrecenbe, majd Kecskemétre mentem, de előbbinél megszűnt a csapat, utóbbinál pedig anyagi gondok voltak. Az ASE NB I-be frissen felkerült csapatához 1997-ben hívott Gosztola István. A versenyzés mellett az ifjúság képzése lett a feladatom. Ács o Peti akkor tűnt fel, Berkes Fecóval pedig nagyon sokat dolgoztunk együtt.- Felhagy az oktatással. Miért?- Amikor idekerültem, kidolgoztunk egy oktatási rendszert, amivel hatékonyabban tudtunk dolgozni, mint a könyvekből. Az edzőkkel (Vidéki Sándor, Molnár Béla, dr. Hazai László) kineveltünk egy új generációt. Antal Tibor Kende volt az utolsó tanítványom. Az ezredforduló óta történt egy óriási informatikai robbanás, a számítógépes programok átalakítják a gondolkodást. A játékos megkérdezi a számítógépet, hogy mit lépjen, a gép pedig főleg a taktikai részt erősíti. Megbomlottak a tervezési lehetőségek, egyre nagyobb szerepe van a memorizálásnak. Ez a világ már nem az én világom, a sakkoktatás nem olyan formában megy, ahogy én tanultam. Ami ehhez a világhoz kell, nekem nincs meg. Gyakorlatilag tudomásul kell venni, hogy nem tudok segíteni a fiataloknak.- Mit jelent az ASE örökös tagjának lenni?- Már azon gondolkodtam, hogy bejelentem: befejeztem, de nagyon nehéz volt. Akkor hogy jöttem volna vissza, ha elköszöntem? De így most bármikor jöhetek segíteni, a sakk-kultúra, a magyar sakk története is hozzátartozik a tudáshoz. Az, hogy az ASE örökös tagja lettem, nagyon megmelengette a szívem. Kovács József Diákok is buzdítják a csapatot Az Újpest elleni 2:0-ra megnyert tavaszi mérkőzéssel kezdődött és a Ferencváros 4:2-es legyőzésével zárult a Szurkoljunk együtt! kezdeményezés. A paksi és a környékbeli általános iskolákat célzó sorozat keretében hat mérkőzésen átlagosan kétszáz diák és pedagógus tekintette meg az OTP Bank Ligában szereplő MVM Paks hazai pályán játszott meccseit.- Pozitív volt a kezdeményezés visszhangja, nagyon sok gyermek látogatott ki így a mérkőzéseinkre. Külön ki kell emelnem, hogy nemcsak paksi, hanem tolnai és cecei általános iskolák is szurkoltak a zöldfehéreknek - összegzett Balog Judit, a Paksi FC ügyvezetője. A diákoknak külön szektort biztosított a klub, akik nagy lelkesedéssel drukkoltak a paksi csapatnak. A legtöbb tanulót a Deák Ferenc Általános Iskola toborozta, másodikként a Bezerédj, harmadik helyen a Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnázium végzett, jutalmuk sportszervásárlási utalvány, melyet a Ferencváros elleni mérkőzés szünetében vehettek át. Faller Gábor
