Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2012-04-06 / 7. szám

2012. április 6. 9 Paksi Hírnök Rendhagyó bormustra a Sárgödör téren Összesen száz bor került az asztalra a Paksi Sárgödörtéri Présháztulajdonosok Egyesü­letének rendhagyó borverse­nyén március utolsó napján. A megméretés attól rendhagyó, hogy a szakavatott bírák mel­lett a borok készítői és az ízle­tes nedű kedvelői is véleményt formálhattak egymás mintái­ról. A mintegy háromórás bor­bírálaton három bizottságban elemezték a borok minőségét többek között színe, illata, ka­raktere, sav- és szárazanyagtar­talma, és nem utolsósorban íze alapján. A bormustrán résztve­vő műkedvelőket minden bi­zottságban végzett borbírák se­gítették az értékelésben. Az ítészek, akik között szerkesztő­ségünk egy tagja is helyet fog­lalhatott, immár 11. alkalom­mal ültek össze. A népes bírá­lóbizottságot és a meghívott vendégeket Leber Ferenc, az egyesület elnöke, Paks alpol­gármestere köszöntötte. Leber Ferenc a köszöntő keretében meglepetéssel is szolgált a bor­termelő, borkedvelő közönség számára: az idei évtől a Paksi Hegyközség irodahelyiségében kialakított borlaborban új szak­értő várja a borukat bevizsgál­ni kívánó termelőket. Daubner Edit laboráns több mint egy év­tizede dolgozik szakmájában, a bevizsgált borminta alapján hasznos tanácsokat is nyújt a termelőknek az adott bor keze­lésére vonatkozóan. A borok­ban a mustrán nem volt hiba, a termelők évről évre egyre jobb nedűket neveznek a versenyre, mondta el Hirczi Ferenc bor­­bíra, aki maga is szőlő- és bor­termeléssel foglalkozik. Hoz­zátette, a tolnai, hasonlóan a szekszárdihoz, történelmi bor­vidék, ahol azt a két évtizedes lemaradást kell behozni, ami­kor a nagyüzemi termelés miatt a mennyiségi szempont került előtérbe a környéken. Azt vall­ja, ez a szemlélet mára a múlté, a gazdák részéről egyre na­gyobb az odafigyelés, és a fo­gyasztói kereslet is minőségi igényeket mutat, csupán a pi­acra jutáshoz kellene némi mu­níció. A tavalyi borok kiemel­kedően jól sikerültek a kedve­ző időjárásnak köszönhetően, a virágzás szerencsésen alakult és viszonylag könnyen meg le­hetett védeni a növényt a be­tegségektől, idén is hasonlót remélnek a szőlősgazdák. A jó termésnek meg is lett az eredménye a versenyen, ugyan­is a 100 bor közül 14 arany, 35 ezüst és 32 bronz minősítést szerzett, a többit oklevéllel ju­talmazták. Fehérbor kategóriá­ban Polgár Zoltán pino blanc bora kapta a legtöbb pontot, a legjobb rozéért a Fabro Pince zsebelhetett be elismerést, a legjobb sillerrel pedig Girst Adám büszkélkedhetett. Óbor kategóriában a legjobbnak járó elismerést Kovács Mihály, vö­rösbor kategóriában pedig Nepp Henrik cabemet francja és a Mayer Pince 2011-es kék­frankosa kapta. A jó hangulatú versenyt követően a Reform Főzőklub finomságai kerültek az asztalokra, így az értékelést, beszélgetést vacsora mellett fe­jezték be. 16. alkalommal rendezték meg Dunakömlődön a paksi bormustrával egy időben az idei borversenyt, amelynek keretében két bizottságban ér­tékelték a fehér-, vörös- és rozéborokat. A helyi gazdák összesen 99 nedűt neveztek, az Ítészek döntése értelmében az esti eredményhirdetésen 18 aranyat, 31 ezüstöt, 22 bronz minősítést, valamint 17 okle­velet osztottak ki. Összesen 29 gazda 99 mintája méretett meg a Dunakömlődi Borbará­tok, a faluház, valamint a Ró­mai Katolikus Plébánia szer­vezésében megrendezett ver­senyen, ahol a két nagyara­nyat Fries Pál rozéja és Spiesz József fehérbora kapta. MD Színekkel értékelik az iskolát Nemzetközi együttműködés­ben vesz részt a Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Köz­pont: a visegrádi négyek or­szágaiban működő, hasonló intézményekkel karöltve vé­geznek kutatást, amelyben a Lüsher-színteszt továbbfej­lesztett változatával vizsgál­ják az iskolai környezetet. A Paks Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központ 2005-ben kötött szakmai együttműködési megállapodást egy szlovákiai pedagógiai-pszichológiai ta­nácsadóval. Onnan érkezett a felkérés, hogy vegyenek részt egy kutatásban a visegrádi né­gyek országaiban működő ha­sonló intézményekkel. A cseh, lengyel, szlovák és magyar part­nerek a szakmában jól ismert Lüsher-színteszt továbbfejlesz­tett változatának iskolai alkal­mazásával foglalkoznak. A ku­tatás azt vizsgálja, hogy milyen az érintett országokban az isko­lái klíma, azaz a diákok és taná­rok viszonya az adott oktatási intézményhez, egymáshoz és a tanítási módszerekhez. Képet ad arról is, hogy milyen különbsé­gek figyelhetők meg a résztvevő országok esetében. Az alkalma­zott színteszt más, mint a meg­szokott kérdőíves tesztek, ugyanis itt nem válaszokat ad­nak a megkérdezettek, hanem színeket választanak a kérdések­hez. Mivel ez kizárja a tudatos válaszadás lehetőségét, a mért területről valósabb képet kapnak a szakemberek. Az előkészítő szakaszban továbbképzésen vet­tek részt a paksi központ mun­katársai, ahol elsajátították a teszt alkalmazását. Ezt követően az lesz a feladatuk, hogy a szá­mítógépes színteszt segítségével „lekérdezzenek” körülbelül hat­száz 14—18 éves diákot és össze­gezzék a tesztek eredményét. Az együttműködő felek novem­ber 20-án találkoznak Pozsony­ban egy konferencián, ahol be­mutatják felmérésük eredmé­nyét. A Visegrádi Alap által fi­nanszírozott együttműködés so­rán az is kiderül, hogyan tud a paksi intézmény egy új, nemzet­közileg elfogadott eszközt hasz­nálni, beépíteni a mindennapi munkába. -gyöngy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom