Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2012-03-16 / 6. szám

2012. március 23. 21 Paksi Hírnök (Folytatás a 20. oldalról) A füzetben a táj és a felsorolt látnivalók szépségét Tumpek Mihály tájfotói bizonyították, a sétány, az uszoda, a strand, a vízpart legszebb részleteinek megörökítésével. Természetesen a kiadvány részletesen ismertette a paksi szállás- és étkezési lehetősé­geket is, a szállodától a ma­gánszobákig (esetleg konyha használattal), az éttermektől a kocsmákig és a halászcsárdá­ig. Tartalmazta a nyaralók igényeit kiszolgáló különféle vállalkozások felsorolását: személyautó- és motorcsónak­fuvarozók, úri és női fodrászat és manicure, úri és női szabó­ság, cipészet, kelmefestő- és vegytisztító, divat-, fürdő- és illatszeráru üzletek, a sör- és bortermelő nagykereskedés, szikvíz- és üdítőital-töltő állo­más, a csónaképítő műhely, számos kis- és nagykereske­dés, csemegeüzlet és vegyes­bolt, de még egy rádióköl­­csönző(!) címét is megtalál­hatjuk benne. A kulturális ki­­kapcsolódást Rosenbaumék 800 kötetes kölcsönkönyvtára, könyvesboltja és a mozi szol­gáltatta. Egyébként pedig „felvilágosítással, levélbeni, vagy személyes érdeklődésre a »Fürdőbizottság Paks községháza« a legkészsége­sebben szolgál” - zárult az is­mertető szívélyes invitálása. Forrás: Adolph Kunike: Zwey hundert vier und sechzig Donau Ansichten ... Begleitet mit einer topographisch-his­­torisch-etnographisch pit­toresken Beschreibung von Dr. Georg Carl B. Rumy. Wien, 1826. OSzK jelzet: Dm 1576; Paks Tolna vármegye Duna­­menti fürdő-, kiránduló és szó­rakozóhely. Reklámfiizet, évsz. kiadó nélkül; Kaján Imre: Pol­gári képek a birodalmi Duná­ról, avagy egy művészeti ág születése. Limes, 10. évf. 1./1997. 21-30. o. Kernné Magda Irén A megye hatodik védett területe Védetté nyilvánították a Dunaszentgyörgyi láperdőt. Az intézkedés célja a Duna­­völgy eltűnőben lévő lápréti, láperdei, ligeterdei tájképi értékeinek, a terület termé­szetes és természetközeli álla­potú növénytársulásainak, valamint a hozzájuk kapcso­lódó állatközösségek megőr­zése, áll a Vidékfejlesztési Minisztérium 2012 február­jában kelt rendeletében. A terület a Natura 2000 és a Duna-menti zöldfolyosó há­lózatnak is része. A Dunaszentgyörgy és Paks közigazgatási területén fekvő, állami tulajdonban lévő Dunaszentgyörgyi láperdő vé­detté nyilvánítását természet­­védelmi kezelője, a Duna-Drá­­va Nemzeti Park Igazgatóság kezdeményezte 2006-ban. A folyószabályozást megelőzően az év nagy részében igazi mo­csári, vízi világ volt a terüle­ten, amelyet két jelentősebb csatorna határol, a Csámpai­patak és a Dunaszentgyörgyi­­mellékcsatoma, ezek szabá­lyozzák a vidék vízháztartását. A Dunamenti-síkság Sárköz kistájához tartozó láperdő a valamikori Duna-meder mára jelentősen feltöltődött holtágá­nak 332 hektár kiterjedésű megmaradt foltja. Jelentősége abban rejlik, hogy megőrizte az egykori ártérre jellemző élőhelytípusokat, azok nö­vény- és állatvilágát, míg a ha­sonló élőhelyek legtöbbje nap­jainkra eltűnt, a még meglevők pedig egyre inkább elszigete­lődnek. A területet láperdők, puhafaliget-erdők, láprétek, mocsárrétek, vizes kaszálók, nádasok mozaikjai alkotják, botoló füzesekkel, tudtuk meg Kováts Lászlótól. A Duna- Dráva Nemzeti Park tolnai táj­egységének vezetője kiemelte, hogy nagyon sok védett állat-és növényfaj élőhelye a láper­dő. 1999 óta 17 védett növény­fajt regisztráltak: békaliliomot, tőzegpáfrányt, nyári tőzikét, kisfészkű aszatot, valamint 14 kiemelt figyelmet érdemlő faj­ra is bukkantak. Jelentős a te­rület rovarvilága, kétéltűek (többek között dunai tarajos gőte, barna ásóbéka, mocsári béka, és zöld varangy), vala­mint hüllők (rézsikló, mocsári teknős, fürge gyík, zöld gyík) élőhelye a terület. Fokozottan védett kerecsensólyom költ a területen, tavaly pedig megje­lent az első feketególya pár. A területen erdő-, legelő- és vad­­gazdálkodás folyik, kizárólag a természeti értékek megőrzé­sét szolgáló módon. A vadállo­mánnyal vadásztársaság gaz­dálkodik, az erdőgazdálkodást a nemzeti park irányítja, a le­gelőgazdálkodás pedig bérlők­nek van kiadva. A Duna­szentgyörgyi láperdő termé­szetvédelmi területként to­vábbra is szabadon látogatha­tó, de a földutakról gépkocsi­val, motorral, lóval letérni nem lehet. A láperdő a hatodik terü­let Tolna megyében, amelyet védetté nyilvánítottak. Kohl Gyöngyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom