Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2012-03-16 / 6. szám
Paksi Hírnök 4 2012. március 23. Ismét szabadságharcot vív az ország Városi delegáció látogatott az ünnepi hétvégén testvérvárosunkba, Kézdi vásárhelyre. A küldöttség március 14-én Nyergestetőn koszorúzott, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utolsó székelyföldi helyszínén. Másnap ellátogattak a Molnár Józsiás Általános Iskolába, a paksi Deák Ferenc Általános Iskola testvérintézményébe, majd részt vettek a városi ünnepségen, amelyet az udvarteres főtéren álló Gábor Áron szobornál tartottak. Útjuk során elhelyezték az emlékezés virágait Petőfi Sándor szobránál, a költő elestének feltételezett helyszínén, Segesvárnál, illetve a kökösi hídnál álló Gábor Áron emlékműnél. A delegáció utazása alkalmával egyeztetett Kézdivásárhely vezetésével az augusztusban Pakson rendezendő II. Testvérvárosi Ifjúsági Találkozóról, valamint arról is, hogy a Paksi Harmonika Együttes Kézdivásárhelyen is fellép júliusban, amikor egy Székelyföldről érkezett meghívásnak tesz eleget. A paksi delegációt Teli Edit alpolgármester vezette, tagjai Herczeg József nemzetközi kapcsolatokért felelős tanácsnok és Kém József önkormányzati képviselő voltak. A Szent István téren tartott városi megemlékezéssel kezdődött március 15-én az ünnepi rendezvénysorozat Pakson. A műsort ez alkalommal a Bezerédj Általános Iskola diákjai adták, amelyet megelőzően Hajdú János polgármester mondott beszédet. 164 évvel ezelőtt a forradalmárok többek között szabadságot, függetlenséget, szabad sajtót, felelős magyar kormányt, ahogy ma mondanánk földreformot, szabad munkavállalást, nemzeti hadsereget, nemzeti bankot követeltek - ezzel a múltat idéző gondolattal kezdte ünnepi beszédét Hajdú János polgármester. Beszélt arról, hogy ma is szabadságharcot vívunk, amikor ismeretlen helyeken mondják meg, ismeretlen okokból, hogy megbízhatóak vagyunk-e. Kifejtette, hogy a forint árfolyamának tetszés szerinti befolyásolásával vívják ellenünk ezt a harcot, és mindegy, hogy mekkora áldozatot hozunk az adósságtörlesztésben, adósságban tartanak. Kiemelte, hogy míg 1848-ra évszázados elmaradást kellett pótolnia az országnak, ma pedig talán csak néhány évtizednyit, az alaphelyzet változatlan: cselekedni kiáltóan szükséges. Mint mondta, fájdalmasan kell látnunk, hogy ma az Európai Bizottságban és a Parlamentben szánalmas figurák felelőtlen és méltatlan játékot játszanak. Ahelyett, hogy azon elmélkednének, hogy vajon mi okozta az elmúlt évek gazdasági és pénzügyi válságát, mi volt ebben, vagy ennek fel nem ismerésében a saját szerepük és felelősségük, Magyarországot leckéztetik. Azt az országot, azt a kormányt, azt a népet, amelyik felismerte, hogy értéket csak munka teremthet, hogy a nemzet önbecsülésének alapvető szükséglete a függetlenség, és ezen belül a lehető legszélesebb gazdasági függetlenség. Ez a felismerés hatalmas ellenállást, ellenszenvet váltott ki a magát szabadelvűnek hirdető európai közegben. Rámutatott, hogy akkor tesszük a legjobbat, a lehető legtöbbet, ha nem azok ellen fordulunk, akikkel egyébként alapvetően egyetértünk. Beszédének zárógondolatában azt foglalta össze a polgármester, hogy mit akarunk ma: erős államot, tiszta közéletet, szigorú elvárások érvényesítését a közélet szereplőivel, különösen a parlamenti képviselőkkel szemben. Felelős, következetes jogszabályalkotást minden szinten. Olyan jogszabályokat, amelyeket megértünk. Gyors és szakszerű ügyintézést az államigazgatás minden szintjén. Hatékony bűnfelderítést, gyors bírósági eljárást minden esetben, tekintet nélkül az érintettek személyére. A társadalmilag hasznos munka és teljesítmény becsületének visszaállítását az ügyeskedőkkel és csalókkal szemben. Aki visszaélt a hivatalával, ne viselhessen többé hivatali beosztást. Szolidaritást az elesettekkel, a rászorultakkal, a kisebbségekkel. A magyar függetlenség, a magyar tulajdon, a magyar termék, a magyar tudás hatékony védelmét. A család, az erkölcs, a jó hagyomány és a természet tiszteletét. Az oktatás és a használható ismeretek megszerzésének gyámolítását. Az ember méltóságának biztosítását, védelmét a destruktív tanokkal, a hamis hitekkel és a dekadens média tartalmakkal szemben. - Csupán ennyit akarunk 2012 márciusában, mert büszkék szeretnénk lenni Magyarországra, történelmére, és azt is szeretnénk, hogy minderre a következő nemzedék is büszke lehessen - zárta gondolatát a polgármester, -gyöngy-Fotó: Molnár Gyula
