Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)

2011-02-04 / 3. szám

2011. február 4. 11 Paksi Hírnök A közeljövőben nem, de tavasszal rekordméretű árhullám várható Az enyhe klíma hatására olvadásnak induló hótömegnek, valamint az elmúlt hetek csa­padékos időjárása miatt egyre jelentősebb területeket áraszt el a belvíz és egyre na­gyobb szakaszokon válik szükségessé az ár­­vízvédelmi készültség elrendelése. Tolna megyében 6100 hektár áll víz alatt, 8000 hektár pedig károsan átnedvesedett, számolt be Tóth Ferenc Tolna megyei kormányhiva­­talnok hivatalos tájékoztatóján. A Duna víz­gyűjtő területein a belvízhelyzet mellett az árvízvédelem is fokozott beavatkozást igé­nyel. Január 18-án városunknál a januári szokatlan magas vízállás miatt a Paksi Víz­mű Kft. szakemberei ismét készenléti ügye­letben voltak, a vízügyi igazgatóság illeté­kesei pedig a folyó tetőzésére készülve le­zárták a zsilipeket. Az előrejelzéseknél ala­csonyabb, 676 centiméter magas maradt a Duna vízállása, így az árvíz nem okozott gondot. A csapadék is viszonylag kevés volt, ennek köszönhetően sem homokzsá­kos, sem szivattyús beavatkozásra nem volt szükség a városban. Mint ismeretes, árvízvédelmi készültség idején az esővíz mennyiségének megemel­kedésével több paksi utcában is gondot okoz a felgyülemlő víz átemelése a Dunába. Ritter András, a Paksi Vízmű Kft. üzemve­zetője elmondta, a készenlétet rendszerint egy ügyeleti vezető és öt munkatárs látja el. A kiemelten veszélyeztetett helyszíneken, többek között a Táncsics utcában és a Páli ároknál pedig automata belvízmentesítő szi-A január közepén levonuló árhullám vé­gül elmaradt az előrejelzettől, a Duna 676 centiméteren tetőzött. vattyú védi az épületek és kertek épségét. Kérdésünkre Ritter András elmondta, a heti előrejelzések szerint a közeljövőben nem várható jelentősebb vízszintemelkedés, azonban a szervezet számára eljuttatott tájé­koztató szerint tavasszal az évtized legna­gyobb árhulláma, 800 centiméternél maga­sabb folyóállás várható. Paksnál a Duna ko­rábban 847 centiméteren érte el rekordját. A szakértő elmondta, 600 centiméternél még csupán elsőfokú árvízvédelmi készültség el­rendelése szükséges, a tavaszi jóslat azon­ban már harmadfokú készültséget venne igénybe. Beke Zsolt, a Közép-dunántúli Környe­zetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Szek­szárdi Szakaszmérnökségének vezetője la­punknak elmondta, a különböző árvízvé­delmi készültségi szinteket a vízállás kap­csán határozzák meg. Első fokú készültség esetén (600 és 700 centiméter között) fi­gyelő-jelentő szolgálat ellátása indul meg 12 órás ügyeletben, őrjárásonként egy mű­szaki irányítóval. 700 centimétert meghala­dó vízállás esetén már 24 órás ügyeletben, a létszámot kibővítve, a segédőrök folya­matosan figyelik a változó jelenségeket és ellenőrzik a töltések, felszerelések állapo­tát. Harmadfokú készültség esetén a folyó vízállása már meghaladhatja a 800 centi­métert is, ekkor a védvonalak mentén foko­zódik a segédőri bejárás és megkezdődik a megfelelő kárelhárítási tevékenység. Beke Zsolt megerősítette, január 18-án a paksi szakasznál semmilyen beavatkozásra nem volt szükség, a Duna árhulláma három nap alatt problémamentesen levonult. A sza­kaszvezető kihangsúlyozta, a 15 napos elő­rejelzés szerint apadó vízállás várható, azonban a ciklonok változása és a csapadék növekedése esetén nem lehet kizárni újabb árhullám kialakulását.-matus­// Őrzik a sváb hagyományokat Huszadik alkalommal tartott sváb bált a paksi Német Nem­zetiségi Kisebbségi Önkor­mányzat január végén. A sváb bált kezdetben a Roger Schilling Német Nemzetiségi Egyesület szervezte, majd ezt a feladatot a Roger Schilling Fúvószenekar látta el egészen az első kisebbségi önkormány­zat 1998-as megalakulásáig. - Legyen szó vendégekről, szervezőkről vagy fellépőkről, változatlanul olyan emberek­ből áll a társaság, akik őrizni kívánják sváb gyökereiket, és ezért mindent megtesznek - összegezte a rendezvény törté­netét Féhr György. A német önkormányzat elnöke a 201 ti­es választások után megalakult grémium elképzeléseiről el­mondta, hogy megtartják a már hagyományos programjai­kat, többek között a német nemzetiségi napot, a gyere­keknek szóló húsvéti, karácso­nyi kézműves foglalkozást, il­letve a Mondd németül! vetél­kedőt. Emellett a Roger Schil­ling Fúvószenekar húszéves születésnapjának megünneplé­sére is készülnek, amellyel csatlakoznak az idei bor- és halünnephez szeptemberben. A rövid távú tervek mellett hosszú távú elképzeléseket is megfogalmaztak, ilyen például a svábság történetének írásos megörökítése, amire valószínű­leg pályázatot fognak kiírni, de a megvalósítás módja még for­málódik. Féhr György hozzátet­te, hogy az előttünk álló nép­­számlálás szintén fontos állo­más. Nem mindegy, hányán vallják majd magukat a német nemzetiséghez tartozónak, hi­szen várhatóan 2013-tól ezen adatok alapján fogja kapni a ki­sebbségi önkormányzat az álla­mi támogatást, amely éves költ­ségvetésük egyik szelete. A leg­nagyobb összeget jelenleg a paksi önkormányzat biztosítja, a harmadik rész pedig a támoga­tóktól befolyó bevétel. Kiemel­te, tevékenységüket mindenkor a svábság megszólítása, hagyo­mányaik megőrzése érdekében végzik. Ez folyamatos munkát igényel, és a leghatékonyabb eszköz ebben rendezvényeik so­ra. A huszadik sváb bálon a né­met hagyományok a zenében, illetve a helyi általános iskolák nemzetiségi németet tanuló di­ákjainak táncában is megmutat­kozott. Kohl Gyöngyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom