Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)

2011-12-16 / 24. szám

Fotó: Babai István 2011. december 16. 13 Paksi Hírnök (Folytatás a 12. oldalról) Az alap kiásásától kezdve a templomkerti virág ültetéséig, a felvonulási épülethez szükséges építőanyag és szerszámok meg­vásárlásától a templomszobrok felállításá­nak költségéig. A paksi és a külföldi kato­likus egyházközségek tagjaitól, országos és paksi intézményektől, illetve a magán­­személyektől beérkező adományokat, a ki­fizetett számlákat Vass János gyűjtötte és könyvelte el. A gyülekezet majdnem 3000 napot kitevő munkáját a város is elismer­te: a templomszentelés alkalmával Kovács János gondnok a paksi római katolikus egyházközség tagjainak képviseletében „Paksért” Emlékérmet vehetett át. A templomszentelésre még nem készültek el Péterfy László Krisztus és angyalszobrai, az öszszegyűjtött pénzből először az épü­letet kellett befejezni, de az adományok lehetővé tették, hogy a következő évben, noha több ütemben, de 1991 karácsonyára a szobrok is a helyükre kerülhettek. „A történelem furcsa fintora, hogy mi­re a templom elkészült, Magyarorszá­gon minden megváltozott. Cserháti püs­pök urat nyugdíjazták, kérésem ellenére az utódja, Mayer püspök úr elküldte őt Burgenlandba, amikor a templomot fel­szentelték. Efölötti haragomban nem is mentem el a templomszentelésre. Csak akkor mentem el, amikor el tudtam in­tézni, hogy Péterfy László szobrát, a feltámadt Krisztust az öreg Cserháti szentelhette föl. A történetnek az a kü­lönös vége, hogy kaptam tőle egy leve­let, amelyben kérte, hogy bocsássam meg neki mindazt, ami a templom építé­se során történt; ő nem tudta, hogy ez a nemzeti megújulás temploma lesz.” - zárult Makovecz Imre számára a paksi templom építésének története, hozzá­fűzve még, hogy nagyon nagyra becsül­te az önmagával szembenézni képes püspököt. Paks, római katolikus templom, 1987. (Részletek a tervismertetésből). „Az épület egy ősi jel térbeli megfo­galmazása. Ez a jel (S') a magyar nép­művészet alapjele, de megtalálható Eur­ázsia számtalan területén is. A jel térbe­li változatát építettük meg. Az alaprajz két, szimmetrikus helyzetű S jelből áll. A tengely kelet-nyugati irányú. A két jel, noha egybevágó, ellentétes helyze­ténél fogva a világosság-sötétség, férfi­nő, nap-hold, valójában a jang-jin dina­mikus egyensúlyban álló ellentétét je­lenti. Ezért hordoz a torony holdat és napot, ezért áll az egyik oldalon a sötét­ség, a másikon a világosság angyala. Kiviteli terv 1988. Szerkesztette Vár­laki Erzsébet. Belsőépítész: Mezei Gá­bor, a feltámadt Krisztus és az angyalok Péterfy László szobrai (Mihály arkan­gyalnak a bejárat elé tervezett szobra nem készült el).” A kupolák alatt a Szentlélek hét aján­déka című kompozíció Péterfy Gizella festőművész alkotása. Az eredeti terv­ben nem szereplő, azoktól eltérő stílusú és léptékű Szűzanya és Szent József szobrok Máriahegyi János szobrászmű­vész alkotásai, a paksi búcsújárók aján­dékaként kerültek a templomba. Az északi bejárat keresztje Cserháti József püspök adománya a katolikus gyerme­kek számára. Források: Levelek, engedélyezési ter­vek a Paksi Római Katolikus Plébánia­hivatal irataiból, a Paksi Római Katoli­kus Plébánia História Domusa 1985- 1992; Kovács János: Paks, Szentlélek Templom 1988-1990. Számadáskönyv. Kézirat; Dr. Rosner Gyula: A Paksi Szentlélek Templom. A paksi római ka­tolikus plébánia kiadása; Makovecz, 2001. 152-163. o; Szabóné Kovács Márta, Herczeg József szíves közlései. Kernné Magda Irén A Szentlélek templom mára nemcsak a hitélet, hanem a város különleges kon­certjeinek is a helyszíne, Paksnak a leg­több turistát vonzó épülete. Adomány a fedél nélkülieknek A paksi baptista gyülekezet sietett idén az utcán élők segítségére, három héten át cél­gyűjtést szerveztek. Az így összegyűlt 60 ezer forintot Vasadi Teodor (képünkön jobbra) baptista lelkipásztor adta át Jilling Gábor szociális munkásnak. A lelkész el­mondta, hogy Jilling Gábor kereste meg közösségüket, a tagok készek voltak segíte­ni. Hangsúlyozta, a keresztények kötelessé­ge ilyen esetekben segédkezet nyújtani. Hozzáfűzte, más kezdeményezések - temp­lomépítés, napközis gyerektábor, tinédzser­tábor - finanszírozására is célgyűjtés szol­gál annak érdekében, hogy ezek ne a gyüle­kezet általános kiadásait terheljék. A pénzből nagyjából kétszáz konzervet vásárolnak. Ezek készételek, amelyeket azok az otthontalanok kapják majd, akik valamilyen okból nem költöztek be a haj­léktalanszállóra. Az ott élők - térítés fejé­ben - ugyanis kapnak ellátást, és van főzé­si lehetőségük. Jilling Gábor elmondta, hogy változatlanul nyolc-tíz ember él fe­dél nélkül Pakson. A hajléktalanszálló munkatársa rendszeresen látogatja őket, hogy kenyeret, zsírt, teát vigyen nekik hét­végére. Ilyenkor lehetőség szerint egy-egy ételkonzervet is kapnak az utcán élők. Ezt 2007-2008-ban abból a pénzből finanszí­rozták, amit a város pályázaton nyert el er­re a célra, a következő évben a pünkösdi egyház adományából. Jilling Gábor hang­súlyozta, természetesen nem fogják egy­szerre kiosztani az ételeket. A konzervek a krízishelyzetek kezelésére szolgálnak. Hozzátette, továbbra is várnak tartós élel­miszert a Deák Ferenc u. 7-ben. Vida Tünde

Next

/
Oldalképek
Tartalom