Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)

2011-12-16 / 24. szám

Fotó: Szaffenauer Ferenc 2011. december 16. 11 Paksi Hírnök Meghallja, amit a téglák beszélnek A paksi kenyér-, hal- és borünnepen mutatták be nekem Wittmann Feren­cet. Amikor azt mondta, hogy téglákat gyűjt, azt hittem, csak viccel, de hamar kiderült, hogy nem. Míg más gyűjtők érdeklődését egy különleges bélyeg, ro­var vagy éppen bor kelti fel, Ferencét a jelzéssel ellátott téglák. Gyűjteménye nyomán megelevenedik a történelem. Bár Wittmann Ferenc nem paksi, kapcso­latai révén gyakran jár városunkban, pél­dául a Sárgödör téri Présháztulajdonosok Egyesületének több tagjával jó barátságot ápol. Agrármérnökként dolgozik, fő szak­területe a gyepkezelés, gyepvédelem, gye­pek betegségeinek gyógyítása, de díszfák­kal is foglalkozik, Pakson is végzett már ilyen munkát. A hatvanas évei elején járó gyűjtő Zircen született parasztcsalád sarja­ként. Gyakran pásztorkodott, ami lehető­séget adott neki az olvasásra, valószínűleg ebből fakad történelem iránti érdeklődése. Bármerre jár országhatárainkon innen vagy túl, ha építkezés, romos épület akad az útjába, vagy téglarakást fedez fel egy ház udvarán, akkor megáll, és nagy remé­nyekkel lát hozzá a kereséshez, de az sem ritka, hogy konkrét az úti cél. Nem volt azonban ez mindig így. Né­hány esztendővel ezelőtt barátja, Herczig Béla tulipános téglát keresni hívta Mo­hácsra. Ez a kutatásélmény volt az a szik­ra, ami végül felgyújtotta Ferenc lelkében a téglagyűjtés iránti szenvedélyt, és a láng azóta sem lobbant el. Darabszámra igen tekintélyes, 25 ezres gyűjteménnyel ren­delkezik, amely folyamatosan formáló­dik, gyarapodik. A különlegesebb, egyedi darabokat beépíti, terasza már kész tégla­múzeum, a többi pedig szépen megtisztít­va, rendszerezve áll gúlákban az udvaron. Ferenc tagja a Flerczig Béla vezette Mo­narchia Bélyegestégla-gyűjtők Egyesüle­tének, amely 2007-ben alakult. Ahogy honlapjukon olvasható, tagjaikat a jelzés­sel ellátott téglák iránti érdeklődés fűzi össze, közös vonásuk a múltunk iránti tisztelet, a történelmünk eme szeletének megismerése, tárgyi emlékei összegyűjté­se, a téglák jelzéseinek megfejtése iránti igény. Bár szerte a világon mindenfelé készítettek, készítenek bélyeges téglákat, olyan mennyiségben, mint az egykori Magyar Királyság területén, sehol másutt. Ez tehát egyfajta hungarikum, amire mél­tán lehetünk büszkék. A téglabélyegek a praktikumon és a reklámfunkción túl je­lentős esztétikai értékkel is bírnak. A jel­lel ellátott téglák napjainkra ipartörténeti dokumentumokká nemesedtek. Az egye­sület tagjai feladatuknak tekintik gyűjté­sük és bemutatásuk mellett kideríteni az adott bélyeg jelentését, segítségül hívva helytörténeti kutatók írásait, még élő tég­lagyári munkások beszámolóit, korabeli térképeket, ipartörténeti feljegyzéseket, család- és birtoktörténeti iratokat, egykori újságcikkeket, levéltári dokumentumokat. A gyűjtés szempontjai egyénenként elté­rőek lehetnek, Ferenc kedvencei az álló koronás téglák, de gyűjti - amit nem so­kan - a mai bélyeges téglákat is. Paksról egy 1840-es és egy 1846-os uradalmi tég­lája van, és még sok kutatni valója, bármi­kor szívesen fogad néhány darabot a gyűj­teményébe. Hogy meddig? Meddig sze­retne hódolni nem mindennapi hobbijá­nak? Azonnal érkezett a válasz: Meddig fogok élni? Kohl Gyöngyi Édes élet glutén és laktóz nélkül is Sorstársaimnak szeretnék segíteni a re­ceptekkel, megmutatni, hogy tényleg édes lehet az élet glutén- és laktóz nélkül is - így ajánlja az olvasó figyelmébe könyvét Dé­nes Anikó. A süteményeskönyv egyedi, hi­ánypótló kiadvány, kipróbált, nagymamá­ink ételeinek ízeit idéző receptjei akár bú­zalisztből is elkészíthetők. Elsősorban liszt- és gluténérzékenyeknek szól az a süteményeskönyv, mely egy három­­gyermekes édesanya, a paksi Dénes Anikó receptjeinek gyűjteménye. Anikónál három éve diagnosztizálták a lisztérzékenységet, az első sokk után döbbent rá arra, hogy mennyi­re megváltozott az élete. Kísérletezni kezdett, és sokhónapnyi próbálkozás és jó néhány ki­dobott sütemény után elkészültek az első, nem búzalisztből készített finom kenyerek, zsemlék és sütemények. Ebben az időszak­ban szembesült Dénes Anikó azzal, hogy mi­lyen sokan küszködnek ezzel az érzékeny­séggel és mennyire tanácstalanok, hol talál­hatnak rá egy-egy általuk is fogyasztható sü­temény receptjére. Anikó akkor már tapasz­talatokkal és kipróbált süteményreceptekkel a tarsolyában blogot indított, ahol egyre töb­ben keresték fel jó tanácsért, no meg újabb és újabb sütemény leírásokért. Rengeteg sorstár­sa és azok családtagjai találtak rá a blogon keresztül, a sok ismeretlen ismerős kérésére döntött úgy, receptjeit egy könyv oldalain is megosztja a lisztérzékeny emberekkel. Az olvasó 68 receptet kap kézhez, ezek között vannak kalácsok, péksütemények, kekszek és tészták. Az elkészítési munkafolya­matokat képek illusztrálják. A glutén- és lak­­tózérzékenyek mellett a tej allergiával küzdők is válogathatnak a süteményeskönyvben, és mivel minden leírás Dénes Anikó nagyma­májának receptje alapján készült, a finomsá­gok elkészíthetők akár búzalisztből is. A könyvet az anikoreceptek@gmail.com email címen lehet csak megrendelni. -dal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom