Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)

2011-12-02 / 23. szám

Paksi Hírnök 6 2011. december 2. Fellegi Tamás: jövőre kiírhatják a tendert Láncreakció - Tabuk nélkül az atomenergiáról címmel rende­zett konferenciát az Ökopolisz Alapítvány Pécsen a Művésze­tek és Irodalom Házában. Az előadások sorát Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa nyitotta, aki azt kifogá­solta, hogy az atomenergiával kapcsolatban egy sor kérdés még megválaszolatlan. Azt mondta, nem megoldott a hul­ladékelhelyezés, nem tudni, lesz-e elegendő urán. Azt vélel­mezte, hogy nem marad elegen­dő forrás a megújuló energiafel­használásra, ha az atomenergiá­ra fordítják. Fülöp Sándor sze­rint az is kérdéses, hogy valóban jelentkezik-e akkora energia­­igény, amely szükségessé tesz újabb atomerőmű-beruházást. Jávor Benedek, az Országgyű­lés Fenntartható Fejlődés Bi­zottságának elnöke ugyanakkor arra kereste a választ, hogy ki­váltható-e és van-e szándék az atomenergia kiváltására. A poli­tikus az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások fel­­használása mellett tört lándzsát. Ezzel szemben Fellegi Tamás leszögezte, hogy az atomenergi­ának Magyarországon egyelőre nincs alternatívája. A nemzeti fejlesztési miniszter azt mondta, a következő évtizedek ener­­giamixének felvázolásakor öt fontos szempontot vettek figye­lembe: ez a fenntarthatóság, az energiahatékonyság, az ellátás­biztonság, a függetlenség és a finanszírozhatóság. Ezeket fi­gyelembe véve a következő év­tizedekben az atomenergia Ma­gyarországon nem helyettesít­hető olcsóbb, biztonságosabb, a függetlenséget és hatékonyságot biztosító megoldással. Kitért ar­ra, hogy a paksi atomerőműben véget ért a célzott biztonsági fe­lülvizsgálat, amely szintén alá­támasztotta, hogy semmi nem indokolja, hogy a kormány megváltoztassa a nemzeti ener­giastratégiában megfogalmazott álláspontját. Elmondta, hogy a tesztről szóló jelentést év végéig kell eljuttatni Brüsszelbe, az Eu­rópai Unió pedig jövő tavasszal felülvizsgálatot tart a létesítmé­nyekben, és várhatóan 2012. májusban-júniusban hagyja jó­vá az eredményeket. Fellegi Ta­más azt mondta, hogy a minisz­térium egy olyan jelentést készít elő és tesz le a kormány asztalá­ra, amely tartalmazza a paksi bővítéssel kapcsolatos javasla­tokat, és felhatalmazást kér a kormánytól arra, hogy az ehhez szükséges dokumentációt vég­legesítse. Ennek nyilvánosság­ra hozatala, társadalmi vitára bocsátása után - amennyiben más változás nem következik be - a jövő év során megszü­lethet a nemzetközi közbeszer­zési tender. Bencsik János, a tárca államtit­kára szintén felszólalt az Ökopolisz konferenciáján. Ki­tért arra, a nukleáris energiafel­használást ellenzők véleményé­vel ellentétben elképzelhetetlen, hogy ne emelkedjen az energia­­igény, azon belül pedig merede­ken a villamosenergia-igény. Ebből kifolyólag erősödik a ver­senyhelyzet és Európa, benne hazánk importfüggősége is. Fel­hívta a figyelmet arra is, hogy az atomenergia a szén-dioxid-ki­bocsátás csökkentésében is je­lentős szerepet játszik. Élvezetes előadást tartott Var­ró László, a Nemzetközi Ener­giaügynökség gáz, szén és villa­mos áram divizióvezetője, aki több tévhitet igyekezett eloszlat­ni kezdve attól, hogy az energia­takarékosság és hatékonyság el­lenére utópia az energiafelhasz­nálás csökkenése, hiszen ma a világon 1,6 milliárd ember még nem is használ villamos energi­át, kétmilliárd pedig extrém kis mennyiséget. A takarékosság terén az épületállomány korsze­rűsítése rejt lehetőségeket, de ez nem a villamosenergia-felhasz­­nálás terén jelent megtakarítást, mondta. Azt is szemléltette, hogy a világ energiafelhasználá­sának jelentős része még ma is fosszilis hordozókon alapul, a megújulok aránya pedig ma még elenyésző, ezért „ha padló­ig nyomják a gázt a megújulok, akkor sem tudják elérni a kívánt arányt”. Hozzáfűzte, a zöldszer­vezetek nem jó célpontot vá­lasztottak csatájukban, hiszen nekik nem az atomenergia ellen kellene harcot vívniuk, hiszen az köztudottan csökkenti a kör­nyezeti terhelést, hanem a fosz­­szilis energiák ellen. Vida Tünde Sok dolga akadt idén a TEIT-nek Lassan egy éve, hogy új felál­lásban, kettős vezetéssel műkö­dik a TEIT. A Társadalmi Ellen­őrző, Információs és Területfej­lesztési Társulás elnöke Kalocsa 2010 októberében újonnan vá­lasztott polgármestere. Török Ferenc munkáját Gáncs István, Tengelic első embere társelnök­ként segíti. Gáncs István azt mondta, a munka hatékonysága érdekében döntöttek így, vagyis azért, hogy a Duna mindkét ol­dalán tudjanak a történésekre re­agálni. Ez a cél maximálisan megvalósult, az új rendszer be­vált. A társelnök hozzáfűzte, hogy Török Ferenccel nem is­merték egymást, de az elmúlt hónapok bizonyították, hogy jól tudnak együtt dolgozni. Azt azonban nem gondolták, hogy ennyi munka vár rájuk majd. Gáncs István szerint az elmúlt tíz évben nem volt annyi kihí­vás, mint idén: változások tör­téntek a paksi atomerőmű irá­nyításában, változott a támoga­tási rendszer, és megújultak ma­guk a testületek is. Ezeket még „tetézték” a nem magyarorszá­gi, de a nukleáris iparra jelentős hatást gyakorló események, az­az a fúkusimai katasztrófa és a francia lerakóban történt bal­eset, sorolta Gáncs István. Hoz­zátette, ezekre reagálniuk kel­lett. Arról is beszámolt, hogy az atomerőművel hosszú távú, tíz­éves szerződésük van, amely­nek második évén lesznek las­san túl, a Radioaktív Hulladéko­kat Kezelő (RHK) Kft.-vel vi­szont idén igyekeztek lerakni az alapjait egy hosszú távú együtt­működésnek. Az RHK Kft.-vel közösen vándorkiállítást ren­deztek, illetve a tagtelepülések képviselő-testületei számára lá­togatást szerveztek a bátaapáti tárolóba, mert fontosnak tartják, hogy minden képviselő saját be­nyomást szerezzen a hulladék­elhelyezés terén. Az idén - ed­dig példátlan módon — kétszer kellett törvényi változások miatt módosítani az alapító okiratot. Gáncs István kiemelte, hogy új kommunikációs stratégiát dol­goztak ki, amelynek lényege, hogy „emberközelibb” tájékoz­tatást folytatnak, saját hírleve­lük példányszámát is megnövel­ték. A TEIT mindezen túl to­vábbra is saját mérőlaborokat, mini látogatóközpontot, honla­pot üzemeltet. Idénre még egy ülést tervez a társulás, illetve megkezdték egy japán tanulmányút szerve­zését is. A tervük, hogy a már­ciusi cunamiban megsérült atomerőmű környezetéről refe­renciaanyagot készítenek, amit országosan is publikálni szeretnének. -vida-

Next

/
Oldalképek
Tartalom