Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2011-11-04 / 21. szám
2011. november 4. 7 Paksi Hírnök Jövőre Pakson is elindulhat a Tanoda A bonyhádi Göncöl Völgység Tanoda vezetői látogattak a napokban a paksi városházára, ahol roma fiatalok felzárkóztatásáról, képzéséről tartottak előadást. A megbeszélésre paksi általános iskolák, roma szervezetek, a családsegítő szolgálat, a városvezetés és a helyi cigány kisebbségi önkormányzat képviselőit várták.- A tanoda azt jelenti, hogy a gyerekek iskola után ellátogatnak hozzánk a közösségi házba, ahol saját alkalmazottjaink, pedagógusaink egyéni foglalkozások keretében felzárkóztatást és tehetséggondozást végeznek - fogalmazott Babai László, a bonyhádi szervezet vezetője. A bonyhádi intézmény 2006 óta európai uniós forrásból és a Tolna Megyei Munkaügyi Központ támogatásával működik. A helyi közösségi házban 30 diákkal foglalkoznak egyénileg. A képzés sikerességét jelzi, hogy többen már érettségit adó középiskolába járnak, vagy olyan szakmát tanulnak, mely biztos megélhetést jelenthet felnőttéveikben is. Pakson is zajlanak hasonló szakkörök a Kresz-park mellett található közösségi házban, de nem ilyen formában. A paksi küldöttség szeptemberben látogatta meg a bonyhádi intézményt, a szakmai utat Rafael Gyula szervezte. - Nagyon megfogott az a csapatmunka, amit Bonyhádon láttunk, a mentorok és a tanoda vezetői között teljes az összhang. Eredményeik és terveik pedig önmagukért beszélnek - mondta el a hivatali alkalmazott. - A polgármesteri hivatal ugyan korábbra tervezte Pakson a tanodaprogram elindítását, de inkább megfontoltan, kis lépésekben haladva, az összes tapasztalatot begyűjtve, jól kidolgozott működési tervezet meghatározása után fogunk kezdeni, várhatóan a szorgalmi időszak második felében, tehát legkorábban 2012 januárját követően - tette hozzá Teli Edit, Paks alpolgármestere. Faller Gábor Újboráldás Kilencedik alkalommal váija újboráldásra az érdeklődőket a Sárgödör téri Présháztulajdonosok Egyesülete. November 12-én minden bortermelő hozhat idei borából az ökumenikus áldásra. A téren felállított sátorban 15 órakor kezdődő programon fellép a Pikk Dráma Színtársulat és a szekszárdi Muslinca kóms is. Ajánlásokat várnak A képviselő-testület a város kulturális életében dolgozó azon személyek részére, akik Paks kultúrájáért, hazai, illetve nemzetközi elismertségéért maradandót alkottak, „Paks Kultúrájáért” kitüntetést alapított. Az elismerésben kétévente egy fő részesülhet. A kitüntetésre november 23-ig írásban nyújthatnak be javaslatot dr. Blazsek Balázs címzetes főjegyzőhöz. Az ajánlásnak tartalmaznia kell a jelöltnek azon teljesítményét, ami méltóvá teszi a kitüntetésre. Az elismerést januárban, a magyar kultúra napján adják át. Cernavodaiak tájékozódtak a TEIT-ről Két tartalmas napot töltött el Paks környékén Cernavodá küldöttsége. A román atomváros vezetőiből, polgármesteri hivatalának dolgozóiból álló delegáció Marianna Mircea polgármesterrel az élén azért érkezett, hogy a TEIT működésével ismerkedjen. Marianna Mircea elmondta, hosszú évek óta szeretnék szorosabbá fűzni a viszonyt az ott működő atomerőművel egy környező településeket képviselő társulás égisze alatt. Eddig nem tapasztaltak fogadókészséget, a Fukusimában történtek azonban megváltoztatták az erőművet üzemeltető cég hozzáállását, nyitottabbá tették azt. Miután a GMF-ben, azaz az atomerőműveket működtető térségek európai szervezetében már többször találkozott a Társadalmi Ellenőrző Információs és Területfejlesztési Társulás képviselőivel, kérte, hogy behatóbban ismerkedhessenek a magyar gyakorlattal. A TEIT társult településeinek vezetői készségesen eleget tettek a kérésnek. Előbb Török Ferenc elnök fogadta Kalocsán a vendégeket, akik utána jártak Bátyán a vizeslaborban, Gerjenben, ahol több környezeti mérőműszer működik, vendégeskedtek Tengelicen, ahol a TEIT társelnöke, Gáncs István válaszolt kérdéseikre. Második napjukat Pakson töltötték, ahol a polgármesteri hivatal működéséről Teli Edit alpolgármestertől és Flajdú János polgármestertől tudhattak meg részleteket. Hajdú János elmondta, hogy az atomerőmű és a város szimbiózisban él. A cég a törvényekben előírt adókat fizeti a város költségvetésébe. A pénzből elsősorban fejlesztéseket finanszíroznak. Szintén törvény rendelkezik arról, hogy a nukleáris létesítmények üzemeltetőinek - így a Paksi Atomerőmű Zrt.-nek valamint a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.-nek - milyen terheket kell viselniük. Marianna Mircea a látogatás végén elmondta, szeretnék a jó gyakorlatot átvenni, ebben minden segítséget meg is kapnak. Hozzáfűzte, jártak már Szlovéniában, Krskóban ugyanezzel a céllal. Jövőre pedig ők adnak majd otthont a GMF konferenciájának, ahova a TEIT-települések vezetőit is meghívta. A csoport egyik tagja, Csergő Nándor Attila nem Cemavodában, hanem Székelyudvarhelyen él. Egy tömítéseket gyártó vállalatnál dolgozik, amelynek van nukleáris iparra licence, így dolgoznak a cemavodai atomerőmű számára is. Mint elmondta, a paksi a romániai létesítménynél nyitottabb. Ott a vendégeket nem engedik be a reaktortérbe, a vezénylőterembe, nem lehet fotókat sem készíteni. - Itt láttuk, ahogyan az emberek sdolgoznak, a paksi erőmű nyitottabb - összegezte. Marianna Mircea hasonlóképpen vélekedett, hozzátette: a náluk tapasztaltakkal ellentétben a városon látszik, hogy az erőmű ottléte miatt fejlődik. Mint mondta, úgy látja, nincs vitás kérdés a lakosság és az erőmű, illetve a társulás és az erőmű között. A cemavodai atomerőműben két blokk termel villamos energiát, az elsőt 1996-ban, a másodikat 2007-ben helyezték üzembe, fejlesztése napirenden van, hiszen épül a harmadik blokk. Az erőmű a román áramtermelés húsz százalékát biztosítja. Vida Tünde
