Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)

2011-11-04 / 21. szám

2011. november 4. 7 Paksi Hírnök Jövőre Pakson is elindulhat a Tanoda A bonyhádi Göncöl Völgység Tanoda vezetői látogattak a napokban a paksi városházára, ahol roma fiatalok fel­zárkóztatásáról, képzéséről tartottak előadást. A megbeszélésre paksi álta­lános iskolák, roma szervezetek, a csa­ládsegítő szolgálat, a városvezetés és a helyi cigány kisebbségi önkormányzat képviselőit várták.- A tanoda azt jelenti, hogy a gyerekek iskola után ellátogatnak hozzánk a kö­zösségi házba, ahol saját alkalmazottja­ink, pedagógusaink egyéni foglalkozá­sok keretében felzárkóztatást és tehet­séggondozást végeznek - fogalmazott Babai László, a bonyhádi szervezet ve­zetője. A bonyhádi intézmény 2006 óta európai uniós forrásból és a Tolna Me­gyei Munkaügyi Központ támogatásá­val működik. A helyi közösségi házban 30 diákkal foglalkoznak egyénileg. A képzés sikerességét jelzi, hogy többen már érettségit adó középiskolába jár­nak, vagy olyan szakmát tanulnak, mely biztos megélhetést jelenthet felnőttéve­ikben is. Pakson is zajlanak hasonló szakkörök a Kresz-park mellett találha­tó közösségi házban, de nem ilyen for­mában. A paksi küldöttség szeptemberben lá­togatta meg a bonyhádi intézményt, a szakmai utat Rafael Gyula szervezte. - Nagyon megfogott az a csapatmunka, amit Bonyhádon láttunk, a mentorok és a tanoda vezetői között teljes az össz­hang. Eredményeik és terveik pedig ön­magukért beszélnek - mondta el a hiva­tali alkalmazott. - A polgármesteri hi­vatal ugyan korábbra tervezte Pakson a tanodaprogram elindítását, de inkább megfontoltan, kis lépésekben haladva, az összes tapasztalatot begyűjtve, jól ki­dolgozott működési tervezet meghatá­rozása után fogunk kezdeni, várhatóan a szorgalmi időszak második felében, te­hát legkorábban 2012 januárját követő­en - tette hozzá Teli Edit, Paks alpol­gármestere. Faller Gábor Újboráldás Kilencedik alkalommal váija újboráldásra az érdeklődőket a Sárgödör téri Présháztulajdo­nosok Egyesülete. November 12-én minden bortermelő hozhat idei borából az ökumeni­kus áldásra. A téren felállított sátorban 15 órakor kezdődő programon fellép a Pikk Dráma Színtársulat és a szekszárdi Muslinca kóms is. Ajánlásokat várnak A képviselő-testület a város kulturális éle­tében dolgozó azon személyek részére, akik Paks kultúrájáért, hazai, illetve nem­zetközi elismertségéért maradandót alkot­tak, „Paks Kultúrájáért” kitüntetést alapí­tott. Az elismerésben kétévente egy fő ré­szesülhet. A kitüntetésre november 23-ig írásban nyújthatnak be javaslatot dr. Blazsek Balázs címzetes főjegyzőhöz. Az ajánlásnak tartalmaznia kell a jelöltnek azon teljesítményét, ami méltóvá teszi a kitüntetésre. Az elismerést januárban, a magyar kultúra napján adják át. Cernavodaiak tájékozódtak a TEIT-ről Két tartalmas napot töltött el Paks környékén Cernavodá küldöttsége. A román atomvá­ros vezetőiből, polgármesteri hivatalának dolgozóiból álló delegáció Marianna Mircea polgármesterrel az élén azért érkezett, hogy a TEIT műkö­désével ismerkedjen. Marian­na Mircea elmondta, hosszú évek óta szeretnék szorosabbá fűzni a viszonyt az ott műkö­dő atomerőművel egy környe­ző településeket képviselő társulás égisze alatt. Eddig nem tapasztaltak fogadókész­séget, a Fukusimában történ­tek azonban megváltoztatták az erőművet üzemeltető cég hozzáállását, nyitottabbá tet­ték azt. Miután a GMF-ben, azaz az atomerőműveket mű­ködtető térségek európai szer­vezetében már többször talál­kozott a Társadalmi Ellenőrző Információs és Területfejlesz­tési Társulás képviselőivel, kérte, hogy behatóbban is­merkedhessenek a magyar gyakorlattal. A TEIT társult településeinek vezetői készsé­gesen eleget tettek a kérésnek. Előbb Török Ferenc elnök fo­gadta Kalocsán a vendégeket, akik utána jártak Bátyán a vi­zeslaborban, Gerjenben, ahol több környezeti mérőműszer működik, vendégeskedtek Tengelicen, ahol a TEIT társ­elnöke, Gáncs István vála­szolt kérdéseikre. Második napjukat Pakson töltötték, ahol a polgármesteri hivatal működéséről Teli Edit alpol­gármestertől és Flajdú János polgármestertől tudhattak meg részleteket. Hajdú János elmondta, hogy az atomerő­mű és a város szimbiózisban él. A cég a törvényekben elő­írt adókat fizeti a város költ­ségvetésébe. A pénzből első­sorban fejlesztéseket finan­szíroznak. Szintén törvény rendelkezik arról, hogy a nuk­leáris létesítmények üzemel­tetőinek - így a Paksi Atom­erőmű Zrt.-nek valamint a Radioaktív Hulladékokat Ke­zelő Kft.-nek - milyen terhe­ket kell viselniük. Marianna Mircea a látogatás végén elmondta, szeretnék a jó gyakorlatot átvenni, ebben minden segítséget meg is kap­nak. Hozzáfűzte, jártak már Szlovéniában, Krskóban ugyanezzel a céllal. Jövőre pedig ők adnak majd otthont a GMF konferenciájának, ahova a TEIT-települések vezetőit is meghívta. A csoport egyik tagja, Cser­gő Nándor Attila nem Cema­­vodában, hanem Székely­udvarhelyen él. Egy tömítése­ket gyártó vállalatnál dolgo­zik, amelynek van nukleáris iparra licence, így dolgoznak a cemavodai atomerőmű szá­mára is. Mint elmondta, a pak­si a romániai létesítménynél nyitottabb. Ott a vendégeket nem engedik be a reaktortér­be, a vezénylőterembe, nem lehet fotókat sem készíteni. - Itt láttuk, ahogyan az embe­rek sdolgoznak, a paksi erőmű nyitottabb - összegezte. Mari­anna Mircea hasonlóképpen vélekedett, hozzátette: a náluk tapasztaltakkal ellentétben a városon látszik, hogy az erő­mű ottléte miatt fejlődik. Mint mondta, úgy látja, nincs vitás kérdés a lakosság és az erőmű, illetve a társulás és az erőmű között. A cemavodai atomerőműben két blokk termel villamos energiát, az elsőt 1996-ban, a másodikat 2007-ben helyezték üzembe, fejlesztése napiren­den van, hiszen épül a harma­dik blokk. Az erőmű a román áramtermelés húsz százalékát biztosítja. Vida Tünde

Next

/
Oldalképek
Tartalom