Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2011-10-21 / 20. szám
Paksi Hírnök 6 2011. október 21. Pozitív a biztosok fogadtatása Félidőnél tart a népszámlálás, melynek egyik legfontosabb újdonsága az internetes válaszadás: a rugalmas és teljesen önálló kitöltést lehetővé tévő megoldást október 16-ig választhatták a lakosok. A cenzus korai értékeléséből kiderül, az érintettek többsége az újdonság ellenére továbbra is a számlálóbiztosok segítségére hagyatkozik, akiket a többség bizalommal és segítőkészen fogad. Ennek ellenére a biztosokat nem egyszer rendhagyó helyzetek fogadják a terepmunka során. Az október 17-i összesítés szerint Pakson az internetes kitöltés aránya 27%, ez az érték körülbelül 10%-kal haladta meg az országos átlagot. A többség az interjús kérdőivkitöltésnél maradt, ilyenkor a kérdezőbiztosok személyesen keresik fel a lakásokat. Paks városát összesen 90 számlálókörzetre osztották, egy számlálóbiztoshoz mintegy 120 cím tartozik. A felmérés során az emberek többsége megértő és segítőkész, mondta el lapunknak Rujder Klára, aki számlálóbiztosi munkáját régebbi lakókörnyezetében végzi, így az emberek barátsággal, régi ismerősként fogadják. Ebből adódóan, bár a szabályzat ettől óva int, esetenként bizalmasabb légkörben folyik a társalgás, árulta el. Ez főként az idősebb embereknél tett látogatásaira igaz, akik gyakran alig várják, hogy megérkezzen, örülnek, hogy valaki bekopog, meghallgatja őket. Bár manapság sokan osztják meg legbensőségesebb titkaikat is a közösségi oldalakon, mindig akad olyan ember, aki firtatja, miért van szükség az adataira. Teszi ezt annak ellenére, hogy a népszámlálási kérdőíven szinte nem szerepel olyan kérdés, melyre valamelyik hivatalban ne tudnák a választ. Amikor valaki tolakodásnak, személyes ügyeiben való vájkálódásnak érzi a felmérés egyes pontjait, a beszélgetés során végül mindig sikerül eloszlatni a kételyeket, a fenntartás okait, húzta alá Rujder Klára. Orsós György szintén pozitív benyomással összegzi a terepmunka során szerzett tapasztalatokat. Mint mondja, körzetében csupán a válaszadók 15 százaléka töltötte ki elektronikusan a kérdőíveket, ezért a legtöbb háztartást személyesen keresi fel, melyből néhány esetben kerekedett már ki rendhagyó, olykor vicces helyzet. Volt olyan idős asszony, aki kedveskedő szándékkal még a szomszédokat is odacsődítette magához, hogy ne kelljen fáradnia, a házakat végigjárnia. Előfordult, hogy határozott fogadkozása ellenére mindenképpen meg kellett kóstolnia a családfő messze földön hires teáját, vagy éppen hajszárítás, gyermekfürdetés idején érkezett a házhoz, így a kis poronty neglizsében totyogott ki ajtót nyitó anyukája után a lépcsőházba. Feleségével történt meg - aki szintén számlálóbiztosként járja a házakat -, hogy a szomszéd figyelmeztette, óvatosan menjen be az udvarra, mert „veszett a kutya”. Ez, mint mondja, vagy így volt, vagy nem, mindenesetre ép bőrrel megúszta az esetet. Bár elenyésző százalékban, de olyan is előfordul, hogy többszöri próbálkozásra is hiába csönget, kiabál, nem nyitnak ajtót, pedig tudja, hogy a tulajdonosok otthon tartózkodnak. Mivel a kötelező adatszolgáltatás megtagadása a törvény szerint szabálysértés, bírság is járhat érte, hivta fel a figyelmet a számlálóbiztos. MD // Őskori kultúrát idéztek meg Európa legrégebbi neolitikus civilizációját ismerhette meg a paksi közönség a Városi Múzeumban rendezett Vinca-vándorfesztiválon. A különleges esten az újkőkori emberek életét idézték fel. A történeti előadást, kiállítást és táncos-zenés bemutatót magába foglaló fesztivál igazi kuriózum volt. A Vinca-kultúra, az őskori Európa legnagyobb civilizációja, Kr. e. 5500-tól 4000-ig virágzott a mai Bosznia, Szerbia, Románia és Macedónia területén. Nevét a Belgrádtól tíz kilométerre keletre, a Duna mentén fekvő Vinca faluról kapta, ahol 1908-ban felfedezték az újkőkori települést. Európa első földművelői gabonát, búzát termesztettek, juhot, kecskét, szarvasmarhát tenyésztettek. Edényeiket kézzel készítették, agyagpadlójú házakban éltek. A korai őskor civilizációjáról dr. Nenad Tasic régészprofesszor, a vincai ásatások vezetője tartott előadást a kőtárban. Elmondta, hogy a vincai emberek valószínűleg nagyon gazdagon termő vidéken éltek, sok szabadidejük volt, amit hasznosan töltöttek. Erről árulkodik a leletanyag, amelynek tárgymásolatait Pakson is bemutatták, és ebből adott ízelítőt a Vincanci Művelődési Egyesület bemutatója is. Utóbbi keretében a neolitikus kor ihlette táncos előadást és koncertet láthatott a közönség. A Magyarországon elsőként Pakson látható különleges program a régészek és a zenészek, táncosok együttgondolkodásából született, célja a régészet népszerűsítése. Dallos Szilvia Fotó: Szaffenauer Ferenc
