Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)

2011-10-21 / 20. szám

Paksi Hírnök 6 2011. október 21. Pozitív a biztosok fogadtatása Félidőnél tart a népszámlálás, melynek egyik legfontosabb újdonsága az internetes vá­laszadás: a rugalmas és telje­sen önálló kitöltést lehetővé tévő megoldást október 16-ig választhatták a lakosok. A cenzus korai értékeléséből ki­derül, az érintettek többsége az újdonság ellenére továbbra is a számlálóbiztosok segítsé­gére hagyatkozik, akiket a többség bizalommal és segítő­készen fogad. Ennek ellenére a biztosokat nem egyszer rendhagyó helyzetek fogad­ják a terepmunka során. Az október 17-i összesítés sze­rint Pakson az internetes kitöl­tés aránya 27%, ez az érték kö­rülbelül 10%-kal haladta meg az országos átlagot. A többség az interjús kérdőivkitöltésnél maradt, ilyenkor a kérdezőbiz­tosok személyesen keresik fel a lakásokat. Paks városát össze­sen 90 számlálókörzetre osztot­ták, egy számlálóbiztoshoz mintegy 120 cím tartozik. A felmérés során az emberek többsége megértő és segítő­kész, mondta el lapunknak Rujder Klára, aki számlálóbiz­tosi munkáját régebbi lakókör­nyezetében végzi, így az embe­rek barátsággal, régi ismerős­ként fogadják. Ebből adódóan, bár a szabályzat ettől óva int, esetenként bizalmasabb légkör­ben folyik a társalgás, árulta el. Ez főként az idősebb emberek­nél tett látogatásaira igaz, akik gyakran alig várják, hogy meg­érkezzen, örülnek, hogy valaki bekopog, meghallgatja őket. Bár manapság sokan osztják meg legbensőségesebb titkai­kat is a közösségi oldalakon, mindig akad olyan ember, aki firtatja, miért van szükség az adataira. Teszi ezt annak elle­nére, hogy a népszámlálási kér­dőíven szinte nem szerepel olyan kérdés, melyre valame­lyik hivatalban ne tudnák a vá­laszt. Amikor valaki tolakodás­nak, személyes ügyeiben való vájkálódásnak érzi a felmérés egyes pontjait, a beszélgetés so­rán végül mindig sikerül elosz­latni a kételyeket, a fenntartás okait, húzta alá Rujder Klára. Orsós György szintén pozitív benyomással összegzi a terep­munka során szerzett tapaszta­latokat. Mint mondja, körzeté­ben csupán a válaszadók 15 százaléka töltötte ki elektroni­kusan a kérdőíveket, ezért a legtöbb háztartást személyesen keresi fel, melyből néhány esetben kerekedett már ki rend­hagyó, olykor vicces helyzet. Volt olyan idős asszony, aki kedveskedő szándékkal még a szomszédokat is odacsődítette magához, hogy ne kelljen fá­radnia, a házakat végigjárnia. Előfordult, hogy határozott fo­gadkozása ellenére mindenkép­pen meg kellett kóstolnia a csa­ládfő messze földön hires teá­ját, vagy éppen hajszárítás, gyermekfürdetés idején érke­zett a házhoz, így a kis poronty neglizsében totyogott ki ajtót nyitó anyukája után a lépcső­házba. Feleségével történt meg - aki szintén számlálóbiztos­ként járja a házakat -, hogy a szomszéd figyelmeztette, óva­tosan menjen be az udvarra, mert „veszett a kutya”. Ez, mint mondja, vagy így volt, vagy nem, mindenesetre ép bőrrel megúszta az esetet. Bár elenyésző százalékban, de olyan is előfordul, hogy több­szöri próbálkozásra is hiába csönget, kiabál, nem nyitnak ajtót, pedig tudja, hogy a tulaj­donosok otthon tartózkodnak. Mivel a kötelező adatszolgálta­tás megtagadása a törvény sze­rint szabálysértés, bírság is jár­hat érte, hivta fel a figyelmet a számlálóbiztos. MD // Őskori kultúrát idéztek meg Európa legrégebbi neoliti­kus civilizációját ismerhette meg a paksi közönség a Vá­rosi Múzeumban rendezett Vinca-vándorfesztiválon. A különleges esten az újkőkori emberek életét idézték fel. A történeti előadást, kiállítást és táncos-zenés bemutatót magába foglaló fesztivál iga­zi kuriózum volt. A Vinca-kultúra, az őskori Európa legnagyobb civilizáci­ója, Kr. e. 5500-tól 4000-ig virágzott a mai Bosznia, Szer­bia, Románia és Macedónia területén. Nevét a Belgrádtól tíz kilométerre keletre, a Duna mentén fekvő Vinca faluról kapta, ahol 1908-ban felfedez­ték az újkőkori települést. Eu­rópa első földművelői gabo­nát, búzát termesztettek, ju­hot, kecskét, szarvasmarhát tenyésztettek. Edényeiket kéz­zel készítették, agyagpadlójú házakban éltek. A korai őskor civilizációjáról dr. Nenad Tasic régészprofesszor, a vin­­cai ásatások vezetője tartott előadást a kőtárban. Elmond­ta, hogy a vincai emberek va­lószínűleg nagyon gazdagon termő vidéken éltek, sok sza­badidejük volt, amit haszno­san töltöttek. Erről árulkodik a leletanyag, amelynek tárgy­másolatait Pakson is bemutat­ták, és ebből adott ízelítőt a Vincanci Művelődési Egyesü­let bemutatója is. Utóbbi kere­tében a neolitikus kor ihlette táncos előadást és koncertet láthatott a közönség. A Ma­gyarországon elsőként Pakson látható különleges program a régészek és a zenészek, tánco­sok együttgondolkodásából született, célja a régészet nép­szerűsítése. Dallos Szilvia Fotó: Szaffenauer Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom