Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2011-09-23 / 18. szám
2011. szeptember 23. 15 Paksi Hírnök A titok a zene erejében rejlik A Kozma Kláraként született Cseke Klára otthonról hozta a zene és a képzőművészet szeretetét. Anyai dédapja hegedűs, koncertmester volt, nagypapája zongoratanár, édesapja részéről pedig dédnagymamája orgonista és régész, nagymamája festőművész. Édesapja viaszképeket készít egyedi technikával, édesanyja pedig gitártanárnő. Klári kisgyermekként kezdett zongorát tanulni, de nem ez az egyetlen hangszer, amelyen játszik. A gitározás úgy kezdődött, hogy figyelte, amikor édesanyja a tanítványaival foglalkozott, aztán egy szép napon eljátszott neki egy darabot. Ekkor hatéves lehetett. Ahogy ezt, úgy azt is talán kevesen tudják róla, hogy Aradon született. Még gyennek volt, amikor családja Magyarországra költözött, az általános iskolát Szigetváron fejezte be. Anyaországi bölcsőjének mégis Pécset tekinti, ahol közép- és felsőfokú tanulmányait végezte, előbbit a művészeti szakközépiskola zongora szakán, utóbbit a Janus Pannonius Tudományegyetem művészeti karának ének-zene-karvezető szakán. Időközben Budapesten a Mátyás-templom kurzusán egyházkamagyi végzettséget is szerzett, ami számára magától értetődő volt, ugyanis vallásos szellemben nevelték. Paksra egy állásajánlat vezérelte. A család egyik jó barátja hívta fel a figyelmüket arra, hogy a Balogh Antal Katolikus Általános Iskolában énektanárt keresnek. Bár Klárit soha nem vonzotta igazán a katedra, az iskola ajánlata visszautasíthatatlannak bizonyult, ugyanis azt az ígéretet kapta, hogy bármilyen szabadidős zenei foglalkozást tarthat. Ez a szabadság vonzotta, és ki is használta: musicalcsoportot indított, és gregorián kórust is alapított a már meglévő gye-Isten, család, igazságosság, megélhetés, nyugalom. Csupán néhány szó, de minden benne foglaltatik, ami Cseke Klára számára fontos az életben. Végzettsége szerint ének-zene tanár, karvezető és egyházkarnagy. Korábban intézményi keretek között tanított, ám öt esztendővel ezelőtt más irányt vett az élete. Munkájának lényege a gyermek és szülő közötti kötődés erősítése elsősorban a zene erejével. rekkar mellé. Három esztendő múltán kissé megváltozott a világ. Az óraszámcsökkenés miatt már csak félállásban taníthatott volna az iskolában, ami a családalapítás szempontjából nem kecsegtetett biztos jövővel, így váltott. Pályáját a Pro Artis művészeti iskolában folytatta, ekkor már első gyermeküket, Gabeszt hordta a szíve alatt. Amikor életet adott neki, még nem is sejtette, hogy az anyaság lesz az, aminek kapcsán újabb lehetőség nyílik meg előtte. Történt, hogy egy babamamatorna foglalkozáson Salamonné Herbert Judit felvetette, lenne-e kedve zenebölcsődét tartani. Mivel az ötlet tetszett Klárinak, utánajárt a lehetőségnek, és belevágott, így született a Sünizene program, amely ma már Pakson, Szekszárdon, Tolnán és Dunaföldváron is elfoglaltságot jelent számára. Innen aztán már nem volt megállás. A Sünizenén résztvevő édesanyák fogalmazták meg az igényt, aminek nyomán megszületett a Süni Gyermekkuckó alapötlete. Most Makkné Gyömörei Zsanett óvodapedagógussal dolgozik együtt, akivel Sünizene foglalkozáson ismerkedett meg. Ez lett Klári útja, amelyen immáron öt esztendeje lépked férje, Gábor segítségével és támogatásával, aki a művészeti iskolában tanít, a Városi Vegyeskar karnagya és kiváló dszessz-zenész. Mivel Klári művésziélek, nagyon nehéz számára az a háttérmunka, ami egy vállalkozás működtetésével együtt jár, de mint mondja, megéri ez a küzdelem, mert azzal foglalkozhat, amit szeret, azaz nevelhet, zenélhet, énekelhet, sőt még a díszítő falfestésnek is hódolhat, amellyel tíz éve foglalkozik. Hogy ezzel másoknak is segít és örömet szerez, az hab a tortán. Valahol itt tartottunk a beszélgetésben, amikor Bori lányuk, felébredve a délutáni szunyókálásból, rögtön Klári ölébe fészkelte magát, majd elújságolta, hogy anya pocakjában kisbaba van. Nagyon várják már azt az időt, amikor termestől-udvarostól harmadik gyermekük is birtokba veheti a családi napközit és játszóházat, amelyet második otthonuknak tekintenek. Ezen kívül Klári nem vágyik másra, csupán nyugalomra, boldogulásra, és nem utolsósorban a kétszobás szolgálati lakás helyett egy saját családi házra, mégpedig Pakson, mert mint mondja, megszerette ezt a helyet, amely számára a nyugalom szigete, tiszta és rendkívül gyermekbarát kisváros. Kohl Gyöngyi