Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2011-09-23 / 18. szám
2011. szeptember 23. 9 Paksi Hírnök Nem kér a magyar az atomenergiából? A magyarok többsége nem kér az atomenergiából - állítja az Origó internetes portál egy saját megrendelésére készült felmérés alapján. A Medián intézet közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 32 százaléka támogatja, 63 százaléka ellenzi a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását, új atomerőmű építésével a válaszadók 36 százaléka igen, 58 százaléka viszont nem ért egyet. Felkai György, az MVM Csoport kommunikációs vezetője erre reagálva közölte, hogy az atomerőmű elfogadottságát rendszeresen mérik. Legutóbb augusztusban került sor ezerfős reprezentatív mintán, személyes megkérdezésen alapuló közvélemény-kutatásra, eszerint a lakosság 73 százaléka támogatja Paks jelenlegi működését, és 60 százalék az üzemidő hosszabbítását. Az atomerőmű fejlesztésével egyetértők aránya a fükusimai atombaleset miatt csökkent, de a lakosság többsége továbbra is támogatja a bővítését. Süli János, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgató-helyettese csütörtökön Bátaapátiban, egy szakmai fórumon tartott tájékoztatót az atomerőmű jelenlegi helyzetéről és terveiről. Megjegyezte, hogy amint napirendre tűzte a kormány a bővítést, az ellenzők aktivizálták magukat. - Eddig azt gondoltuk, hogy négypárti konszenzus van, hisz’ 2009. március 30-án a 95,4 százalék ezt mutatta - fogalmazott utalva a parlament bővítés-előkészítést támogató döntésére. Ezzel szemben, folytatta, az MSZP népszavazási kezdeményezést fontolgat. Megerősítette, hogy múlt héten kapták meg a legutolsó mérés eredményét, amely szerint az elfogadottság 73 százalék, a bővítés támogatottsága pedig 50 százalék fölött van. A Medián adatai kapcsán azt mondta, furcsa, hogy az üzemidőhosszabbítás elutasítottsága magasabb mint a bővítésé. - Az mindig egyértelmű volt, hogy az üzemidő-hosszabbításnak nincs alternatívája. Ha mi műszakilag meg tudjuk oldani, ennél jobb, hasznosabb megoldás nincs Magyarország számára - hangsúlyozta. Rámutatott, hogy Magyarország energiaellátása atomenergia nélkül nem megoldható. - A megújuló energia felhasználását értelemszerűen mi is támogatjuk, de azt tudni kell, hogy mellette ugyanannyi kapacitású alaperőmű létrehozására is szükség van - szögezte le. Kifejtette, hogy nemcsak a lakosság, hanem az ipar számára is fontos az olcsó villamos áram, hiszen ennek híján versenyképessége és azzal együtt a foglalkoztatottság tovább romolhat. Ha nincs megvilágítva teljes körűen, hogy hol lehet olcsón áramot előállítani, az a versenyképes gazdaságot és a munkahelyeket sodorhatja veszélybe, és hosszú távon sokba kerülhet, mutatott rá a vezérigazgató-helyettes.-tünde-Mecénás erőmű Szakújságírók a KKÁT-ben A Radioaktív Hulladékkezelő (RHK) Kft. paksi telephelye adott otthont a múlt év óta zajló Nukleáris Újságíró-akadémia legújabb találkozójának. A szakújságírók előbb dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgatótól kaptak átfogó képet a cég munkájáról, majd ugyanerről a témáról egy animációs filmet, valamint az RHK Kft. irodaházában látható kiállítást nézték meg. Ezek után a bővítés alatt álló Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában (KKÁT) tettek látogatást Nagy Barnabás üzemvezető kalauzolásával. Az 1997-ben átadott tároló jelenleg 7200 kazetta befogadására alkalmas, de már majdnem megtelt. A most épülő és terv szerint jövőre fogadókész négy kamra több mint kétezer kazettányi kapacitása évekre elegendő. Az atomerőműből évente két-három alkalommal érkezik elhasznált fűtőanyag, összesen évi 480 darab. Nagy Barnabás emberbarát létesítményként jellemezte a tárolót, mert az sem a kezelőszemélyzetre, sem a környezetre nem gyakorol káros hatást, jelenléte a környezeti terhelés szempontjából tulajdonképpen kimutathatatlan. A szakember azt mondta, egy kórház radioaktív hulladékanyag-kibocsátása többszöröse a KKAT kibocsátásának. Nagy Barnabás újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy az általuk tárolt fűtőelemek évtizedek múltán is alkalmasak lesznek az újrahasznosításra. - Célunk, hogy akár 100-120 évig a mostani formájában megőrizzük őket - fogalmazott. Miként kifejtette, az újrahasznosítás, azaz reprocesszálás ma még nem gazdaságos, de ez a jövőben változhat. A skandináv államokat kivéve a legtöbb ország nem kezeli hulladékként az elhasznált fűtőanyagot, és nem veti el újrahasznosításának lehetőségét. -vt-A Pécsi Tudományegyetem szenátusa a Paksi Atomerőmű Zrt.nek adományozta idén a PTE Mecenatúra Díjat. Az elismerést évente egyszer adományozzák azoknak, akik jelentős támogatásukkal előmozdítják az egyetem munkáját. Kovács L. Gábor, az egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese azt mondta, hogy nagyon régi szakmai kapcsolatban állnak a paksi atomerőművel, amely mindig nyitott volt a tudományos és oktatási intézmények támogatására.- Van egy élő szerződésünk, ebben definiáltuk a kiemelt területeket - vázolta. Mint mondta, ezek egyike az egészségügyi tevékenység támogatása: egyes műszerek szervizelését, beszerzését, egyes klinikák infrastruktúrájának javítását, szűrőprogramok támogatását vállalja fel az atomerőmű. A másik az oktatási tevékenység, amely az atomerőmű mai, illetve leendő szakembergárdájának biztosításában térülhet meg, illetve vannak olyan direkt csomagok, ahol az atomerőmű, más gazdálkodási szervezetekhez hasonlóan, bevétele meghatározott részét tanulmányi, továbbképzési célokra fordíthatja. Ennek bizonyos százalékát a Pécsi Tudományegyetem rendelkezésére bocsátja, mondta a rektorhelyettes. Kovács L. Gábor beszámolt arról, hogy a Paksi Atomerőmű Zrt. idén „olyan figyelemmel fordult feléjük és számszakilag is legjelentősebb külső támogatója volt az egyetemnek”, hogy egy ilyen „szerény elismeréssel tudatni kívánták a világgal köszönetüket”. Kovács L. Gábor kiemelte, hogy a PTE szerves része a Szekszárdon lévő Illyés Gyula kar, amely nemrég egyetemi karrá lett, általa még közvetlenebb a közelében működő atomerőművel a kapcsolat. Az atomerőmű bővítése kapcsán a kar és az atomerőmű közös - például településfejlesztési, képzési - projekteken dolgozik. A PTE Mecenatúra Díjat Mittler István kommunikációs igazgató vette át Bódis Józseftől, az egyetem rektorától. Vida Tünde
