Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2011-09-09 / 17. szám
Paksi Hírnök 8 2011. szeptember 9. Adósságcsapdában Nincs olyan nap, hogy ne foglalkozna a sajtó, és ne foglalkoznának a magánemberek a svájcifrankárfolyammal, a devizahitelesek problémájával. Cikkünk születésekor a frank megint 250 forint felett van. Alábbi írásunkban arra kerestünk választ, hogy a tehetős és biztos megélhetést nyújtó városnak titulált Pakson vajon mi a helyzet. Növekvő CHF-árfolyam - a fejünk feletti fedél a tét? Olvasónknak el kellett adnia több mint 10 milliós hitelből vett, nagyjából ugyanennyit érő házát, mert nincs munkája, nem tudja törleszteni a kölcsönt. Az eladásból származó pénz nagyobb része a banké, kisebb része a végrehajtóé lett. Az adósság azonban ezzel még nincs letudva, a kamatok miatt maradt még négy-öt millió, és majdnem ennyit tesz ki a végrehajtói díj, mivel az ügy többszereplős. Jó esetben csak az adós nyögi még évekig a hátralékot, rosszabb esetben a kezeseket is magával rántja a megmaradt sokmilliós adósság. Ez a példa, legalábbis a lapunk által megkérdezett szakértők szerint nem mindennapos Pakson, de fizetési nehézségek itt is adódnak. Dr. Wartig László ügyvéd fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az úgynevezett bedőlt hitelekért csak részben felelős a frankárfolyam-változás, sok esetben a munkahely elvesztése okozza a bajt. Ha az abszolút számokat nézzük, Pakson ritkábban jelentkeznek a gondok, ám ezek egy-egy család történetében tragédiát jelenthetnek, mondja az ügyvéd. Azoknak, akik nehéz helyzetbe kerültek, azt javasolja, semmiképpen ne döntsenek úgy, hogy nem fizetik a részletet arra várva, hogy a kormány vagy bárki más megoldja a problémát. Az sem járható út, hogy „egye fene nem fizetek, elmegy a lakás és új életet kezdek”, mert a frank árának egekbe szökése miatt az eladott ingatlan nem fedezi a tartozást, és többmilliós hátralékot görget maga előtt az ügyfél, ráadásul elveszíti hitelképességét is. Ha mégis odáig jut valaki, hogy nem bíija tovább a terheket, szabadpiacon értékesítse a lakást, mert a végrehajtási procedúra a lakásért kapott összeg 25 százalékát is elviheti. Az ügyvéd véleménye szerint az árfolyamrögzítés az egyetlen, de hangsúlyozottan átmeneti megoldás. Nem jó, de ez a legkevésbé rossz, húzta alá. Hozzáfűzte, a szerződések megtámadása öngyilkosság, az erre való biztatás téves jogi gondolkodásra vall. Tekintettel arra, hogy a pénzintézetek általános szerződési feltételeket használtak, annak lehetne értelme, ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az ügyészség vagy a fogyasztóvédelem indítana pert az általános szerződési feltételek kivizsgálása érdekében, mondta hozzáfűzve, hogy megítélése szerint az valóban vitatható, hogy a kezelési költséget miért frankban számolják. A kérdésre, hogy miért egyedül az adósnak kell viselnie az előre nem látható terheket, azt mondta, a szerződéskötéskor a bankok felelősségét nem tudja megkérdőjelezni, ám a bankok és az állampolgárok eltérő teherviselése miatt a pénzintézet akár üzleti szempontok alapján hozhatna olyan döntést, amelyre jogszabályilag nem kötelezhető - hogy átvállalja a terhek egy részét. - Ha nekem van egy régi ügyfelem, akinek nincs pénze, de szüksége van a segítségre, akkor a kiszabható munkadíj minimumát kérem - példálózott. A kérdésre azonban, hogy a bankok részéről számít-e ilyen lépésre, nemmel válaszolt, mert a tőke belső tartalma nem az igazságosság, értékarányosság, a jóhiszeműség és a humánum. Dobszai Zsolt, az OTP Bank paksi fiókjának osztályvezetője azt mondta, fiókjukban az OTP Bank egészéhez hasonlóan alakul a hátralékos hitelek aránya. (Folytatás a 9. oldalon) r Árfolyamrögzítés: Dobszai Zsolt, az OTP Bank osztályvezetője szerint ügyfeleik nagy része rendelkezik információval az állam által meghirdetett árfolyamrögzítésről, de részletes feltételeit kevesen ismerik. A program a devizaárfolyam-ingadozásokból származó kockázatokat veszi ki időlegesen a rendszerből azzal, hogy rögzíti az adós törlesztési árfolyamát. Az adósok 2011. december 31 -ig Írásban kezdeményezhetik a banknál a törlesztési árfolyam 36 hónapig, de legfeljebb 2014. december 31-ig történő rögzitését. Aki igénybe veszi az árfolyamplafont, 180 HUF/CHF (250 HUF/EUR, 200 HUF/100 JPY) rögzített árfolyamon tudja fizetni a törlesztőrészletet. Dobszai Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy az átmeneti fizetési könnyítést követően a havi törlesztési terhek sok esetben növekednek majd, így valóban csak indokolt esetben érdemes igénybe venni. A különbözetből adódóan egy úgynevezett gyűjtőszámlán később visszafizetendő tőke és kamat gyűlik össze. Erre az első 36 hónapban a 3 havi BUBOR-nak megfelelő kamatot számítanak fel, ez jelenleg 6,08%, ezek után piaci kamatozásúvá válik a hitel, mértéke megegyezik majd a bank által nyújtott, a devizaalapú kölcsönnel azonos célú forinthitel kamatával (3 havi BUBOR+kamatfelár). A rögzített árfolyamidőszakot követően az ügyfél havonta fizeti a már aktuális árfolyamú devizahitel törlesztését, plusz a gyűjtőszámla hitelét, utóbbi azonban legfeljebb 15%-a lehet az addigi, rögzített havi törlesztésnek. Ezt azonban felülírhatja az a szabály, hogy a gyűjtőszámlahitel futamideje maximum 30 évvel haladhatja meg az eredeti devizakölcsön futamidejét, illetve a hiteladós 75. életévének betöltéséig terjedhet. Az érintettek az interneten rendelkezésre álló kalkulátorokkal önállóan is kiszámolhatják, mit jelentene, ha élnének a rögzítés lehetőségével, de a bankok - köztük az általunk megkérdezett OTP Bank - ügyintézői is segítségükre vannak.
