Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2011-08-05 / 15. szám
Paksi Hírnök 8 2011. augusztus 5. Ezeréves zarándokúton Hónap végére várja első gyermekét Braun-Gaál Bernadett. Az üde, mosolygós kismamát nézve nehéz elképzelni, hogy egy évvel ezelőtt egy több mint tízkilós hátizsákkal a hátán Spanyolország útjait járta egyedül, gyalogszerrel. Detti, aki közgazdász és eredetileg kecskeméti, Paksra házassága révén került. Az elmúlt augusztusban indult útnak, hogy végigjárja a híres zarándokutat, az El Caminót. Harminchárom nap alatt 1200 kilométert tett meg. Elismeri, hogy ezt hallva még saját maga számára is hihetetlennek tűnik, de akkor mindig csak a következő napi 30-40 km kötötte le a figyelmét.- Azt vallom, hogy ez az út hívja az embereket. És mindenkinek ott kell rájönni, hogy mi az ok, amiért elindult - fogalmazott. (Az igazsághoz az is hozzátartozott, hogy apukája 2006-ban szintén megtette ugyanezt az utat.) Egy fárasztó nap után Detti kiment, hogy a csillagos égben keressen megnyugvást. Az ég gyönyörű volt, telis-tele csillagokkal, mint egy csillagmező, azaz compostela. Az ezeréves zarándokút végállomása pedig a Santiago de Compostela... Detti akkor úgy érezte, mennie kell, mégpedig azonnal. Kilenc napra rá el is indult. Nem akarták visszatartani, hiszen tudták, hogy biztonságos, és azt is, hogy ha Detti valamit eltervez, azt megcsinálja. Azt sem kérdezték, hogy miért megy, csak a végén, hogy megtalálta-e, amit keresett. A válasz igen, merthogy nagyon-nagyon sokat tanult az úton. Főként az életről, mondja. Például azt, hogy az ember sok felesleget cipel magával, számos felesleges dolog vonja el a figyelmét. Természetesen önmagával kapcsolatban is sok mindent átértékelt. Egyrészt önbizalmat kapott, másrészt lenyugodott.- Előtte igen sokat dolgoztam, mert nagyon könnyű belelkesiteni, és képes vagyok hajtani, hogy mindig az élvonalban végezzek. Lehiggadtam, ami kellett a családalapításhoz, a babavállalásához - mesélte. Nagy tanulság volt számára megtapasztalni, hogy igaz a bibliai mondat: kérjetek és kaptok. Őt hallva azt gondolná az ember, hogy gyerekjáték volt menetelni harminchárom napon, ezerkétszáz kilométeren át. Pedig nem. Már rögtön az elején nehézségek vártak rá, ő ugyanis nem a hagyományos kiindulópontból, hanem Lourdesből indult, ahol védőszentje, Szent Bernadett vizet fakasztott. Az öt nap, amíg a kiépített zarándokút első pontjáig, Saint Jean Pied de Portig ért, bizony kemény volt, még az éhséget is megismerte. Maga az El Camino Detti szerint teljesíthető, hiszen minden a zarándokok segítségére van: átjelzések, önzetlen emberek, szállások. Vannak, akik szinte turistaként teszik meg, étteremben esznek, kényelmes szálláson hálnak, és csomagjukat előrevitetik a következő szállásig. Ő azonban minden este zarándokszálláson aludt, sokszor kétszázad magával egy helyiségben, még napfelkelte előtt hátára vette zsákját és addig ment — jobbára egyedül, mert szeretett egyedül lenni, elmélkedni - amíg a hőség elviselhető volt. Ekkor újabb szállást keresett, a magával cipelt edényben vacsorát készített, mosott, megnézte a települést, ahova útja vitte. És másnap ugyanez elölről... Akkor azt gondolta, többször nem indul el, de most már tudja, ez csak az első, de nem az utolsó zarándokúi) a volt. Vida Tünde Pakson járt a Duna-túra A tavalyi esztendőhöz hasonlóan Ingolstadtól a Feketetengerig tart az 54. Tour International Danubien (TID), azaz a Nemzetközi Duna-túra, amely a világ leghosszabb és legrégebbi szervezett vízi túrája. A sokéves hagyományt követve Paks idén is a magyarországi szakasz egyik állomása volt.- Irigyeljük Önöket, hogy van idejük erre a túrára - mondta Teli Edit alpolgármester köszöntve a Nemzetközi Dunatúra résztvevőit. Nem volt véletlen az utalás, hiszen ha valaki végig akarja evezni a teljes, 2455 kilométer hosszú, hét országot átszelő távot, két és fél hónapot kell rászánnia. Ez a program úgynevezett kerettúra, azaz a résztvevők önellátók, illetve maguk választják ki a teljes útvonalon belül kezdő- és végállomásukat, a szervezők a szakaszbeosztást biztosítják, illetve igény szerint segítséget nyújtanak a vízi járművek bérléséhez és szállításához. A magját megőrző, ugyanakkor évről évre új résztvevőkkel gyarapodó Nemzetközi Dunatúrát 1956-ban alapították szlovák és magyar kajakosok, akik a Pozsony és Budapest közötti távot teljesítették, majd ez tovább bővült, és elérte az Ingolstadt-Silistra közötti 2082 kilométeres távot. Három évvel ezelőtt ismét váltottak, és először lapátoltak Ingolstadttól egészen a Fekete-tengerig. Ahogy a TID honlapján olvasható, a kezdeti edzőtúra mára országokat összekötő sportdiplomáciai eseménnyé nőtte ki magát. A tíz-tizenkét ország evezőseit magába foglaló csapat megérkezését különleges eseményként élik meg a fogadó városokban, és gyakran helyi specialitásokkal, illetve kulturális programokkal kedveskednek a megfáradt vízi vándoroknak. A magyarországi szakaszon Esztergom, Visegrád, Budapest, Százhalombatta, Dunaújváros, Baja és Mohács mellett Pakson kötnek ki és pihennek meg egy rövid időre. Hagyomány, hogy a túrázókat vacsorával várja a város, majd azt követően túrára invitálják őket, annak főszereplője azonban már nem a víz, hanem a bor. Hetedik esztendeje Polgár Zoltán Sárgödör téri pincéjébe vezet ilyenkor útjuk, ahol idén hat kiváló nedű került a poharakba: cserszegi fűszeres, valamint különböző évjáratokkal zöld veltelini és kékfrankos. Az éjszakát az Atomerőmű Sportegyesület csónakházának udvarán felállított sátraikban töltötték a túrázók, majd másnap elindultak következő állomásuk, Baja felé. Idén összesen 130-an eveztek a magyarországi szakaszon. Kohl Gyöngyi