Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2011-07-22 / 14. szám
2011. július 22. 9 Paksi Hírnök (Folytatás a 8. oldalról) A folyamszabályozási munkálatok eredményeképp már régóta nincs víz a Telelőben, de még az én gyerekkoromban is jó szolgálatot tett sekély vize: a paksi fiatalság ott tanult meg korcsolyázni, s végignézhette, ahogy a megőrzésre odavontatott, már államosított, utolsó paksi vízimalom a közöny, az érdektelenség, s a hatalomtól való félelem áldozataként darabokra hullva megsemmisül. A minisztériumi döntés alapján ugyanis az utolsó három működőképes dunai malomból a hatóság csak egyet, a ráckeveit őrizte meg múzeumi célra, az uszódit és a paksit sorsára hagyta. Az uszódit szétesése előtt egy hónappal dr. Vargha László felmérte, állapotát, berendezéseit leírta és dokumentálta. Tanulmányát az utolsó uszódi hajómalomról a Néprajzi Értesítő 1965- ben közölte is. Az utolsó paksi vízimalom esetében semmi ilyesmi nem történt, de emlékét nemcsak a Blatt-család őrzi, sokunk számára a múlt, az elherdált örökség egyik szomorú jelképévé vált. Számos paksi képeslap örökítette meg a folyó közepén egymás mellett sorakozó malmokat. Kincsként gyűjtjük és őrizzük a ritka fotókat, amelyek azt a kort idézik, amikor tekintélyt jelentett malomtulajdonosnak, molnármesternek lenni. Munkával boldogulni. Forrás: Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára, Közgyűlési iratok, 4436/1928; és 11116/1934.; Szitkovics Sándor: A dunajoldvári malmok története. Tolna Megyei Levéltári Füzetek, 3. k. Szekszárd, 1992.127; Rauh Konrádné Blatt Magdolna szíves közlései. A képeslap saját tulajdonom, Wiener Haiman kiadása, Pakson, 1895. július 11- én postázták. Kernné Magda Irén Űrhajóval a képtárban szegű, több mint 13 millió forintos támogatási forrásból valósult meg. A gyerekek az egyhetes program során állandó kísérőjükkel, Babos Imre nyugdíjas erdésszel járták be a gemenci erdő minden zegzugát. Kisvasúttal látogatást tettek a malomtelelői tanösvény madármegfigyelőjénél, Lassinál megtekintették a halászati gyűjteményt, ahol a gyerekek a különböző eszközök, hálók és varsák megismerése után maguk is megpróbálkozhattak a hálókötéssel. Az arborétumban megtanulták a lombhullató és Július derekán egy hétre űrbázissá változott a Paksi Képtár épülete. Hosszas gondolkozás után született meg az ötlet, hogy a nyári szünidei képzőművészeti alkotótábor témája a bolygóközi kalandozás legyen, mely minden bizonnyal nagy sikert ért el, ugyanis a tavalyihoz képest kétszer annyi, közel 30 gyermek érkezett a foglalkozásokra. A rendkívüli érdeklődés annak is köszönhető, hogy a téma a dinoszauruszokhoz hasonlóan igazi örökzöld, mindig érdekli a gyerekeket, minden generáció fantáziáját újra és újra megmozgatja a világegyetem, és erre a témára nagyon szépen fel lehetett fűzni a különböző alkotói technikákat is, mondta el Göttinger Eszter, a képtár munkatársa. A résztvevők többsége már tanév közben is megfordult a múzeumpedagógiai órákon, az ott megszokottakhoz hasonlóan a táborban is pontos tematikát követve kezdtek bele a foglalkozásokba: első nap az űrutazáshoz szükséges fizikum megszerzéséhez komoly kiképzés indult, majd el kellett készíteni az űrhajókat és űrruhákat, papírmaséból pedig a bolygókat. - Képeslapot is festhettünk magunkról, amivel hazaüzenhetünk az otthoniaknak - mesélte éppen a mű készítése közben Venczel Virág Eszter, akinek a bolygó és az űrruha készítése tetszett legjobban. A kicsik mozgásigényének megfelelően a képzőművészeti programokon kívül csapatépítő, személyiségfejlesztő és drámajátékokat is tartottak, emellett a hét során ellátogattak Budapestre is, a Ludwig Múzeumba, Moholy- Nagy László kiállítására, tette hozzá Göttinger Eszter. A program záróeseményeként a gyerekek tábori alkotásaiból készült tárlat, melyet délután a szorgos és eleven nebulók már szüleikkel együtt csodálhattak meg. A Paksi Közművelődési Nonprofit Kft. és az Ökocsiga Játszóház közösen szervezett tábort a Gemenci Erdei Iskolában. Az Ablak a Földre elnevezésű program egy TAMOP- pályázaton elnyert rekordöszaz örökzöld fák közötti különbségeket, az erdőben tett séták során pedig megismerték az erdészek munkáját, Gemenc világhírű vadállományát, a lassú folyású ágak gazdag madárvilágát, sötétedés után pedig részt vehettek a denevérek gyűrűzésében és regisztrációjában. A tábori foglalkozások során kipróbálhatták a nemezelést, agyagozást, növényszövést, gyertya- és madáretetőkészítést, önállóan süthettek kemencés kenyérlepényt és megkóstolhatták a híres sárközi ételeket is, mondta el lapunknak Sáfrány Szilvia. A gemenci tábort követően augusztusban Cseresznyésbe várják hasonlóan színes programokkal a kicsiket, tette hozzá az Ökocsiga Játszóház titkára. Matus Dóra
