Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)

2011-07-22 / 14. szám

2011. július 22. 7 Paksi Hírnök Akiket a Duna elvarázsol Hétköznap délután kisebb a nyüzsgés a paksi Duna-szaka­­szon. A horgászok, napozók, csónakázók, vízisízők, wakeboard­­ozók kevesebben vannak. Éppen ezért jóval előbb érkeznek a hangok, csak utána a hozzá tartozó evezőscsapat: - Gyerünk, ke­resd a vizet és indulj! Gyerünk, csússzunk fel a vízre! - A tízha­­jónyi gyereket motorcsónakból buzdítja edzőjük. Nyár eleje óta egymásnak adják a kilincset a gyerekek az ASE kajak-kenu szak­osztályánál, melynek vezetője, Bedecs Ferenc elmondta, hogy tanév során száz gyerek jár hozzájuk edzésre, nyaranta még töb­ben. Az atomerőmű jóvoltából három sárkányhajójuk is van, en­nek köszönhetően még többen fordulnak meg a folyón. A nyári napközis tábort évek óta azért hirdetik, hogy minél többen megis­merkedjenek a Dunával, és megtanulják, miként kell felelősen vi­selkedni a folyón. Nem titkolt cél persze, hogy új tagokat tobo­rozzanak. - Tőlem már kijött egy generáció, akik egyetemre, fő­iskolára járnak, de ha hazajönnek, vízen töltik a szabadidejüket. Beállnak edzeni, vízi túrákat szerveznek. Vízi túrázókból is van bőven a folyón, több paksi társaság szervez túrát, de Paks kedvelt cél és kiindulópont is. Idén például itt volt már Vaskúti István olimpiai bajnok kenus. Itt száll meg nálunk Angyal Zoltán volt szövetségi kapitány. Több vízi túra, köztük a több országot össze­kötő nemzetközi Duna-túra is megáll itt - sorolta Bedecs Ferenc, aki szerint a csepeli szennyvíztisztító elkészülte óta - szemre leg­alábbis - sokkal tisztább lett a Duna, ami növelte a folyó vonze­rejét. Abban, hogy egyre többen vannak a folyón, szerinte is sze­repe van a válságnak. - Ez egy olcsó kikapcsolódási forma. A tá­bori felszerelés, sátor hosszú éveken át szolgál egy családot, nincs szállásköltség, az étel annyi, mint otthon, ha az ember tud szerez­ni túrakenut, csupán a szállítási díjat kell fizetni, fogalmazott. Annak, akit még nem kerített hatalmába a Duna, talán hiá­bavaló ecsetelni a varázsát, an­nak pedig, aki már rabjává vált, felesleges. Mégis érdemes évről évre szót ejtenünk a fo­lyóról, amely átszeli hazánkat, megyénket, s városunk lábai­nál hömpölyögve kínál meg­annyi lehetőséget. Girst János tavasztól őszig szinte minden szabad percét a Dunán tölti. A fürdés érdekes módon nem a legkedveltebb időtöltése; a hajózás, Duna-parti kempinge­zés annál inkább. Miután a na­pokban feleségével, Cinivei együtt éppen ennek hódoff a né­gyes kőnél kerítettünk soij, be­szélgetésünkre. A táborig tartó úton konstatáltam: megélénkült a vizi élet. Ladikok, kisebb-na­­gyobb hajók jöttek-mentek, majd’ minden bokor alatt sáto­roztak, napfúrdőztek, horgász­tak. Girst Jánosék táborhelyét a Piros Hetesről ismerjük fel. A tanyahajót - mint meséli - bará­taival építették. Pár évvel később egészült ki a flotta a Juve nevű hajóval, amellyel többnapos tú­rákat is tesznek, idén Esztergom­ba. Mindketten a Duna mellett nőttek fel, a folyó életük része. A dunai kempingezést több mint tíz éve kezdték. Idén két hétig tábo­roznak a négyes kőnél. Az utób­bi tíz évben sokat romlott a víz­minőség és jóval kevesebb a hal a Dunában. - Régen annyi már­nát fogtam, nem győztem elaján­dékozni - mondja vendéglátónk. Idén valóban többen vannak a Dunán, amit János a gazdasági válság hatásának tulajdonít.- Ha valaki elmegy Harkányba, 2-3 ezer forint egy belépő. Még ki sem száll az autóból, a parkolóőr már kéri a nyolcszáz forintot - kezdi sorolni hozzáté­ve, ezzel ellentétben a Dunán, ha már megvan a kempingfelszere­lés, semmire nem kell költeni. A többség - így a Girst házaspár és barátaik - azonban nem a kény­szer miatt választja a Dunát.- Voltunk mi az Adrián, alig vár­tam, hogy hazaéljek - mondja János, s azt is hozzáfűzi, nem is vágyik a tengerre, Balatonra. Azt, hogy mi a titok, persze ne­héz megmagyarázni. A nyuga­lom, a béke, a folyó varázsa, sor­jáznak az indokok, majd János és barátja, Wolf Ferenc az előző es­téről mesélnek, amikor hajnali két óráig ültek a sátor előtt, néz­ték, ahogy jött fel a Hold. Ács Sándor remekbe szabott vegyes halászléje és az elmarad­hatatlan szieszta után szállunk vízre a Juvéval. Közben szót ej­tünk arról is, hogy a Dunán köte­lező a köszönés, a hajósok, kenu­sok, csónakosok integetéssel üd­­vözlik egymást, s ha valaki bajba kerül, segítenek a másiknak. Az igazi dunások a környezetet is ugyanígy tisztelik, és összesze­dik maguk után a szemetet. A ha­jó műszereinek köszönhetően meggyőződhetünk arról, hogy akad olyan szakasza a folyónak, ahol 14 méter mély a víz. Ennél persze jóval sekélyebbet válasz­tunk a felfrissülésre. Már este van, mire kikötünk a vízirendőr­ség fölötti stégen, ahol nagy­üzem van, a túlpartról érkezők összegzik: csodálatos volt az idő, kiváló a társaság, a víz fantaszti­kus. Hát kell ennél több? -vida-Az ÖNKORMÁNYZAT TÖBB OLYAN KEZDEMÉNYEZÉST Útjára indí­tott, amely a vízi élet és a folyóhoz kötődő sport- és kulturális kez­deményezések támogatását szolgálja. Elkészültek egy új csónakház tervei, idén a kivitelezés is kezdetét veszi. Egy korszerű, minden technikai felszereltséggel bíró, fedett vízi színpad megvalósítását is tervezik, az ezzel kapcsolatos koncepció is kész, összegezte kérdé­sünkre Teli Edit alpolgármester, aki arról is beszámolt, hogy abba a komplex turisztikai programba, amelyre végül is nem nyertek tá­mogatást, szerepelt egy vízimalom is. Az ’50-es évekig a Dunán sorakoztak a vízimalmok, az önkormányzat terve az volt, hogy fel­építtet egy korhű másolatot. Az alpolgármester elmondta, hogy az önkormányzat saját költségvetéséből elvégzi a gesztenyesor mel­letti, MÁV tulajdonában lévő vasútállomás külső tatarozását, hogy a városba érkezőket ne a jelenlegi szomorú látvány fogadja. Az épület falán a városra jellemző arculati elemek is megjelennek majd. Mivel az Árvíz utcában mind az árvíz elleni védekezés, mind a közművek biztosítása túlságosan nagy terhet jelentene, folyik a házak kiürítése. Már csak egynek van lakója, akivel az ingatlancse­re még idén vagy jövőre megtörténik, tudtuk meg Teli Edittől.- Reggeltől késő estig, sokszor éjszaka is kint vagyunk a vízen- mondta Lengyel Norbert a paksi vízi rendészet vezetője. A nyár első heteiben nem volt nagy vízi élet, hiszen a hétvégék általában hűvösek voltak. A paksiakhoz tartozó Duna-szakaszon ebben a szezonban haláleset, személyi sérülés nem, csupán hajózási baleset történt. Dunaföldvámál műszaki probléma miatt keletkezett lék egy hajón, de a tűzoltóságnak köszönhetően a nagyobb bajt sikerült el­kerülni, számolt be Lengyel Norbert, aki azt is hozzáfűzte, hogy le­endő kollégák jelentkezését váiják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom