Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)

2011-07-08 / 13. szám

2011. július 8. 9 Paksi Hírnök Tízéves az ESZI alapítványa Tíz éve jött létre az ESZI In­tézményfenntartó és Működ­tető Alapítvány, mert a törvé­nyi változások miatt vállalati iskolaként nem működhetett tovább az Energetikai Szak­­középiskola. A kuratórium első elnöke Hamvas István volt, őt dr. Kiss Mihály, majd Horváth Miklós követte. O kötötte meg azt a tartós ado­mányozási szerződést, amely ma is - 2013-ig - keretet ad a Paksi Atomerőmű Zrt. és az intézmény kapcsolatának. Je­lenleg Mittler István áll a ku­ratórium élén, aki eredetileg maga is pedagógus, csakúgy mint Horváthné Szűcs Mari­anna, az ügyvivő szervezet maroknyi csapatának szerve­zője, aki elmondta, hogy a di­ákokért dolgozni örömet je­lent számukra. Legfontosabb feladatuk ugyanis biztosítani a megfelelő körülményeket az oktatáshoz. Munkájuk sokrétű, az épületek fenntar­tásától a vállalkozói tevé­kenységen át az ösztöndíjak biztosításáig. Példaként emlí­tette, hogy az alapítvány fel­adata a kollégium és a sport­­csarnok szabad kapacitásának értékesítése. Azt is kiemelte, hogy az alapító paksi atom­erőmű támogatásán és az ál­lami normatíván túl pályázati lehetőségek kiaknázásával is gyarapítják forrásaikat. Az iskola és az épületek 25 éve­sek, rájuk fér a felújítás, mu­tatott rá az ügyvezető mond­ván, hogy hála az alapítónak, a sportcsarnok teljes felújítá­son esik át. A Gastroblues Fesztiválra ideiglenesen bir­tokba is vették, de átadását későbbre, augusztus végére tervezik, amikor is az iskola alapításának 25. évfordulójá­ról is megemlékeznek. Fel­újítják a főépületet is, ami az­zal járt, hogy ki kellett irtani a falakat beborító vadszőlőt. - Nemcsak az épületek, a nö­vényzet is elöregszik, sok gondot okozott a vadszőlő, és a felúj itást is lehetetlenné tet­te - vázolta Horváthné Szűcs Marianna hozzátéve, hogy természetesen, miután befeje­ződött a bádogozás, festés, új növényzetről is gondoskod­nak majd. Horváthné Szűcs Marianna arról is beszámolt, hogy in­tézményükben összetett ösz­töndíjrendszert működtetnek. Lehetőség van szociális okok miatt ösztöndíjat igényelni, de tanulmányi, sportteljesít­ményért, sőt újabban már nyelvvizsgáért is lehet. Az elmúlt tanév során 5-6 millió forintot fordítottak ösztöndíj­ra, 168 diákot kiváló tanul­mányi és sporteredményéért támogattak, nyelvvizsgájáért negyvenhármat. Horváthné Szűcs Marianna azt mondta, hogy míg az ok­tatásra az a jellemző, hogy mindig minden változik, is­kolájuk abban a nagyon sze­rencsés helyzetben van, hogy a fenntartó Paksi Atomerőmű Zrt. és most már a Magyar Villamos Művek Csoport fo­lyamatosan magas színvona­lat, nagyon jó körülményeket biztosít. A munkakörülmé­nyek jók, az ESZI pedagógu­sai nagyon sokat tesznek azért, hogy eredményes mun­ka folyjon a falak között és az állandó túljelentkezés mi­att minőségi diákcsapat jel­lemzi az iskolát. - Minden adott ahhoz, hogy ez egy jó iskola legyen, és mi jól érez­zük magunkat - összegezte az ügyvezető.-vida-Uj alapokra helyezik a kommunikációt Valós információk alapján, hitelesen sze­retnék tájékoztatni az atomerőmű környe­zetében élőket a Fukusimában történtekről, ezért rendezett fórumot a Társadalmi El­lenőrző Információs és Területfejlesztési Társulás Kalocsán. Török Ferenc, a TEIT elnöke, Kalocsa polgármestere elmondta: elhatározták, hogy új alapokra helyezik, megerősítik a kommunikációt. Ennek a Fukusimában történtek is aktualitást adtak. Fontos, hogy valós tények alapján, hitele­sen tudják választóikat tájékoztatni a kép­viselők, húzta alá. Buday Gábor, a Radio­aktív Hulladékokat Kezelő Kft. tanácsadó­ja beszélt arról, hogyan kell látni és érté­kelni Fukusimát. Mint mondta, 24 ezer ember halt meg a természeti katasztrófa következtében, s közülük csak egy atom­­erőművi területen, ő sem nukleáris baleset­ben, a közvélemény mégis az atomerőmű­vek biztonságáért aggódik. A nagymérvű környezeti kibocsátás hatásait szerinte ha­marosan felszámolják. - Nagy megnyug­vás lesz az aggódóknak, ha látják majd, hogy a ma még lezárt zónában teljes értékű életet lehet élni - fogalmazott. Szabó Attila, az RHK Kft. kommuniká­ciós irodavezetője elmondta, hogy Japán­ban nagy mennyiségű radioaktív hulladék kezelésére lesz majd szükség, de hazánk­ban ezen a területen nem hozott változást a katasztrófa. A nukleáris létesítmények társadalmi elfogadottsága a kft. tevékeny­ségi területén kiemelkedően magas, amit rendszeresen mérnek, tájékoztatott. A fó­rumon, amelyen több tucatnyi falu- és vá­rosvezető - polgármester és képviselő - vett részt, beszámolt arról, hogy Bátaapátiban már 2700 hordónyi hulladék várja, hogy elkészüljenek a föld alatti kamrák. Ezek készültsége, tette hozzá, hatvan százalékos. Ha minden a tervek szerint halad, 2012 végén végleges he­lyükre kerülnek a hordók. -tünde-

Next

/
Oldalképek
Tartalom