Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)
2011-05-06 / 9. szám
Paksi Hírnök 10 2011. május 6. Dzsúdóval nevel kitartásra A sport kitartásra nevelte, ezért versenyszerű sporttevékenységét meghiúsító sérülése és a klubvezetést megnehezítő problémák ellenére sem adta fel hivatását Szanyi-Nagy Gábor dzsúdóedző, aki külföldön találta meg számításait. Szanyi-Nagy Gábor 1979-ben, az ASE színeiben kezdte meg dzsúdó pályafutását, ahol több évig edzett és versenyzett többek között Krausz Tamással, Kun Szilárddal, Wolf Gáborral és a későbbiekben Kovács Antallal és társaival egyetemben, míg egy sérülés derékba nem törte sikeresnek induló versenyzői pályafutását. A versenyzés felhagyása után edzőként folytatta tovább, a Testnevelési Főiskolán kiváló eredménynyel végezte el a szakedzői szakot, miközben Százhalombattán és Érden dzsúdóklubot alapított. Azonban a klub és a versenyzők megtartása, az állandó működési nehézségek és a létért folyó harc az évek során felőrölte minden energiáját. A váltás mellett döntött és külföldi lehetőségek után kezdett kutatni. Mint mondta, a sport nem arra nevelte, hogy feladja, ezért úgy határozott: Angliában próbálja meg kamatoztatni szakmai tudását és tapasztalatait. Londonban nem várják tárt karokkal a külföldieket, mindenkinek végig kell járnia a szamárlétrát, mesélte. Kezdetben személyi trénerként dolgozott egy edzőteremben és dzsúdóklubokban tartott bemutatóedzéseket. Egy ilyen bemutató alkalmával fedezték fel és ajánlották figyelmébe a brit dzsúdószövetség által meghirdetett edzői pályázatot, ahol az interjúkon sikeresen vette az akadályokat és a végén állást kínáltak számára. A 2012-es londoni olimpia végéig az úgynevezett Premier League 4 Sport-program keretein belül oktatja a dzsúdót az Arsenal által kiválasztott iskolákban, ahol már be is iktatták a testnevelési órarendbe az általa kidolgozott oktatási programot, árulta el a paksi fiatalember. A Premier League 4 Sport-programon belül belül négy - az élcsoportba tartozó futball klubok által preferált - sportág közül választhatnak a diákok, ezek egyike a dzsúdó. Gábor naponta 3-4 edzést tart a fiataloknak a hét öt napján. Mint mondja, nem egészen zökkenőmentesen: edzőként úgy véli, a magyar gyerekek sokkal szorgalmasabbak, könnyebben motiválhatóak, míg Angliában nehezebben kezelhetőek a fiatalok. Ennek ellenére látja diákjain a változást, a dzsúdónak köszönhetően egyre fegyelmezettebbek, kitartóbbak és céltudatosabbak. A cselgáncs népszerűsége is növekszik, a sportág előnyeit már neves sportklubok is kezdik felismerni: Gábor az elmúlt év végén az Arsenal és a brit dzsúdószövetség támogatásával létrehozta a Capital London Judo Clubot. A fiatalember elárulta, ő maga is rendszeresen foglalkozik futballistákkal és edzőkkel, akiknek különböző eséstechnikákat tanít a sérülések hatékony elkerülése érdekében. Ennek kapcsán a magyar tréner dolgozott már együtt olyan világhírű labdarúgókkal is, mint a francia Diaby, Sagna és az orosz Arsavin. A paksi fiatalember elmondta, nem álmodozni ment ki, konkrét céljai vannak, úgy véli egyre jobban alakul a sorsa, más országokból is kapott ajánlatot nemzeti válogatottjuk szakmai irányítására. Véleménye szerint külföldön jobban megbecsülik és elismerik a magyar szakemberek munkáját, mint Magyarországon. Ennek okán nem lát esélyt arra, hogy rövid távú tervei között szerepeljen a hazatérés gondolata. Matus Dóra A diáknyelv világában kalandoztak Két esztendővel ezelőtt már szerveztek anyanyelvi vetélkedőt a művelődési központban, amely nagy sikert aratott a diákság körében, ezért úgy gondolták, hogy idén megismétlik. Az egész napos rendezvényt a középiskolások vetélkedésével nyitották, amely négy nyolcfős csapat között dőlt el, délután pedig az általános iskolák 5-6. évfolyamairól verbuválódott négyfős formációk küzdöttek az elsőségért. Idén a diáknyelv és az intemetnyelv világában kalandoztak a versenyzők. Megoldásaikat kéttagú zsűri: Maróti István, az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa és dr. Bódi Zoltán nyelvész, intemetnyelv-kutató értékelte. Maróti István elmondta, egy ilyen vetélkedőn hamar megmutatkozik, hogy a résztvevők szeretik-e anyanyelvűket, hogyan viszonyulnak az olvasáshoz, ugyanakkor a tudáspróba rávilágít, hogy az anyanyelvnek milyen fontos szerepe van a kapcsolatteremtésben, egymás megértésében, amelyek a társadalmi együttélés alappillérei. Kiemelte, alapvetően nincs baj a modernizálódással, hiszen maga a nyelv nem változik, ám a nyelvhasználatra, azaz a szókincsre, választékosságra és a durva beszéd mellőzésére figyelni kell. A legfontosabb, hogy elültessük a gyerekekben az anyanyelv szeretetét, aminek leghatékonyabb eszköze a családban a beszélgetés, meseolvasás, de az oktatási-nevelési intézményeknek is felelősségük van ebben. A középiskolások versenyében végül harmadik helyen az I. István Szakképző Iskola végzett, második a Balogh Antal Katolikus Iskola és Gimnázium formációja lett, első pedig az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium egyik nyolcasa, akik Schmitt Pál nevét viselték. A kisebbeknél hat formáció közül a képzeletbeli dobogó harmadik fokára a Bezerédj Általános Iskola Szótörők elnevezésű csapata állhatott fel, második a Csoda- Borotvák, első pedig a Sziporka elnevezésű csapat lett, mindkettőt a Balogh Antal iskola indította. Kohl Gyöngyi
