Paksi Hírnök, 2011 (20. évfolyam, 1-24. szám)

2011-01-07 / 1. szám

2011. január 7. 11 Paksi Hírnök Napi két forint a biztonság Négy ember életét követelte a szén-mono­­xid Pakson néhány nappal karácsony előtt. A mérges gáz egy teljes családot ölt meg a Szőlőhegy utcában. A szakértői vizsgálat rávilágított, hogy a fűtési rend­szer, illetve a kémények szakszerűtlen használata vezetett a tragédiához. Bár hetven felé járt, még dolgozott a Szőlő­hegy utca 24.-ben élő családfő. Megbízható volt, éppen ezért vált gyanússá egyik mun­katársának, hogy se szó, se beszéd nem ment be a munkahelyére. Miután telefonon sem lehetett elérni, kollégája felkereste. A háznál gázszagot érzett, ajtót senki nem nyi­tott. Az aggódó kolléga hívására érkező rendőrök és tűzoltók az ajtót betörve hatol­tak be a házba. Az ott lakókon már nem le­hetett segíteni, több órája nem éltek. A ház­ban négy embert találtak, a szülőket és fel­nőtt fiaikat. Halálukat szén-monoxid-mér­­gezés okozta. A rendőrökön kívül a kéményseprő cég és a gázszolgáltató munkatársai is vizsgálód­tak a helyszínen. A Caminus Tüzeléstechni­kai Kft. ügyvezetője, Huszár Tibor beszá­molt róla, hogy cégük nyilvántartása szerint gázkészülék és gázkémény van a házban. A kémény eredetileg hagyományos volt, de kibélelték, amikor áttértek a gázfűtésre. - Kollégám öt év óta minden évben ellen­őrizte és mindent rendben talált. Március­ban volt utoljára, a kéményt átjárhatónak találta, és semmi nem utalt arra, hogy áttér­tek volna más tüzelési módra - fejtegette. Mint mondta, a tragédiát követő vizsgálat során viszont több jel is utalt arra, hogy a szilárd tüzelésű kazánnal fűtöttek, s még előző napon is használták. A kazánban félig elégett papírt, rajta gyújtást, mellette tüzelőt találtak. A helyszíni szemle időpontjában vi­szont a kéménybe a gázkazán füstcsöve volt bekötve, s az a kazán volt bekapcsolva, te­hát éppen gázzal fűtöttek. A kazán tetején találtak egy kormos kesztyűt is. Huszár Ti­bor szerint minden bizonnyal ez szolgált ar­ra, hogy a füstcsöveket cseréljék. A balesetet - húzta alá a cégvezető - az okozhatta, hogy a kéményben képződött ko­rom és pernye lehullott és eltömítette a nyí­lást, ezért nem tudott az égéstermék a ké­ménybe jutni, visszaáramlott, szén-mono­­xid keletkezett. Tetézte a bajt, hogy a kazán mellett lévő szellőzőnyílást két betonjárda­lappal eltakarták. Ha ezt nem teszik, a gáz ott talált volna utat magának, és nem áram­lott volna vissza a lakásba. Huszár Tibor hangsúlyozta, hogy fontos a kémény átjárhatósága, illetve az, hogy biz­tosított legyen az égéshez szükséges levegő. A jól hőszigetelő nyílászárók éppen ezért rejtenek veszélyt, hiszen elzárják a levegő útját. Ezt légbevezető beépítésével lehet or­vosolni - mondta. Hasonló gondot okozhat, ha a kazán közelében elszívóberendezést - mondjuk egy konyhai páraelszívót - üze­meltetnek, ami vákuumot keletkeztet és el­szívja a levegőt. Gyakori probléma a tüzelő­­berendezés elhanyagolása is. Hozzátette, hogy a tüzelésimód-változást kötelező beje­lenteni. Ilyen esetekben a cégük helyszíni vizsgálatot tart és nyilatkozik arról, hogy a berendezések alkalmasak-e az új módszer­re. A Szőlőhegy utca 24.-ben - húzta alá - biztosan nem adtak volna engedélyt arra, hogy visszatérjenek a szilárd tüzelésre. Ha a gázkéménybe bevezetik a szilárd tüzelésű kazán füstcsövét, a szűk nyílás könnyen el­dugul - ez történt Pakson - pernyével, ko­rommal. Különösen igaz ez akkor, ha nem megfelelő minőségű a tüzelőanyag. A sok nyomdafestéket tartalmazó szórólapok pél­dául ilyenek, mutatott rá a szakember. Ha gázfűtésnél használnak hagyományos ké­ményt, annak is megvan a maga veszélye. A gáznál nagyon sok vízgőz keletkezik, ha le­hűl, lecsapódik, lemarja a vakolatot, ami le­potyogva eltömíti a kéményt. Az is gond, ha túl nagy a keresztmetszet, nem tud ki­áramlani a füstgáz, ezért visszatér a helyi­ségbe. A szakember kiemelte, hogy a tüzelőbe­rendezéseket is ellenőriztetni kell csakúgy, mint a kémények állapotát. Mint mondta, azt szokták javasolni, hogy a gázkazánokat két-három évente vizsgáltassák meg szak­emberrel, mert elég szűk az a keresztmet­szet, ahol az égéstermék átáramlik, ezért le­rakódás miatt könnyen eltömődik. Ilyenkor történik visszaáramlás, esetleg mérgezés. A kéményseprői tevékenység közszolgál­tatás. Gázfűtés esetén évente egyszer, szi­lárd tüzelésnél kétszer ellenőriznek kötelező jelleggel. Fontos, hogy az ingatlantulajdo­nosok tegyék lehetővé, sőt követeljék meg azt, hogy kollégái elvégezzék a munkájukat, emelte ki Huszár Tibor. Arra is rámutatott, hogy nem túl nagy befektetéssel biztonság­ban tudhatja magát mindenki, hiszen na­gyon korszerű biztonságtechnikai berende­zéseket lehet ma már vásárolni. A szén-mo­­noxid-érzékelőket illetően is széles a válasz­ték, már néhány ezer forintért is kapható. Ezeket a berendezéseket, amelyek hang- és fényjelzésekkel figyelmeztetnek, a lakótér­ben kell elhelyezni. Fejmagasságban vagy a mennyezet alatt vannak a legjobb helyen, mert a szén-monoxid melegen lép ki a készü­lékből és először felszáll, később, amikor le­hűl, akkor telítődik vele a helyiség. Szén-mo­­noxid-érzékelőt már 3000 forintért is lehet vásárolni, de kínálnak 15-20 ezer forintos változatokat is. Ha figyelembe vesszük, hogy egy készülék általában 4-5 évig üzemképes, napi 2-15 forintért váltható meg a biztonság. A szén-monoxid-mérgezés első jele a kel­lemetlen közérzet, fejfájás, hányinger, de a gyilkos gáz jelenlétét jelezheti a fülledt, pá­rás levegő is, ami annak eredménye, hogy a levegőben feldúsul a vízgőz. Ha szén-monoxid jelenlétét tapasztaljuk, azonnal szellőztetni kell, majd leállítani a készüléket. Ezek után szakembert kell hív­ni, hogy megállapítsa, mi okozta a vissza­áramlást. Vida Tünde Szén-monoxid-érzékelőt már pár ezer fo­rintért is lehet vásárolni

Next

/
Oldalképek
Tartalom