Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-02-05 / 3. szám
Paksi Hírnök 12 2010. február 5. Idén májusban ünnepük a sillert Egyre népszerűbbek a Sárgödörtéri Présháztulajdonosok Egyesületének rendezvényei, s ezzel együtt szaporodnak a paksi borok kedvelői is. A jövőre jubileumát ülő egyesület az évek alatt a semmiből hozott létre komoly értékeket, fő célként tűzve ki a kulturált borfogyasztás elterjesztését, borünnepek megszervezését, a paksi bor hírnevének visszaszerzését. Terveikről, sikereikről beszélgettünk Leber Ferenc elnökkel és Kovács Mihály főpohárnokkal.- Jó időben alakult az egyesület, csaknem a paksi borpince megszüntetésével egy időben, aminek következtében a szőlősgazdák kilátástalan helyzetbe kerültek, nem volt érdemes bort termeszteni - mesélik. - Polgár Zoltán, az egyesület borbírája javaslatára tavaszi borversenyt rendeztünk, aminek keretében minden benevező borosgazda bírálhatott is, így sokat tanulhattunk egymástól. Ezzel kezdődött a paksi bor szinten tartása, egyre több sikert értünk el a versenyeken, ahová bormintákat küldtünk. Láthattuk, hogy a boraink nem rosszabbak, mint másoké, csak épp nincsenek menedzselve. A következő évben tartottuk a Márton-napi újboráldást, ez mára igazi népünnepéllyé vált. Az egyesületnek, nevével ellentétben, nem csak a sárgödörtéri présházak tulajdonosai lehetnek tagjai, hanem bárki, aki támogatja az egyesület célját, attól függetlenül, hogy rendelkezik-e présházzal akár a téren, akár másutt a városban. A téren található 70 présházból ötvennek tulajdonosa egyesületi tag. Ez a tagság több mint felét teszi ki. A tagok közül kevesen tudják azt a piacra kerülési nagyságot elérni, amellyel érdemes felvállalni a piacon való megjelenés költségeit, ezért elsősorban családi, baráti összejöveteleken fogynak a paksi borok.- Talán a közeljövőben hazánkban is kialakul olyan megközelítés, mint Ausztriában vagy Szlovéniában, hogy a családi gazdaságokban megtermelteket, köztük a bort is, egyszerűsített eljárással lehet piacra juttatni, s nem kell felvállalni hozzá azokat a komoly költségeket, amellyel mondjuk a palackozás is jár - reménykednek a vezetőség tagjai. Paks legnépszerűbb boráról is beszéltek.- Polgár Zoltán ötlete nyomán kikutattattuk a régi hírneves paksi sillert, amely nagy múltra tekint vissza. A siller három napig erjesztett vegyes (fehér és kék) szőlő; fő alkotóeleme a kadarka. A magyar bortörvény egyes értelmezések szerint nem teszi lehetővé a siller, de egyéb bor készítését sem, fehér és kék szőlő egyidejű erjesztésével. Ám valójában ez téveszme, ugyanis megengedi azokon a területeken, ahol hagyományosan készítettek ilyen borokat - a paksi siller is ebbe a kategóriába tartozik. A népszerűsítése érdekében szervezett fesztivál is nagyon sikeres volt a közönség körében és a későbbiekben igyekeztünk az országban hírét vinni ennek. A második, immár hivatalos sillerfesztiválra már 95 minta érkezett, 32 településről hoztak borokat. Az idén lesz a harmadik (a nulladikkal együtt a negyedik) fesztivál, új időpontban, május közepe táján. Most a főszervező a paksi önkormányzat lesz, ugyanis idén először városi programként szerepel, de a saját programelemeinket ugyanúgy hozzátesszük majd, mint az elmúlt években. Rendezvényeink fő támogatója az atomerőmű és a város önkormányzata - sorolják. Arra a kérdésre, hogy menynyire tekintik célnak az országos babérokat, elmondták: az a probléma, hogy nincsenek Pakson vezető borászatok, sokan csak műkedvelők.- Fontos, hogy olyan borászok legyenek közöttünk, akiket követni tudunk mi, hobbiborászok. Ha ez megvalósul, lesz esély kitömi a paksi határokon. Jó lenne, ha egy idő után kereskedelmi tevékenység is járulna a borászkodáshoz, és nem csupán műkedvelő szinten, saját részre történne a bortermelés. Tudni kell, hogy a Sánchegy olyan minőségű szőlő termelésére és bor készítésére alkalmas, amely a magyarországi nagy bortermelő vidékeken készült borokkal vetekszik, sok esetben jobb is annál, erre több gyakorlati példa is van. A sillert zászlós borunknak tekintjük, fő vonzerőnek, hisz egyedisége és a benne rejlő reklámérték révén ide csalogathatja a közönséget. Önmagában nem veheti fel a versenyt egyéb neves magyar borvidékek fajsúlyosabb boraival, viszont a siller hírére idegyűlő közönség megkóstolhat más paksi borokat, lehetőség nyílik a silleren keresztül ezek megismertetésére is. A borturizmus már nálunk is beindult, hisz rendszeresen érkeznek csoportok a Sárgödör térre és a környező utcák présházaiba. Az atomerőműbe, illetve Paksra érkező turisták meglepve tapasztalják, hogy a szép környezetben, a biztonságos atomerőmű mellett, a Sárgödör téren milyen jó borok készülnek - fűzte hozzá végül Kovács Mihály. Sólya Emma Harminckét éremmel (8 arany, 14 ezüst, 10 bronz) tértek haza a paksi és dunakömlődi borászok a vajdasági Temerinből, ahol 13. alkalommal rendezték meg a Vince-napi nemzetközi borversenyt. A zsűriben négyen képviselték a Paksi Hegyközséget. A helyi kertbarátok meghívására 760 mintát neveztek több országból, a paksiak és kömlődiek több mint harminc nedűvel szálltak versenybe. A legnagyobb sikert Spiesz József könyvelhette el: 2007-es cabemet sauvignon barik bora 292 minta közül a második legmagasabb pontszámmal nagyaranyérmet nyert. Két aranyat hozott el vörös kategóriában Temerinből Mayer István, egyet-egyet Takács József, Kovács Ferenc és Haaz Ferenc, a fehérborok között a Szedmák Pince, a rozék között pedig Hoós László oklevelére került arany minősítés.
