Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-12-17 / 24. szám
Paksi Hírnök 14 2010. december 17. 1915 karácsonyán a paksi hadikórházban A világháború első érzelmi megrendülését a frontról érkező sebesült katonák százai jelentették az ország népének. Paks lakossága is kötelességének tartotta, hogy a háború áldozatainak segítségére siessen, és kórházat létesítsen számukra. A felkészülést a sebesültek fogadására részben a nagyközség elöljárósága, másrészt az 1914 májusában Pakson megalakult József Királyi Herceg Szanatóriumi Egyesület fiókszervezetének vezetője, Mihalik Gézáné Bertalan Margit, a paksi magán leánypolgári alapitó igazgatónője szervezte. A kialakítandó kórház számára az önkormányzat hatósági finanszírozással 50 ágyas elhelyezést tervezett, a szanatóriumi egyesület pedig a lakosság körében szervezkedett egy 100 fős intézmény bútorzatának kölcsönzésére s az ápolás-ellátás megszervezésére. Mindkét szervezet kérvényezte a kultuszminisztériumnál, hogy engedélyezze a kórház berendezését a polgári fiúiskola épületében. 1914 nyarán a kaszinó nagytermében tartott értekezleten tárgyalták meg az elhelyezés és az ellátás módozatait, s azt, hogyan osszák el a sebesülteket a két polgári iskola tantermeiben. Majd Popovics Gyula paksi főjegyző az augusztus 4-i iskolagondnoksági ülésen ismertette a képviselő-testület határozatát: a minisztérium a Vöröskereszt irányításával engedélyezte a községnek az 50 ágyas hadikórház létesítését, amelyet a polgári fiúiskola épületében helyeznek el, mert ez a legnagyobb és legalkalmasabb a községi tulajdonban lévő épületek között. Villanyvilágítással is rendelkezik, s mert a községháza közvetlen közelében található, az intézmény működésének folyamatos ellenőrzése is egyszerű. Augusztus 12-re a tornatermet és két tantermet már kiürítettek a kórházi berendezés fogadására. (A teljes iskolaépület átadása, az osztályok szükségtantermekbe költöztetése 1914 novemberére fejeződött be.) Mihalikné felajánlotta magániskolája tantermeit a fiúiskola osztályainak délutáni tanításához, de ezek a nagyobb létszámú osztályok miatt anynyira szűkösnek bizonyultak, hogy más megoldást kellett keresni. Az egyes osztálytermeket, a tanári és az igazgatói szobát, a slöjd (a gyakorlati oktatás) munkatermét az egyházi elemi iskolák tantermeiben, a járásbíróság épületében s Vági István magánházában (mely az iskola tőszomszédságában volt) helyezték el. (Folytatás a 15. oldalon)
