Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2010-12-17 / 24. szám

Paksi Hírnök 10 2010. december 17. Nem vigasztalnak, alternatívát mutatnak Mikor méhnyakrákot diag­nosztizáltak nála, ahogy mond­ja, „padlót fogott”, és elkezdő­dött a mélyrepülés: két kisgye­rekkel, egy kétségbeesett csa­láddal azt gondolta, vége a vi­lágnak. Ma már hálás a sorsnak a történtekért, ami teljesen másfelé terelte életét. Lelkileg kiszolgáltatott helyzete arra döbbentette rá, hogy mennyire védtelen ilyenkor az ember. Felhagyott addigi tevékenysé­gével és kereste saját útját, ön­kéntesként dolgozott a megyei lelkisegély-szolgálatnál. Mikor azonban olyasvalaki szólalt meg a vonal túloldalán, aki épp arra készült, hogy önkezével vessen véget életének, rádöb­bent: nem elég a segíteni aka­rás, az empátia - szaktudás is kell, hogy megbirkózzon az ilyen helyzetekkel. Erdélyi Gabriella ma már szociál­­pedagógus és szenvedélybe­teg-segítő végzettséggel várja a hozzá fordulókat kolléganő­jével együtt, hogy segítséget nyújtsanak krízishelyzetekben. Válás, munkanélküliség, gyász, érzelmi-hangulati labili­tás, önértékelési problémák, szenvedélybetegség - hosszan sorolhatnánk, mi minden borít­hatja fel valakinek az életét, amivel sokszor képtelenség egyedül megküzdeni. Mégis a segítségkérés gyerekcipőben jár, általában szégyenként éljük meg, ha nem vagyunk képesek egyedül megbirkózni a problé­máinkkal. - Aki ide bejön, az­zal már többnyire nagy baj van - mondja az iroda vezetője. Pe­dig sokszor már az is nagy se­gítség, ha kiadhatja magából a benne felgyülemlett feszültsé­get, teszi hozzá Erdélyi Gabri­ella. Egy irányított beszélgetés során az iroda munkatársai kér­déseket tesznek fel, így kerül­nek felszínre érzések, gondola­tok, és végül maguk a betérők (akik anonimitásban marad­nak) mondanak ki olyan dolgo­kat, amelyek közelebb visznek a megoldáshoz. - Nem elemez­zük a személyiségét, a dolgait. A cél, hogy ami őt feszíti, fel­színre kerüljön - mondja. Idáig azonban el is kell jutni, hiszen sokszor a legegyszerűbb sem­mit sem csinálni, a változás és a változtatás a legnehezebb. Kell egy meghatározó élmény, ami ráébreszthet arra, hogy valaki feltegye a kérdést: mit csinálok rosszul? Ez is elegendő lehet, hogy egy másik úton induljon el és átrendeződjön az élete. Egy alkoholistánál már jóval komplikáltabb a helyzet (már csak azért is, mert általában nincs betegségtudatuk, igy nem is kémek segítséget): ilyen ese­tekben a kezdeti lépések után továbbirányítják a megfelelő ellátásra. Hogy miért éppen az irodában tárják fel magukat az ide fordu­lók? Volt, aki egy válás után azt mondta: tudja, hogy a barátnői mit mondanának, de neki most nem vigasztalásra vagy a férje kárhoztatására van szüksége. Itt nem vigasztalnak - végigveze­tik, milyen alternatívák közül választhat. Egy középiskolás fiú (akinek történetét csak azért meséli el Gabriella, mert nem paksi, így nem lehet beazonosítani) azzal fordult az irodához, hogy moz­gássérült anyjával él együtt, aki komoly korlátok közé szorítja és terrorizálja, emiatt úgy érzi: óriási agresszió gyűlt benne és félt, hogy felszínre tör. A neve­lési tanácsadó pszichológusával együttműködve sikerült megol­dani a helyzetet. A fiú ma már egyetemre jár és szociális mun­kásnak tanul... Persze ehhez a sikerhez kellett az is, hogy ő változtatni akart. -préházi-Elérhetőség: Paksi Városi Mentálhigiénés Egyesület, Paks, Újtemplom utca 26-28. Nyitva: hétfő, szerda 16-18 óráig. Telefon: (20) 240-1380, (20) 570- 4204. de az is előfordul, hogy mivel még mindig tabutéma, szé­gyellik állapotukat. A depresz­­szióban szenvedő embernek nem segítünk azzal, ha azt mondjuk, hogy „szedd már össze magad”, ugyanis ez egy komoly betegség. A pontos di­agnózis és a legmegfelelőbb kezelés meghatározása érde­kében szakemberre van szük­ség. -gyöngy-Ha nemcsak az idő borongós A tél rövidebb nappalokat, hidegebb, szürkébb idősza­kot hoz, ami befolyásolhatja kedélyünket. Vannak, akik­nél a téli rosszkedv intenzí­vebben, szezonális hangulati zavarként jelentkezik, ami a felnőtt lakosság nagyjából ötödét* főként a nőket érinti. Nem minden rosszkedv jelent téli depressziót, ám ha a ked­vetlenség nem múlik el né­hány hét alatt, ajánlatos szak­emberhez fordulni, mert sze­zonális hangulati zavarról le­het szó, ami a melatonin nevű hormon fényhiány okozta túl­­termelődésével hozható össze­függésbe. A téli depresszióban szenvedő, máskor aktív ember kedvetlen és fáradékony lesz, alvászavarral küzdhet, és fo­kozottan kívánja az édességet és a szénhidrátot. A tünetek ál­talában október-november tá­ján kezdődnek és február-már­ciusban érnek véget - mondja Läufer Éva egészségfejlesztő. A legjobb gyógyír a téli de­presszióra a természetes fény: napközben minél több időt kell tölteni a szabad levegőn, de egyre terjedő módszer a fényterápia is, aminek lénye­ge, hogy a páciens meghatáro­zott ideig egy speciális, a nap teljes fényspektrumához ha­sonló fényforrás előtt ül. A té­li rosszkedv elűzését segíti a vitamindús ételek fogyasztása, a sport, illetve ha nem gubó­­zunk be, hanem programokat szervezünk és koncentráltab­ban éljük meg az apró örömö­ket. Szót kell ejteni arról is, hogy a téli időszakban a szero­­tonin nevű hormon hiánya is jelentősen hozzájárulhat a de­pressziós tünetekhez, ez okoz­hatja a nassolás utáni vágyat. Vannak olyan élelmiszerek, amelyek tartalmazzák ezt az ingerület-átvivő anyagot, ilyen például a banán vagy a csoko­ládé, amelyek mértékletes fo­gyasztása szintén segíthet. A szezonális depresszió súlyo­sabb eseteiben pszichoterápi­ás, illetve gyógyszeres keze­lésre lehet szükség, oda kell figyelni a tünetek esetleges sú­lyosbodására - összegezte a megelőzés, kezelés lehetősé­geit a szakember. Ugyanakkor kiemelte, hogy a téli hangulati zavar nem tévesztendő össze a „valódi” depresszióval. Míg a téli depresszióra a szezonalitás jellemző, a klinikai depresszió esetében a kiüresedettség-ér­­zés, az intenzív szomorúság huzamosabb ideig fennáll. A depresszióval küzdők nagy ré­sze nem fordul szakemberhez, mivel panaszaikat gyakran csak fáradtságnak, külső nega­tív eseménynek tulajdonítják, Fotó: Paksi Hírnök archí\

Next

/
Oldalképek
Tartalom