Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2010-12-03 / 23. szám

Paksi Hírnök 16 2010. december 3. Elbúcsúzott a legenda Amikor Gulyás Róbert az ASE-hoz került, Pakson a házak falán az virított, hogy „Morgen a király”. Az ifjú tehetség a nyolcas számú mezt szerette volna, de az már foglalt volt, a „király” játszott benne. Ezért egy 1-est tettek elé, így lett a 18-as Gulyás Robié, amit ezután már nem kap meg senki az ASE kosárlabdázói közül. A 36 éves kosaras legenda, Gu­lyás Róbert búcsúmérkőzését rendezték az ASE csarnokban. A mai magyar férfi kosárlabda talán legnagyobb alakja makacs térdsérülése miatt hagyott fel az aktív sportolással. Kosárlabdás karrierje az Atomerőmű SE-ből indult, és ott is ért véget. Hosz­­szú pályafutása alatt játszott a Dombóvár, a Pécs együttesei­ben, idegenlégiósként kosara­zott többek közt Franciaország­ban, Oroszországban, Görögor­szágban, Spanyolországban. Török bajnok az Ülkerrel, Uk­rajnában bajnok a Mariupollal, Spanyolországban bajnoki dön­tős a Málagával, Saporta-kupa­­döntőt játszott a Chalónnal és Európa-kupa döntőt a Mariupollal. Magyar bajnok, Magyar Kupa győztes és bajno­ki ezüstérmes az ASE-val. A 214 cm magas Gulyást 1998- ban az év játékosának választot­ták, 108-szor ölthette magára a magyar válogatott mezét. Búcsúmeccsén az ASE ’90-es évek csapata az 1999-es válo­gatottal mérkőzött. Robi az el­ső két negyedben a válogatot­tal, a második félidőben az egykori paksi társakkal játszott együtt. Stílusosan Gulyás-trip­lával kezdődött, a mérkőzés, Pálkerti dobta az első paksi ko­sarat. A csapatok a védekezés­sel nem sokat törődve termel­ték a pontokat. A magyar válo­gatottban pályára lépett a Chi­cago Bulls egykori magyarja, Dávid Kornél is. A második félidőben is folytatódott a ko­sárzápor, Gulyás Róbert ekkor már piros-kékben lépett pályá­ra. Az utolsó percben hatan voltak a pályán a hazaiak, Hermann János „Dongó”, az ASE gyúrója irányította a csa­patot. A végeredmény igazsá­gos 112-112 lett. A találkozó után Juhász Sán­dor köszöntötte az ünnepeltet, majd az Atomerőmű SE, az MKOSZ, és az Atomic Boys ad­ta át ajándékát Gulyás Robinak. A 18-as mez felkerült a csarnok légterébe, szembe a bajnoki és kupagyőztes zászlókkal. Gulyás Róbert: Rengetegen eljöttek, nem is számítottam rá, hogy ennyien fognak búcsúz­tatni az aktív játéktól. Külön öröm, hogy ennyi régi csapat­társ is megtisztelt a jelenlété­vel. Az a szeretet, ami a pálya­futásom során elkísért, meg­nyilvánult ma is. Mészáros Lajos szövetségi kapitány: Sok időt töltöttünk I együtt ezekkel a fiúkkal, 3-4 “ éves munka után értek a csúcs­'c I ra ’99-ben. Akkor, ha van egy s kis szerencsénk, tovább mene­­telhettek volna. Nagyon jó tár­saság volt, Robi ebből a csa­patból került be az Európa vá­logatottba. Juhász Sándor, az ASE egy­kori edzője, majd ügyvezetője: Már nagyon hiányzott az öltö­ző hangulata, felelevenítettünk egy-két régi szép emléket a fi­úkkal. Az, hogy Robi innen, Paksról eljutott ilyen magassá­gokba, az szerintem okot ad ekkora ünneplésre. Kovács József Kozmann György ismét edzésben A kétszeres olimpiai bronzér­mes, négyszeres világ-, három­szoros Európa-bajnok kenus be­jelentette, hogy újra edzésbe állt, és szeretne kijutni a londoni olimpiára.- Nehéz döntés volt?- Amióta eldöntöttem, azóta nyugodt vagyok. Nyár vége fe­lé kezdtem el gondolkodni azon, hogy visszatérek. Be­széltem az edzőmmel, Ludasi Robival, a klubommal az Atomerőmű SE-vel, egykori szponzoraimmal, mindenhon­nan biztattak. Kipihentem ma­gam szellemileg és fizikailag egyaránt. Felépítettem két vál­lalkozást és sikereket értem el, de vannak még felesleges ener­giáim. A londoni olimpia az utolsó lehetőségem.- Nehéz volt újra felvenni a ritmust?- Most, hogy már túl vagyok az első edzéseken, esőben, szél­ben, hullafáradtan, esténként is­mét „hősnek” érzem magam.- Mikor lesz az első komoly megméretés?- Most edzőtáborban va­gyunk. Januárban valószínűleg melegebb éghajlatra utazunk felkészülni. Jövő év május ele­jén az első rangsoroló, május végén pedig válogató verseny következik. 1000 m-en szeret­nék indulni pekingi társammal, Kiss Tamással. Most egyértel­műen csak az olimpiáig terve­zek.- Mit szólt a család az újra­kezdéshez?- Nagyon örültek, sokkal job­ban, mint amikor bejelentettem, hogy indulok a polgármester­választáson.- Milyen emlékeket őriz arról a megmérettetésről?- Óriási kihívásnak találtam, az eleje nagyon nehéz volt. Olyan új témákkal kellett meg­ismerkednem, amelyek addig távol álltak tőlem. A végén már élveztem, nagy élmény volt a polgármester-jelölti vitafórum. A választók közel 30 százaléka rám voksolt, ami pozitív volt és jólesett. Ezért is kezdtem el újra a kenuzást, nem tudok leállni, mindig kell valami kihívás, va­lami cél! (joko)

Next

/
Oldalképek
Tartalom