Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-10-08 / 19. szám
Fotó: Szaffenauer Ferenc 2010. október 8. 13 Paksi Hírnök Szövetkezeti csárdák Pakson „Kóstolja meg halászlé-különlegességünket Dunakömlődön! Zárt edényben elvitelre is kiszolgáljuk. Kitűnő birkaételek Pakson!” - hirdette a Paksi Fogyasztási Szövetkezet egykori reklám-képeslapja, amelyik a paksi Birkacsárda, a Dunakömlődi Halászcsárda és az áfész új kisáruházának hírverését kívánta biztosítani. A lap térképének segítségével pedig a városban először járó turisták is könnyedén megtalálhatták ezeket a létesítményeket. A képeslap a Cartographia Vállalat és a Paksi Áfész közös kiadványa volt, 1971-ben készült Jancsek László tervei alapján, tízezer példányban. A különféle hitel-, fogyasztási és értékesítési szövetkezetek már a XIX. század végén megjelentek Magyarországon, közülük a legismertebb, a Hangya 1919-ben alakult meg Pakson, s a háború végére már több üzlettel is rendelkezett városunkban. 1945 után a háborús veszteségeket gyorsan kiheverő Hangya Szövetkezetek mellett párhuzamosan alakultak meg az első földműves szövetkezetek (városunkban 1947-ben), amelyek a földreform után az újonnan földhöz juttatottak szövetkezeteiként jöttek létre. Miután a politikai hatalom a Magyar Dolgozók Pártja kezébe került, hamarosan az is nyilvánvalóvá vált, hogy a „reakciós, kisgazda” Hangya Szövetlyi földműves szövetkezet (fmsz) és a Hangya egyesülését, s alakult meg a Paksi Fogyasztási Szövetkezet, amelynek az államosítás után kerültek tulajdonába a paksi kocsmák, s a vegyeskereskedések zöme. (A szatócsboltok kisebb hányada s a szaküzletek tulajdonjoga a Tolna megyei Népbolt Vállalaté lett.) A Birkacsárda (a Dózsa György út 31. számú ház) helyén 1867-től működött a Freund (a monográfia szerint a Freindl) család szeszfőzdéje, Freund-kocsma az államosítás után a szövetkezet tulajdonába került, Hauszmann János vezette, s ha nem is elsősorban az étterme miatt látogatták sokan, de igény esetén főztek is a vendégeknek. A szövetkezet az 1960- as évek elején (ekkor már Általános Értékesítési és Fogyasztási Szövetkezet, vagy ahogy a köznyelv nevezte, az áfész nevet viselte), Pakson is korszerűsíttette az egykori kocsmákat, és presszókká, éttermekké alakíttatta át. A hajdani Freund-ház utcaffontját egységesítették, a kocsma söntése presszóvá alakult, itt nyaranta még fagyit is árultak. Mellette (az egykori lakóépületben) nyílt meg Brenner Márton vezetésével az új Birkacsárda-étterem, amely délben közétkeztetéssel is foglalkozott (az ebédet el is lehetett vinni), esténként pedig zenés vendéglőként volt népszerű szórakozóhely. 1982-ig üzemelt, ekkor a szövetkezet az újonnan épített Sánc éttermének megnyitásával egyidejűleg a Birkacsárdát bezárta. Bár a presszó részben napjainkban is működik egy gyorsbüfé, a hajdani vendéglő helységeiben az áfész mezőgazdasági boltja található. (A folytatást keressék a következő lapszámban, amelyben ,,Maradék Jóskáról" is olvashatnak majd.) Kernné Magda Irén / KÖMLÖD \ Malom FOGVASmSI SZOVnKHÉT PAKS Hangversennyel ünnepelte a Zene Világnapját a Pro Artis Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az evangélikus templomban. A világszerte ünnepelt évfordulót koncerttel teszik emlékezetessé Pakson is már évek óta. A művészeti iskola tanárainak programjára várták a kikapcsolódni vágyókat. Az idei zencünnep különlegességeként az intézmény muzsikus tanáraiból alakult kamarakórus előadása is színesítette a rendezvényt, amelyen európai zeneszerzők alkotásai és kuriózumként egy kubai zeneszerző műve csendültek fel. Legközelebb decemberben hallhatják a zenekedvelők az iskola tanárainak koncertjét: adventi hangversenyükkel a karácsonyvárást teszik hangulatosabbá. kezetekre a beolvasztás vár. Pakson az 1949. február 1-jei közgyűlésen mondták ki a he-1870-ben aztán kocsmát is nyitottak, ahol a saját főzésű pálinka mellett bort is mértek. A