Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-08-27 / 16. szám
Paksi Hírnök 12 2010. augusztus 27. A Bun-ház és a Bun-villa A szerencsi Zempléni Múzeum képeslapgyűjteményében bukkantam rá arra a két ritka darabra, amelyik a Bún család birtokában lévő paksi épületeket ábrázolja. A lapok értékét emeli, hogy mindkettőt Bún Lajos adta postára, s az ő kézírásával kerültek a gyűjteménybe. Az egyik képeslapról megismerhetjük a hajdani gazdag paksi kereskedő-gyáros-bankár család lakóházát, annak utcai és a Dunára néző eredeti homlokzatát a hajdani Malom (ma Deák Ferenc) utca 9. számú házban. (Napjainkban az épületben a Pro Artis művészeti iskola kapott helyet.) A másikon pedig látható a Csányi kerti szőlőjükben épített „Bún villa”, ami mellett a családi kápolna állt, ahová Bún Gusztávot eltemették. Gyermekkoromban ez utóbbi épületegyüttest hívták Bún tanyának, a „villát” (amelyben valójában a szőlőmunkákat irányító, a tulajdonos alkalmazásában álló vincellér lakott) pedig kastélynak. A birtok 1859 után került Bún Gusztáv tulajdonába, előtte Égerer Józsefé, Madarász Jenő országgyűlési képviselő feleségének családjáé volt. A képeslapok különlegességét részben az adja, hogy rajtuk az eredeti, az átépítések előtti épületek fotói láthatók, és a tulajdonos, Bún Lajos kézírásával, szignójával kerültek postai forgalomba. Másrészt pedig eligazítanak a korabeli szóhasználatban: a lap tanúsága szerint eredetileg a Csányi kerti házat nevezték Bun-villának, hiszen ez a típusú képeslap 1899-ben már forgalomban volt, de a Malom utca 3. számú házuk, Bún Lajos villája ekkor még nem épült fel. Napjainkban villaként Bún Lajos Deák Ferenc utca 3. számú, 1912-ben épült házát említjük, amelyik jelenleg a Poligon irodaháza. (A képeslap három mozaikképén még a Kurz villa és a régi katolikus templom is látható.) A XIX. század második felében megindult gazdasági fellendülés hatalmas lehetőséget teremtett a városunkban hírnevet és vagyont szerzett Bún család számára is. A kiegyezést követő években a család tagjai fontos szerepet játszottak a helyi bankrendszer, a pénz- és hitelszervezetek intézményeinek kialakításában és működtetésében, továbbá az építőipari vállalkozások beindításában. Zsidó származású őseik a XVIII. század elején vándoroltak be Morvaországból, a megyei zsidóság egy 1823-ból származó paksi öszszeírása is említ egy Bún József nevű lakost. Ismerhetjük Bunn János uradalmi számadót is, aki 1776-ban született Pakson. Kikeresztelkedett, 1809. október 15-én megnősült, s a tekintélyes paksi Gebhardt család lányát, Gebhardt Juliannát (Gebhardt Xavér Ferenc orvosakadémikus húgát) vette feleségül. Nyolc gyermekük született, a legkisebb fiú, Gusztáv kitűnő gazdasági-pénzügyi szakemberré vált, az ő nevéhez köthető a család meggazdagodása, vagyonának megalapozása. Az ő unokatestvére lehetett a Bún Samu néven Szinnyei József lexikonjában említett paksi gyógyszerész is, akinek gyógyszertani értekezését 1841-ben adták ki Pesten. Bún Gusztáv 1837. augusztus 3-án született Pakson. Nősülése után feleségével, Rozmayer Barbarával Pakson telepedett le. (Második felesége Augsburger Mária volt.) Több kereskedelmi vállalkozása - üzletek, vegyeskereskedések, még mészárszéket is működtetett - mellett 1868- ban alapította meg az első paksi pénzintézetet, a Paksi Takarékpénztárt, majd 1882-ben a Paksvidéki Takarékpénztárt, amely hitelekkel, jelzálogkölcsönökkel segítette a helyi közbirtokos családokat gazdálkodásuk korszerűsítésében, s a környék vállalkozóit üzemük elindításában. Sikerei csúcsán e cége építtette 1896-ban a Fő utcai emeletes banképületet is. Az épületben később a Magyar Nemzeti Bank járási fiókja, majd a Budapest Bank működött, ma többlakásos társasház. (Folytatás a 13. oldalon) Üdvözlet Pa , Bun-ház (hónáról r /* f , t Bun-ház. Deák Ferenc-utca.
