Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-08-27 / 16. szám
Paksi Hírnök 10 2010. augusztus 27. Hová folyik az Egy kiadós eső esetén megháromszorozódik a Paksi Vízmű Kft. szennyvíztisztító telepére beérkező vízmennyiség. Nem véletlen egybeesésről van szó, hanem arról, hogy az esővíz egy része nem a megfelelő csatornán, azaz a csapadékvíz-elvezetőn, hanem a szennyvízvezetéken keresztül távozik. Tavasszal megkezdődik ennek felmérése, majd megszüntetése. Nem lesz egyszerű - így nem történik meg egy csapásra - sem a felmérés, sem a problémák felszámolása. Pakson először az ivóvízvezeték, majd a szennyvízelvezető épült ki, mindkettő száz százalékban, vázolja a város helyzetét Gaál Zoltán, a Paksi Vízmű Kft. ügyvezetője. A harmadik nagy közműrendszer, a csapadékviz-elvezető azonban nem teljes, vannak olyan területek, ahol nincs kiépítve, mintegy 80 százalékos a lefedettség. Falusi környezetben a nyílt árkos elvezetés a megszokott, ehhez az is hozzátartozik, hogy a gazda tartja rendben az árkot. Egy városban, ahol a területhasznosításnak nagyobb jelentősége van, általában a zárt rendszereket részesítik előnyben. Ezeknek az üzemeltetése már más feladatot jelent, ezt már minden esetben az önkormányzatok cégei, vízi közművek tartják karban, hiszen a zárt csatorna takarítása komolyabb, nagyobb szakértelmet kívánó feladat, eszközök, emberek szükségesek hozzá. A paksi állapot vegyes, vannak olyan területek ahol nincs megoldva az elvezetés, aztán olyanok, ahol szikkasztással „szabadulnak meg” a felesleges esővíztől, vagy elvezetik nyílt, illetve zárt rendszeren. A csapadékvíz folyamatosan megújuló érték, amit hasznosítani kellene. Ha ciszternában megfogják, akkor az csapadékszegény időszakban felhasználható, mondja a szakember, hozzátéve, hogy általában egyedi lelkesedés, meggyőződés ösztönzi azt, aki erre áldoz. Üdvözlendő, aki ezt, nem pedig ivóvizet használ öntözésre. Gaál Zoltán azt sem rejtette véka alá, hogy a városi csapadékvíz-elvezető rendszerrel gondok vannak. Megváltozott a klíma, intenzivebb, erőteljesebb a csapadék, a régebben kiépült csatornák kapacitása kicsi. Innen két nagy utunk van - fejtegeti az ügyvezető - az egyik ezeknek a rekonstrukciója, kapacitásbővitő beruházásokkal. esővíz? - hamarosan kiderül Mint mondta, gyakorlatilag minden csapadékvíz a Dunába jut el, tehát el kellene végezni a kapacitásbővítést egészen a dunai bevezetőkig. A másik lehetőség, hogy a csapadékot a csúcsidőszakban tárolókban visszatartják, és lelassítva a lefolyást a meglévő rendszeren elnyújtott időben levezetik. Az önkormányzat szakértőket bízott meg, városi stratégia készül, ami az elkövetkezendő években követendő utat, feladatlistát vázolja. - Én úgy gondolom, hogy egy új elvezetőrendszer épitése horribilis pénzbe kerül, itt kiegészítő és pótmegoldások szükségesek. Ez azt jelenti, hogy a meglévő rendszer jó karbantartása mellett a víz lefolyási sebességének csökkentése szükséges kisebb-nagyobb tározók építésével. A másik lehetőség az egyes ingatlanokon a cisztemaépítés támogatása. Gaál Zoltán szavai szerint a klímaváltozáson túl van még egy komoly gond, ez pedig az, hogy az esővíz sok helyütt nem a csapadékcsatornába, hanem a szennyvízcsatornába kerül. Erre lehet következtetni abból, hogy egy kiadósabb zápor esetén megháromszorozódik a szennyvíztelepre érkező víz mennyisége. Azaz ugyanúgy kezelik, tisztítják - teljesen feleslegesen - mint a szennyvizet. Ezt a problémát is szeretnék megszüntetni, ezért egy új programot indítanak. A Paksi Vízmű Kft. tavaszra állítja fel csapatát megfelelő eszközökkel, hogy feltérképezze, hol milyen problémák vannak. Egy füstgenerátor segítségével lépésről lépésre végignézik, van-e rossz bekötés. A szennyvízcsatornába füstöt engednek, és abból, hogy az hol távozik, kiderül, rendben van-e a bevezetés. Mint Gaál Zoltán mondja, jegyzőkönyv készül, majd közösen megoldást keresnek. Nem az a cél, hogy megbüntessék azokat, akiknek ingatlanán rosszul oldották meg az esővíz-elvezetést. A gondot egyébként véleménye szerint az okozza, hogy a csapadék nem, a szennyvízrendszer viszont jj száz százalékosan kiépített, így más megolo dás nem lévén az előbbibe kötötték az eső| víz-elvezetőt. Ha az ingatlantulajdonos fó nem partner a felszámolásban, lehet szó ki- 12 kényszerítésről, teszi hozzá az ügyvezető. A helyzet kezelésének egyik eszköze, hogy meg kell téríteni a kezelési költséget: mivel a vízmű a csapadékvizet elvezeti, többször átemeli, a tisztítóban kezeli, költségei merülnek fel. Ezt a szolgáltatást meg kell fizetni, fogalmaz Gaál Zoltán. Azt is hozzátette, hogy nemcsak a pluszköltség miatt, hanem műszakilag is gondot jelent ez a helyzet, hiszen, ha nem bírja a rendszer, elönti az esővízzel hígított szennyvíz az alacsonyabb, átemelők előtti területet. A füstgenerátor jövő tavasszal „indul útjára”, előbb az alacsonyabban fekvő, tehát problémás utcákat veszik sorra, s kiteljed a közintézményekre, közterületekre is, hiszen nem kizárt, hogy ott is vannak rossz megoldások. Gaál Zoltán szerint lassú folyamat lesz, mert a felderítés viszonylag könnyű, de a megszüntetés nagyobb befektetést jelent. A jegyzőkönyv felvételét követően az érdekeltek közösen keresik majd a probléma orvoslásának legolcsóbb módját, tárják fel a lehetőségeket. Az ügyvezető szavaiból kiderül, nem jókedvükben kezdeményezik a csapadék kizárását a szennyvízvezetékből, az üzemeltetési problémák kényszerítik ki ez a lépést, a meglévő művek kapacitási problémái, a szennyvíztisztításnál jelentkező felesleges költségek indokolják. Az esővíz-elvezetéssel kapcsolatos egyéb feladatokkal - így például a magas vízállásnál jelentkező átemelési gondokkal - együtt kell kezelni a rossz bekötéseket is. Vida Tünde
