Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2010-08-13 / 15. szám

2010. augusztus 13. 9 Paksi Hírnök Van néhány érdekes, tipikus téveszme a lakáspiacon, derül ki Kurucz Zoltán szavaiból. Az egyik a panelfelújítással függ össze. Kérdés e téren, hogy valójában ki fizeti a révészt, mondja. Egy „becsomagolt, újjávarázsolt” épületben, ha a la­kás nincs is felújítva, körülbelül 800 ezer forinttal drágábban akarják eladni annak ellenére, hogy egyes esetekben előtör­lesztés is van, de többnyire megemelik a közös költséget és abba építik be az árát, amit már a vevő fizet. Az emberek pél­dául borzasztó nagyra értékelik, ha légkondicionált egy ott­hon. Tipikus mondat: negyedik emeleti, de klímás. Ilyenkor az értékbecslő visszakérdez, hogy mennyi volt a légkondi szereléssel együtt. Ötvenezer?! Az viszont, hogy milyen magasan van az eladandó fészek, fontos az árképzésben. Régen, a tanácsi lakások idején a lift­nélküli házakban a felső emeleten a bérleti díjból 10% ked­vezményt adtak. Nagyjából ma is ez a különbség tükröződik a lakásárakban. (Folytatás a 8. oldalról) A panel a legkelendőbb, már csak azért is, mert a tízmillió kö­zeli ár ezzel a munkáltatói köl­csönnel elérhetővé válik. Mint Sótonyi Babett mondja, Pakson a válság ellenére tartják értékü­ket az ingatlanok, és megvan az évi 5-10 százalékos áremelke­dés is. Ezt se a válság, se a hitel­­feltételek változása nem befo­lyásolja. Miként Tibainé Rosta Melinda, az IHB Quadrans munkatársa mondja, gyakori, hogy családi házat szeretnének a vevők, többnyire Pakson, vé­gül azonban marad a panel, mert inkább ragaszkodnak a város­hoz, mint a házhoz. Példaként említi Dunakömlődöt, ahol egy jól felszerelt, korszerű, össz­komfortos házat ugyanannyiért lehet megvenni, mint a paksi pa­nelt, mégsem olyan kelendő. Tapasztalatai szerint általá­nosságban igaz, hogy a vevők nem tudják jól felmérni lehe­tőségeiket. Mint kolléganőjé­vel aláhúzzák, ezért jó ingat­lanirodához fordulni. Sokan nem tudják, hogy az informá­cióért nem kell a vevőknek fi­zetniük. Az általános szokás az, hogy a közvetítők az el­adóktól kapnak jutalékot. Ha szakemberhez fordul a lakás­­vásárlás előtt álló, sok bosszú­ságtól, felesleges időpocséko­­lástól menekül meg. Az ilyen irodák munkatársai jobban el­igazodnak például a hitellehe­tőségek között, nemcsak egy ajánlatot tudnak ismertetni, hanem többet, semlegesként, nem saját portékájukat a vá­sárlóra tukmálva. A közvetí­tők szűrőként működnek: fel­mérik az igényeket, és ismer­vén a kínálatot, célirányosan tudnak ingatlant ajánlani, nem kell hirdetéseket böngészni, órákat, napokat telefonálni. A közvetítők a felesleges körök­től kímélik meg a vevőket is, eladókat is azzal, hogy csak a potenciális partnereket hozzák össze. Vida Tünde Klímatörténeti múzeumot terveznek Nem először nyújt be pályá­zatot az önkormányzat a De­ák-ház felújítására, ám re­mélik, most sikerrel járnak. A tervekben nem csupán az épület renoválása szerepel: a látogatók személyesen tanul­mányozhatnának egy pasz­­szív házat, megújulna a Sár­gödör tér, és csatlakozott a térséget érintő elképzelések­hez Bölcske is. A „Térségi alapú komplex tu­risztikai termékcsomagok ki­alakítása” című pályázat kere­tében Paks önkormányzata Bölcskével együttműködve pályázatot nyújt be ebben a hónapban „Régió Kapuja” címmel a Dél-Dunántúli Re­gionális Fejlesztési Ügynök­séghez. Pakson a Deák-ház felújítása szerepel az elképze­lések között, amelyet a jelen­leg már helyhiánnyal küzdő Városi Múzeum töltene meg élettel. Érdekesség, hogy az épülettel összekapcsolva egy teljesen modem és a kor elvá­rásainak megfelelő passzív ház épülne, amelynek egyik különlegessége, hogy a mo­dem technikákat felhasználva egy hagyományos házhoz ké­pest akár 80-90 százalékkal kevesebb a fűtésienergia­szükséglete. Ehhez kapcsoló­dik témájában a kuriózumnak számító Klímatörténeti Múze­um, hiszen a klimaváltozás nyomot hagy maga után, me­lyet a paksi löszfal rétegei őriznek - ezeket mutatná be a tárlat, így korunk egyik nagy problémáját, a klíma termé­szetes változását és az emberi beavatkozások hatásait ismer­hetnék meg a látogatók. Nem csak a Deák-ház felújitása szerepel a pályázati anyag­ban: a rendezvényeknek he­lyet adó Sárgödör tér is to­vább fejlődne. A tervek szerint a program­hoz csatlakozó Bölcskén a Bé­ke tér fejlődne tovább, ahol rendezvényhelyszínt, kiszolgá­ló épületet, valamint pincemú­zeumot alakítanának ki, továb­bá a pályázat keretében ma­gánberuházók bevonásával két borospince is megépül majd. A beruházások a Duna vona­lához kötődő rendezvény­­helyszín-hálózatot az ehhez szorosan kapcsolódó bortu­risztikai helyszínekkel kap­csolják össze, s a több mint egymilliárdos projekt „zász­lóshajója” a nagyszabású mú­zeumi fejlesztés. A város önkormányzata 2001-ben írt ki országos tervpá­lyázatot Paks történeti városközpont ötletpályázatának elké­­szitésére. Ekkor született meg az az elképzelés, amely a De­ák-házat a múzeum részeként hasznosítaná. A szükséglakás­ként és orvosi rendelőként funkcionáló épületet néhány évvel ezelőtt kiürítették és a részletes tervek alapján elvégeztették a bontások nagy részét, amely nyomán az egykori belső el­rendezést igyekeztek visszaállítani. További fontos lépés volt, hogy leverték a vakolatot, így az átnedvesedett falak száradni kezdtek. Azóta is folyamatosan zajlanak állagmeg­óvó munkálatok és pályázatok útján keresik a forrást a több­száz milliós beruházásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom