Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-08-13 / 15. szám
2010. augusztus 13. 7 Paksi Hírnök Gondolatok a főépítészi konferencia kapcsán Pakson rendezik meg augusztus 25-26- 27-én a XV. Országos Főépítészi Konferenciát, melynek címe: pár-beszéd, avagy a kreativitás ereje - kulturális alapú településfejlesztés. A főépítészi konferencia egyik szekcióülésének meghívott vendége dr. Laposa József tájépítész, akivel idén májusban, a III. Országos Sillerfesztiválon találkoztam, a Sárgödör téren. A madocsai ősöktől származó Laposa József önmagáról, családjáról, a szakmájáról, a szőlőről és a borról mesélt. — Sárgödör téri ismerőseim azt mesélték Önről, hogy a szép tájak, présházak és borok kiváló ismerője... tájépítész.- Apai nagyapám, Laposa András, Paks mellett, Madocsán született, de a fővárosban, a Kálvária téren építette fel kádárműhelyét. Nemcsak nagyapám, hanem apám, nagybátyám, sőt ük- és szépapám is kádár volt. Talán ennek is köszönhető, hogy a Kertészeti Egyetemre jártam, majd tájrendező mérnökként ellenállhatatlanul vonzott a szőlő és a bor világa. Tovább erősítette a szőlőhöz való kötődést, hogy badacsonyi lányt vettem feleségül s jellemzően egy kis Balaton-felvidéki pincét vettem nászajándékba. Szőlőket, illetve szőlőnek való területeket csak másfél évtizeddel később - amikor gyerekeink nagyobbak lettek és a történelem is fordult egyet - a kilencvenes évek elején tudtunk vásárolni.- Hogyan határozza meg a tájrendező mérnök a táj kifejezést?Az átlagember számára a táj esztétikai kategória... — Több alkalommal hangsúlyoztam, hogy a táj nem csupán esztétikai kategória, hanem az élet, a gazdaság alapja. A táj - hivatalos szakmai megfogalmazás szerint - egyrészt a társadalom anyagi életfeltétele, másrészt esztétikai-vizuális értékek hordozója. A tájrendezés ökológiai, műszaki, ökonómiai ismeretek és esztétikai elvek alapján az emberi környezet alakítása annak érdekében, hogy a táj élettani hatása, termőképessége, használati és vizuális értéke növekedjen. Ezekkel a megállapításokkal egyetértek. Gond akkor van, amikor az egyik jellemzőt a másik fölé emeljük vagy kifelejtjük a gondolkodásunkból. Meggyőződésem, hogy fejlesztés nélkül még a meglévő értékeket sem lehet megőrizni. A táj lényege a folyamatos változás. Az értékőrzés és a fejlesztés összhangjára kitűnő példa itt Pakson a Sárgödör téri pincefalu megújulása és új, városi szintű közösségi funkciókkal való bővülése.- A hazai - országos, települési - területrendezési rendszerben/tervekben hogyan lehet egy adott táj rendezési szempontjait érvényesíteni?- Ha tájrendezésről beszélünk, mindig elmondom, hogy bár az Országgyűlés a legerősebb érvényű magyar jogszabályok közé emelte az Európai Táj egyezményt, Magyarországon változatlanul nincs integrált tájpolitika és nincs önálló tájrendezési tervfajta sem. A magyar tervezési rendszerben - a településrendezési, illetve a területrendezési tervekben lehet a tájrendezés szempontjait az adottságoktól, a vezető tervezőktől függően érvényesíteni. Véleményem szerint eljött az idő a tájegységekben, kistájakban való gondolkodásra. Újra kell gondolnunk a térfelosztás rendjét, a tervezési rendszerbe be kell illeszteni az egyes tájegységekre készítendő tájrendezési terveket és a vidékfejlesztést is össze kell hangolni a tájegységekben való gondolkodással.- Ezt az elméleti megközelítést hogyan képzeli megvalósítani a gyakorlatban?- A legnagyobb gond a tájban a túlzott mértékű beépítés mellett az egyoldalú tájhasználat, illetve a klímaváltozás következtében az Alföld egyes részeinek elsivatagosodása. Ha nem tudjuk a folyamatokat befolyásolni, akkor tovább csökken az életterünk. Az adottságok feltárására, a táji, természeti értékek, a fejlesztési igények, a gazdaság összehangolására, a szellemiség, közösség fejlesztésére tájintézetek létrehozására van szükség. A táj intézetek többféle szakterület, tudományág szakemberei által a helyi szándékok közös formálásának műhelyei lehetnének. Olyan szellemi bázisok, amelyek képesek a helyi adottságok, erények és hátrányok ismeretében megfogalmazni a fejlődés irányait.- Ismerem a gondolatait a szőlőhegyről, az emberről és a természetről, a régi pincékről, présházakról. Mi a véleménye a modern, XXL századi épületekről? — Számomra a szőlőhegy az ember és a természet közötti legmagasabb rendű összhangot fejezi ki. Erre gondol? Vagy legkedvesebb könyvem, a Borospincék mélyén című bevezetőjére? Ebben a könyvben mutatom be a györkönyi pincefalut és a Sárgödör téri pincéket is - és így fogalmazok: a bor képes a leghidegebb télben is megőrizni a nyári nap szerelmét és képes teremtője lelkét is belerejteni poharunkba. Tudja, a feleségemmel egy kis családi pincészetben gondolkodtunk, Bence fiunk azonban már borvidékben. Befektetői segítséggel felépítette az egyik legkorszerűbb közép-európai pincészetet. Már többen kérdezték, mi a véleményem az új épületekről Az első az, hogy én biztosan nem ilyen épületeket építettem volna, de a birtokot átadtuk és a döntés joga már nem az enyém. A másik, hogy ma nem csak egyetlen történelmi korra jellemző épületeket őrzünk műemlékként, hanem többféle kor értékeit tiszteljük. így van létjogosultsága - ha nem védtük le történelmi tájként a Badacsony hegyet - az új, a mai kort kifejező, épületeknek is. Teli Edit Várják a paksiakat is Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökének előadása nyitja meg a főépítészi konferenciát augusztus 26-án, az Erzsébet Szálló konferenciatermében, majd a szociológustól az építészig számos témát dolgoznak fel az előadók. A délután fél háromtól kezdődő szekcióüléseken kötetlen beszélgetés keretében tárgyalnak majd az épített környezetről több megközelítésben, ahova várják a város lakóit is. A részletes programot megtalálják a www.paks.hu oldalon.
