Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-07-09 / 13. szám
Fotó: Szaffenauer Ferenc 2010. július 9. 3 Paksi Hírnök Vizsgálják a csapadékvíz-elvezetést Átfogó tanulmány készül a város csapadékvíz-elvezető rendszeréről Hajdú János megrendelésére. Városunk polgármestere elmondta, hogy voltak ugyan problémák az özönvízszerű esők miatt, de máig senki nem nyújtott be kárigényt. (Tavaly egy ilyen felhőszakadás után heten jelezték igényüket a hivatal felé.) Mint azt hangsúlyozta, nincs olyan műszaki megoldás, olyan kapacitás, ami ilyen mennyiségű vízzel megbirkózna, hiszen megesett, hogy fél óra alatt ötven milliméter eső hullt. Erre nem lehet kapacitást tervezni, legfeljebb úgy, ha mindenütt árkok lennének, hiszen arra is volt példa, hogy egész utca szélességében ömlött a víz, mondja a polgármester. Ilyen tekintetben egyébként a Haladás utca a legkritikusabb, illetve a Kömlődi és a Hidegvölgy utca. A legutóbbi esőzés után a polgármester összehívott egy stábot a polgármesteri hivatal és a Paksi Vízmű Kft. szakemberei, valamint az érintett képviselő, Ulbert Sándor részvételével, hogy választ keressenek arra, a károkozások miért következnek be és mi a megoldás. Mint megírtuk: a Kosár utcában és a Tolnai úton kertekbe, pincékbe, tárolókba tört be a víz. A Kosár utcánál egy víz által leszakitott létra okozott gondot. A sodrás leszakította a csapadékvíz-elvezetőbe levezető létrát és az mint egy szűrő, felfogta a hordalékot, szemetet, így leszűkült a keresztmetszet, nem folyt le a víz, és nem indult be a szivatytyú. A csapadék visszaduzzadt és elárasztotta a mélyen fekvő részeket. Akadnak más gondok is: például az, hogy vannak olyan csatlakozások a gerincvezetéken, amelyek nem folyásirányban vannak bekötve. A tanulmány elkészítése hónapokat vesz igénybe, mondta el a polgármester, aki azt is hozzáfűzte: el kell fogadni azt, hogy soha nem lesz olyan műszaki létesítmény, amely az elöntés veszélyét a nullára szorítaná. Az is biztos, mondta, hogy késleltetni kell a víz lefolyását, tehát valószínűleg záportározót kell építeni - legvalószínűbb, hogy a Haladás utcában. Megpróbálják a rossz bekötéseket is megszüntetni, illetve azt elérni, hogy átkerüljön a zsilipek kezelésének joga a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól a Paksi Vízmű Kft.-hez. Ez utóbbi megszüntetné azt az anomáliát, ami sok borsot tört már a paksiak orra alá. Jelesül azt, hogy nagy rátartással záiják-nyitják a zsilipet. Az árhullám érkezése előtt ez még valamilyen szinten megérthető, de a polgármester szavai szerint az elfogadhatatlan, hogy levonuló árnál is hosszú ideig zárva a zsilip, ami azzal a veszéllyel jár, hogy nem tud távozni a lezúduló csapadék a Dunába. -vt-A Sebestyén és a Zöldfa utca sarkán található présházsoron nemrégiben két épület öszszedőlt, a hozzá tartozó pincék beszakadtak, személyi sérülés nem történt. Több hordó bor veszett kárba, illetve az előállításhoz szükséges eszközök többsége is megsemmisült. Sólymos Attila, az önkormányzat által megbízott műszaki ellenőr elmondta, az utóbbi időszak nagy mennyiségű csapadéka okozta a pincebeszakadást. - A tetőfedés mellett nagyon fontos, hogy mindenhol legyen ereszcsatorna, melynek állapotát folyamatosan ellenőrizni kell. A lefolyóereszek az esetek túlnyomó többségében a présházak sarkán köpik ki a vizet, ami nem jó, hiszen ekkor úgymond „maga alá vizel az épület”. A csatornát a lehető legmeszszebb kell a présházak környezetéből vinni - hívta fel a figyelmet. Az épületek közötti vízzáró folyókák kiépítése, valamint az épületet körülvevő térburkolat rendezettsége is nagyon fontos. Tíz éve ezek a jelenségek még szinte mindennaposak voltak egyegy heves esőzést követően, de a városi és az országos pinceprogramnak köszönhetően mostanára gyakorlatilag megszűntek. - A présházak alapvetően magántulajdonban vannak. Magántulajdonból magántulajdon alá futó pincék esetében a tulajdonosok egyezségén múlik a kárelhárítás és a balesetveszély megszüntetése - mondta Sólymos Attila. A közterület alatt húzódó pinceágak esetében az önkormányzat is érintett lehet, de csak a közterület védelmében, erre sajátos szabályrendszer vonatkozik. Az érintett hat présházból két épületet lebontanak, kettőt statikailag még vizsgálnak a szakemberek. Faller Gábor A nagy jég elkerült minket Az idei nyáron jönnek-mennek a viharok, zivatarok, nem egyszer jégeső is előfordult már környékünkön. A NEFELA Délmagyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés immár húsz éve működik, mostanra már a régió mindhárom megyéje - köztük Tolna is - lefedett a 37 darab tíz kilométerenként telepített generátorral. Mint azt Huszár István, az egyesülés igazgatója elmondta, a generátorok működési elve, hogy mesterségesen jégmagot juttatnak a felhőkbe, ezzel több, kisebb jégdarab keletkezik, így a kár akár 71 százalékkal is csökkenhet. A működés elmúlt évei alatt többmilliárd forintot takarítottak meg ezzel az eljárással. Az idei nyáron 32 alkalommal volt szükség a generátorok működésére, egy készülék átlagosan 120 órányit működött. Az ideinél több beavatkozás csak 2007- ben volt a 20 év alatt, s a generátorok működése ellenére is e nyáron már 13 jégesős nap volt a régió területén. Bár településekre lebontva nincsenek adatok, az azonban elmondható, hogy jelentősebb kárt ajég ez idáig - az ország más településeitől eltérően - térségünkben nem okozott, jegyezte meg végül Huszár István. Sólya Emma Esőzések után pinceomlás
