Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-06-18 / 12. szám
Paksi Hírnök 8 2010. június 18. Sok feladatot ad a „híresség” Európa-hírű a téglagyár mögött húzódó löszpartfal. Érdekességét és értékét annak köszönheti, hogy az országban egyedülálló módon itt nagyon jól elkülönülnek egymástól a rétegződéseken a különböző földtörténeti korok, végigkövethető ezen a szakaszon a löszfal kialakulásának folyamata. A paksi partfal ezen részéről több tudományos értekezés megjelent már, számtalan földtani kutató, valamint iskolai és szakmai csoport utazott azért városunkba, hogy tanulmányozhassa a különleges természeti képződményt, amely híressé teszi ugyan Paksot, de állandó veszélyforrást is jelent a környezetében élők számára. tervezett csapadékvíz-elvezetéssel. Vannak azonban olyan szakaszok, ahol csak épített műtárggyal, támfalszerkezetek építésével lehet a partfalat megtámasztani - tudtuk meg Sólymos Attila műszaki ellenőrtől, aki hosszú évek óta foglalkozik e kérdéskörrel az önkormányzat megbízásából. A város rendelkezik egy hosszú távú partfal-stabilizációs programmal, vannak szakaszokra szóló tervek is, de a teljes, még védelem nélküli paksi löszfal megerősítésének befejezését a finanszírozási problémák és a tulajdonosi viszonyok miatt nem lehet meghatározni. A szakemberek már évtizedekkel Minden probléma okozója a talajszerkezet lazasága. A lösztalaj érzékeny a nedvességre, de ugyanígy a szárazságra is. Nedvességtartalmának váltakozása miatt omlik, emellett a löszön megtelepedett növényzet is jelentősen károsítja a laza talaj szerkezetet, hiszen a gyökérzet mélyen a talajba vezeti a csapadékvizet és szétfeszíti a finom homok- és agyagszemcséből álló löszt. Emberi beavatkozás nélkül megállíthatatlan folyamat a partfal pusztulása. A löszpartfal Paksnál közel 20 km-en húzódik, ez a szakasz szinte végig omlásveszélyes. Formája, ahogy szinte merőleges falként tornyosul, részben természetes folyamat eredménye, hiszen a Duna alakította ki völgyét, de ugyanilyen jelentős hatást gyakoroltak a mesterséges beavatkozások: a 6-os út és a vele párhuzamosan kialakított vasútvonal létesítése. De településünk lakói is ott sorakoznak a löszfalformálók sorában, hiszen nagyon sokszor előfordult, hogy azért, hogy kissé megnövelhessék termőterületüket, bizony megfaragták a partfalat, emellett hosszú pincéket építettek, ami szintén károsította az amúgy is törékeny szilárdságú, laza talajt. A közelmúlt rendkívüli esőzései több helyen okoztak partfalomlást. A további omlásokat azonnali beavatkozással igyekeztek megelőzni a szakemberek: a főút mentén több helyen kivágták a felázott talajon veszélyessé vált fákat. A partfal végleges védelmét azonban csak alapos műszaki előkészítés utáni támfalépítés jelentené, amely hatalmas költséggel lenne megvalósítható. - Az egyszerűbb és olcsóbb megoldás a terület úgynevezett lépcsős lerézsűzése lenne, amelynek párosulnia kell tudatosan ezelőtt felismerték az omlásveszélyes partfalak veszélyét. A 60-as, 70-es években elindult egy országos program, amelynek keretében az állam biztosított forrást a települések számára a biztonságot jelentő támfalak építésére. Pakson is ebben az időben készültek el a felmérések és indult meg a tervezés, amelyek megalapozták a későbbi hatékony beavatkozásokat. Az első támfalak még a 70-es években épültek, ma már a város minden területén megtalálhatók. Dunakömlődön a Csárda és a Sánchegy utca közötti ingatlanokat, a hatos utat több helyütt, több kilométer hosszan, a volt iskola udvarát, Pakson pedig a Rókus utcát és a Dunaföldvári utcát is stabil támfalak védik, illetve a Petőfi és a Bástya utcákban is több ponton történtek már kisebb és nagyobb beavatkozások. Az építkezés helyszínének kiválasztásánál az dominált, hogy mennyire veszélyeztetett a terület és a környezet. Az alkalmazott technológiáról több szempontot figyelembe véve döntöttek a szakemberek. Készült már Pakson 3-6 méter magas szögtámfal, amely fölött talajhorgonyokkal biztosították a területet, alacsonyabb löszfal esetén súlytámfal építéséről született döntés, illetve ha városképi szempontokat is figyelembe kellett venni, akkor nem sima betonfelületű támfalat készítettek, hanem egy betontégla kiselemes műtárgyat, ez látható például a Rókus utca alatt. Készült már úgynevezett gabion fal is, amely egy speciális acélhálóból szerkesztett, egymásra rakott „dobozokból” áll, és rendezetten kövekkel van feltöltve. A partfal program pályázati támogatottsága 2004-ben megszűnt, az év elején azonban egy régóta várt jó hírről kapott értesítést az önkormányzat: Paks sikeresen szerepelt a Dél-Dunántúli Operativ Program partfal-stabilizációra kiírt pályázatán. Közel 300 millió forintot nyert településünk a Deák Ferenc utca 30. és 42. számú ingatlanok közötti löszfal védelmének megvalósítására. A beruházás keretében, várhatóan még az idén egy csapadékvíz-elvezetéssel biztosított szögtámfal épül majd, megoldva a magántulajdonú ingatlanok és a közterület védelmét. Az építmény elkészülte után megszűnik az omlásveszély a Gárdonyi kilátó és a Gárdonyi utca alatt, így további telekkialakításokra is lehetőség nyílik majd városunk egyik legszebb panorámájú területén. Dallos Szilvia
