Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2010-05-21 / 10. szám

Paksi Hírnök 12 2010. május 21. Zenei találkozások A kiindulópont - ahogyan Gyu­lai István mondja - Szabados Laci bácsi, a gitártanár volt. Itt kezdtek nagyjából egy időben tanulni Hesz Ádámmal. A Pro Artis művészeti iskola zeneta­nára által alapított Rasguardo gitárzenekarban, majd a gitár kvartettben is együtt zenéltek. Ez még az általános iskolás idő­szakra esett. Pisti Dunaföldvárra került gimnáziumba, itt léptek fel közösen másfél éven keresz­tül egy kocsmában. Csupán né­hány estről volt szó, ahol két fiú két gitárral játszott és énekelt. Egyiküknek a miegymás, mási­kuknak az egyáltalán név tet­szett volna, így a duó a Miegy­más és egyáltalán nevet viselte. Slágereket, feldolgozásokat ját­szottak, mint kezdetben minden zenész. A két fiú útjai ezek után elváltak, Ádám a Böllér Blues Bandben bontogatta szárnyait, Pisti nem talált társakra Dunaföldváron. Aztán jött Ruff Ferenc és a Képzelt riport szín­padra állítása. Itt mindketten szerephez jutottak. Újabb közös pontot jelentett, hogy ugyanah­hoz a tanárhoz - Góczán Gáboméhoz - jártak magán énekórára. Ezek után más-más Gyulai István irányba indult el a két fiatal: Ádám inkább a blues, jazz és rock kedvelője, Isti a magyar al­ternatív zenét szereti. Pistinek zenekara nincs, egymagában, egy szál gitárral szokott szín­padra lépni. Eleinte a különféle kiállításokon, rendezvényeken mások műveit tolmácsolta. Ed­dig nem igazán volt példa arra, hogy saját szerzeményeivel mu­tatkozzon be. Ennek immár vé­ge, útjára indította a Pistiesteket, ahol olyan dalokat adott elő, amelyeknek szövegét és zenéjét is ő szerezte. Hesz Ádám Május 29-én a városi művelő­dési központban lesz az utolsó Pistiest, amikor is egy sorozat zárásaként saját „dalcsíráit” mu­tatja be Gyulai István. Közre­működnek: Bodroghalmi Lász­ló, Hatvani Szabolcs és - lám itt az újabb találkozás - Hesz Ádám. Ádám elmondta, hogy egy saját szerzeményét hozza el Paksra - mert, hogy most Buda­pestre jár egyetemre - és beszáll majd régi zenésztársa mellé. - Régen játszottunk együtt, iz­gatottan várom - tette hozzá. Az ő pályafutása most jelentős állo­máshoz ért, a szintén paksi Ulbert Ferenccel kiadták első le­mezüket. A „Better Days and Better Nights”-on saját dalok vannak, de nemcsak ketten ját­szanak, hanem vendégzenészek is. Ennek köszönhetően rendkí­vül sokszínű a lemez zenei anyaga, de az alapot a blues ad­ja meg. Egy dal erejéig Berta Alexandra is csatlakozott a lemez készítőihez. A cd - aho­gyan mondani szokták - nem jött volna létre, ha nincsenek támo­gatók, illetve olyan emberek, mint a paksi Schmidt Attila, aki a felvételek elkészítésében segí­tett. Ádám elárulta, hogy azért tartja mérföldkőnek a lemez megjelenését, mert eddig már nagyon sok formációban zenél­tek, sokfelé megfordultak, de nem volt kézzelfogható az ered­mény. Egyébként megvan még a Böllér Blues Band, amely öt éve alakult Pakson, együtt játszanak a fővárosban a Sweethome-ban, illetve Ádámnak van egy másik pesti „bandája” is. - így biztosan nem unom meg a zenélést - tette hozzá. Azt is megtudtuk, hogy máris egy újabb lemezen törik a fejüket. Vida Tünde Ezek a mai fiatalok... Szabó Péter Szabó Péter 18 éves és a Vak Bottyán Gimnázium 10. osz­tályos tanulója. Rajong a drá­ma, az irodalom és a történe­lem iránt. 2006 óta a nemrég Pikk-Dráma Színkör nevet felvevő társaság tagja, a csa­pattal számos versenyen, di­ákszínjátszó találkozón sze­repelt. „Nagyon jó közösség, a második családom. Tanára­ink összetartó csapatot ková­csoltak belőlünk.” Legutóbb a paksi rendőrkapitányság felkérésére készült baleset­megelőzési filmben szere­pelt, amit lapunk megjelené­sének napján láthatnak a pak­siak a művelődési házban. Emellett Peti a S.U.C.K., az­az a Sosem Ugyanaz Comedy Klub tagja is, ahol legfiatalabbként „nyomja a sódert”. Saját maga is ír verseket, novellákat, sőt, egy forgató­­könyvbe is belekezdett. - Lassan haladok vele, eddig mindössze nyolc oldal van kész, nagyobb falat, mint gondoltam. Egyébként a sze­relem és a háború sorsdöntő találkozásáról szól, és a jö­vőben játszódik. Mostaná­ban elkezdtem irodalmi pá­lyázatoknak is utánanézni. Sajnos megadják a témakört, ami behatárol, visszafog, de várom, hogy kiteljesedjen az elképzelésem. Éppen a fecs­kék vándorlásáról próbálok Írni. Peti - bármilyen meglepően hangzik - érettségi után, az ESZI-ben szeretne hegesztő szakmát tanulni, majd hegesz­tőmérnök képzésre jelentkezne a felsőoktatásban. Azt mondja, bár teljesen humán beállítottsá­gú, annak ellenére ez a szakma is érdekli, és szívesen foglal­kozna ezzel felnőttként. Világnézetét kifejtendő el­mondja, szerinte abszolút rossz az irány. - Az emberi kapcsolatok zöme sajnos fel­színes, nehéz igazi kötődést kialakítani. A Földdel pedig úgy bánunk, mintha kifogyha­tatlan éléskamra lenne, ami óriási tévedés. -ms-

Next

/
Oldalképek
Tartalom