Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2010-04-16 / 8. szám

2010. április 16. 11 Paksi Hírnök Helikopterbaleset: nyitva maradt akták Lassan két éve, hogy egy két­éves paksi kisfiú és édesanyja átélt egy súlyos helikopterba­lesetet. Az ezzel foglalkozó ak­ták azonban még korántsem la­pulnak a fiókok mélyén. Oly­annyira nem, hogy az ügyet még igazán le sem zárták. Nagyné Wahl Margit elmondta szerkesztőségünknek, hogy máig nem kapta meg az ígért kártérítést, nem igazán foglal­koznak vele. Saját költségén kellett elmennie idén, év elején egy orvosi vizsgálatra Bécsbe, de azóta sem történt semmi. Mint megírtuk, 2008. július 31-én Kiskunlacháza és Apaj­­puszta között lezuhant egy mentőhelikopter, fedélzetén egy forró vízbe esett, kétéves paksi kisfiúval és édesanyjá­val. A balesetben elhunyt a mentőápoló, később pedig a pilóta is. A kisfiú, Szilveszter sértetlenül úszta meg a balese­tet és a forrázás sem hagyott nyomot a testén. Margónak, az édesanyjának a 11-es csigolyá­ja megroppant. Megkerestük a Légimentő Kht. ügyvezetőjét, Túri Pétert, aki kissé ingerülten fogadta az érdeklődést. Elmondta, hogy a hatósági vizsgálatok lezárul­tak, az eredményt nyilvános­ságra hozták és a Közlekedés­­biztonsági Szervezet (KBSZ) honlapján megtaláljuk. A kár­térítési ügy pedig a „kifizetés fázisában” van. Hogy ezen pontosan mit ért, nem kívánta részletezni, de azt hozzátette, hogy nem érti az ügyben tanú­sított türelmetlenséget, nem hogy annak örülnének, hogy túlélték... Túri Péter hozzáfűzte, hogy ő elmondta a helikopteren szállí­tott paksi hölgynek is, hogy ez egy nagyon bonyolult nemzet­közi ügy, nem olyan, mintha a „paksi utcáról ellopnának egy autót”. Hosszadalmas, egyrészt mert légiközlekedésről van szó, az osztrák biztosítócég hátterében egy angol társaság áll, másrészt azért, mert azt, hogy maradandó károsodást okozott-e a baleset, csak a tör­téntek után egy-másfél évvel lehet megállapítani. Azt is el­mondta: megérti, hogy lelkileg megviselte a gépen utazókat az eset, de őt sem hagyta érintet­lenül, elveszítette az egyik leg­jobb pilótáját, egy ápolót és nem volt egyszerű a baleset után tartani a lelket 130 mun­katársában sem. Mint Nagyné Wahl Margit el­mesélte, benne először fel sem merült az, hogy kártérítést kér­het vagy kaphat, a kórházban hívták fel rá a figyelmét. Egy bizonyos összeget ajánlottak is neki, amit ő ügyvédek tanácsá­ra nem fogadott el. Hozzátette, ő maga járatlan volt az ilyen ügyekben, ezért természetesen hozzáértők tanácsát kérte. A türelmetlensége sem alaptalan. folyamatosan hitegetik, ő csu­pán azt szeretné, ha az ígérete­ket betartanák. Szavaiból kide­rül, hogy nem felhőtlen a vi­szony az ügyben érintettek kö­zött és nem jellemző a segítő­készség sem. Bécsbe például azért kellett saját költségén utaznia, mert a biztosító csak akkor fizetett volna, ha vas­úton utazik, ami - valljuk be - valóban kényelmetlenebb és macerásabb egy idegen ország­ban, mint az autó. Margó hozzátette, szeren­cse, hogy a kisfia sértetlenül megúszta és ő maga is fel­épült a balesetből, amiből nem hasznot akar húzni, csu­pán azt megkapni, ami neki jár. Mint mondja, nem ő akart mentőhelikopteren utazni, ar­ról meg végképp nem tehet, hogy lezuhant. Azt pedig sen­kinek nem kívánja, hogy ha­sonló élményben legyen ré­sze, hiszen elmondhatatlan az érzés, amikor zuhant a gép, s amikor felébredt és nem talál­ta a gyerekét. - Amit én átél­tem, még ha nem is beszélek róla, megfizethetetlen - fo­galmaz. Vida Tünde A KBSZ honlapján szereplő jegyzőkönyv szerint a vizsgálat kiderítette, hogy a jobb oldali hajtómű leállását nagy valószínű­séggel műszaki hiba okozta. A vizsgálóbizottság az elvégzett technikai vizsgálatok eredménye alapján úgy véli, hogy a bal hajtómű leállásának nem volt műszaki oka. A bizottság ezért legvalószínűbbnek azt a lehetőséget tartja, hogy a bal hajtómű tévedésből - a már leállt jobb hajtómű kikapcsolása helyett — leállításra került. A szonda nem pihen A húsvéti akció során Paks il­letékességi területén 50 eset­ben ellenőrizték az ittasságot a rend őrei és mindössze egy ke­rékpáros követett el vétséget, ellene szabálysértési eljárást kezdeményezett a hatóság. A megye útjain összesen 510 iga­zoltatás, 16 pozitív alkohol­teszt, 8 jogosítvány-bevonás a mérleg. - Az országos propa­gandán túl a helyi médiumok­nak is köszönhető, hogy ilyen eredménnyel zárult ez az ak­ció. Még örömtelibb azonban az, hogy a hosszú hétvége so­rán egyáltalán nem történt köz­lekedési baleset - nyilatkozott Herman Gábor, a Paksi Rend­őrkapitányság közlekedésren­dészeti alosztályvezetője. A biztató eredmények további munkára sarkallják a rend őre­it, áprilisban folytatódik az it­tasság ellenőrzése a közuta­kon. Herman Gábor úgy fogal­mazott, a zéró tolerancia hatá­sa egyre jobban érzékelhető. A járművezetők belátják, nem éri meg kockáztatni, mivel a jogo­sítvány újraszerzése és az utánképzés több tízezer forint­ba kerül. A tavaszi melegebb időjárásnak köszönhetően mind többen veszik elő gará­zsaikból gépjárműveiket, mely fokozott figyelmet követel a közlekedőktől. A járőrállomány a közelmúlt­ban hét, a Miskolci Rendészeti Szakközépiskolából frissen ki­került egyenruhással gyarapo­dott - köztük három paksi kez­di meg szülőföldjén a szolgála­tot akik segítségével még hatékonyabban vehetik fel a paksi rendőrök az alkoholos befolyásoltság alatt közleke­dőkkel szembeni harcot. Faller Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom