Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-04-16 / 8. szám
Paksi Hírnök 6 2010. április 16. Költségvetés 2010 Az önkormányzatok költségvetésének összeállításakor nem csak a helyi adottságokat, lehetőségeket és korlátokat kell figyelembe venni. A Kormány gazdaságpolitikája, célkitűzései nagymértékben meghatározzák és befolyásolják az önkormányzatok költségvetését is. A kormány gazdaságpolitikáját rövid- és középtávon is a világgazdasági válság, az abból adódó negatív folyamatok, illetve az ezekből következő károk enyhítését és a kilábalást segítő cselekvés szükségessége, valamint a konvergenciaprogramban kitűzött hiánypálya határozza meg. A kiadáscsökkentés érdekében jelentősen csökkentették az önkormányzatok állami támogatását, illetve két évre befagyasztották a közszférában a béreket. A bevételi előirányzatok növelése, az adó- és járulékpolitikai célkitűzések elérése érdekében 2010-től olyan adó- és járulékmódosítások léptek hatályba, amelyek az adóstruktúra átalakítását célozzák, és amelyben kisebb súlyt képviselnek az élőmunkához kapcsolódó közterhek, ugyanakkor a korábbiaknál nagyobb szerepük van a fogyasztással összefüggő adóknak. A kormány a helyi önkormányzatok támogatását egyrészt ott kívánta csökkenti, ahol a hatékonyság fokozása érdekében a feladatok kikerültek az önkormányzati körből. Ilyen terület az adóigazgatás. (Itt azért szeretném megjegyezni, hogy az önkormányzati adóhatóság feladata semmivel nem lett kevesebb az iparűzési adó APEH- hez történő telepítésével.) Másrészt pedig ott, ahol a szakmai szabályozás változásával növelni lehet az önkormányzatok mozgásterét az előírások rugalmasabbá tételével. Ez azt jelenti, hogy a korábban szigorúan vett szakmai követelményektől eltekintenek, vagy az ellátottak magasabb arányú tehervállalására nyílik lehetőség. A térítési díjrendszer átalakítása a művészetoktatásban, a gyermek- és szociális étkeztetésben a szolgáltatást igénybe vevőkre vagy az önkormányzatokra hárít nagyobb terhet. A kormány folytatja az „Út a munkához” programot. Ebben Paks már 2009-ben is részt vett és 2010-re is tervezett forrásokat a költségvetésben. Továbbra is ösztönzik a társulásban történő feladatellátást, de a támogatás igénybevételének feltételei tovább szigorodnak és tovább nőtt az intézményfenntartó társulás által fenntartott, illetve a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmények finanszírozásának különbsége. Öszszességében azonban a kistérségi társulások finanszírozása is csökkent. A közoktatási ágazatot érintő normatívákban jelentős változás nem következett be. Az oktatási törvény módosításával lehetőséget kaptak a fenntartó önkormányzatok a törvényben meghatározott létszám 30%-kal történő túllépésére az Oktatási Hivatal engedélye nélkül is. Csökkent a pedagógusok szakkönyvvásárlási támogatása és ráadásul 2010-től adóköteles bevételnek számít. Megszűnt a pedagógusszakvizsga-támogatás, de a szakvizsga-kötelezettség nem. Tovább halasztották a kötelező taneszköz-jegyzék teljesítését. A teljesítménymotivációs támogatást megszüntették. Szintén megszűnt a diáksport támogatása. A közoktatás finanszírozása már évek óta a tanévhez igazodik. Ez azt jelenti, hogy a 2009. évi költségvetési törvényben meghatározott normatívákat a 2009/2010 tanévre garantálták. így a normatívák csökkenése költségvetési éven belül csak négy hónapot érintett. Év végén azonban elfogadták a 2009. évi költségvetési törvény módosítását, ami szerint a 2010. év első 8 hónapjára garantált normatív támogatások is lecsökkennek a 2010/2011- es tanévre meghatározott szintre. így 2010-ben a közoktatási normatíva csökkenése a teljes évet (és nem csak a 4 hónapot) érinti. Az valóban igaz, hogy a munkáltatót terhelő járulékcsökkenés kiadás-megtakarítást eredményez az önkormányzatoknál, de a 2009-ben bekövetkezett 5%-os áfa-növekedés a dologi és felhalmozási kiadásoknál többletköltségeket okoz, ugyanis csak nagyon szűk körben nyílik meg az áfa-levonási lehetőség. Önkormányzati szinten a fentiek miatt az oktatási normatívák jelentős csökkenése következett be. A szociális ágazatot érintően is kisebb módosításokra került sor. Megszűnt a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátási kötelezettsége a 10 ezer fő feletti településeknek, ezzel együtt a szabad felhasználású normatív támogatása is. A központosított előirányzatok között van lehetőség a rendszer fenntartásához támogatásra pályázni. Eltűntek a rendszerből a jövedelemdifferenciált normatívák. A normatív támogatás csökkenése az önkormányzatokra hárítja a többletfinanszírozást, aminek egy része a szolgáltatást igénybe vevőkre tovább hárítható. Ennek érdekében a jövedelem százalékában meghatározott terhelhetőség határát az étkezés esetében 25%-ról 30%-ra, a házi segítségnyújtás esetében 20%-ról 25%-ra emelték. Megváltozott a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás térítési díjának számítási módja is. Önkormányzati szinten a szociális normatív támogatás összege jelentősen csökkent. (Folytatás a 7. oldalon) Önkormányzati intézmények kiadás (e Ft) Saját bevétel (élt) Normatív támogatás (e Ft) Önkormányzati támogatás (e Ft) kiadások állami támogatásokkal történő finanszírozása (%) kiadások önkormányzati támogatásokkal történő finanszírozása (%) Egészségügyi intézmény 458 238 18 888 310 000 129 350 68 28 Szociális intézmények 42/ 698 151 678 143 899 132121 34 31 Oktatási intézmények 2 069 675 246 559 803 812 1 019 304 39 49 kulturális intézmények 137397 13 838 0 123 559 0 90 Tűzoltóság 282 606 13193 269 413 0 95 0 Összesen 3 375 614 444 156 1 527 124 1 404 334 45 42
