Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2010-03-19 / 6. szám

Paksi Hírnök 20 2010. március 19. Vayer Gábor - újra itthon- Nem azért igazoltam a Paksi FC-hez, mert paksi vagyok és nekem ezért a kez­dőcsapatban a helyem. A teljesítményem alapján ítéljenek meg - kezdte az interjút Vayer Gábor, aki 1977. május 18-án szü­letett és idén januárban igazolt a PFC- hez. Profi szemlélet a pályán vagány, ugyanakkor a magánéletben szerény fia­talembertől. Gábor legutóbb az 1996-97- es szezonban ölthette magára az Atom­város színeit, igaz akkor még piros-ké­ket. Későn kezdett futballozni. Elmúlt már 10 éves, amikor a Paksi SE-nél igazolt játékos lett. Addig a Fehérvári úti Sport­telep szomszédságában nevelkedő „Kisdájci”- édesapja után szabadon - az utcabeliekkel játszott, majd 1989-től 1993-ig a zöld-fehérek korosztályos együtteseiben cseperedett. Az Atomerő­mű SE-nél felfigyeltek a ballábas, szél­vészgyors csatárra és nyomban „átiga­zolták”. Az ASE felnőttben az NB II-ben 63 meccsen 17-szer volt eredményes. A következő állomás már egy „profi” ma­gyar klub volt: az első osztályban szerep­lő Győri ETO FC, ahol 2001-ig játszott és 135 mérkőzésen 36-szor zörgette meg az ellenfelek hálóját. Ezután külföldre, elsőként Portugáliába igazolt.- Két oka is volt annak, hogy külföldre szerződtem. Egyrészt mindenképp „A” válogatott futballista akartam lenni (az U21-es korosztályban 1996 és 2000 között 11-szer szerepeltem), de az akkori szövet­ségi kapitány, Bicskei Bertalan kijelentet­te, csak a külföldön szereplőkre számít. Másrészt akkor még Portugáliában játszott egyik legjobb barátom, Fehér Miklós (aki 2004-ben a Guimares-Benfica mérkőzé­sen a pályán hunyt el). A Santa Clara csa­patában - mely egy kis sziget együttese - három évet szerepeltem, először első, majd a második vonalban. Hatalmas különbség Magyarországhoz képest, hogy mindenki tudja, mennyit keresnek a játékosok, a polgárok elismerik azt, hogy aki az ottani első ligában szerepel, az va­lóban jó futballista. A sztárcsapatok iga­zi húzóerőt képviselnek, nem ritkák az 50-60 ezer néző előtt lejátszott mécs­esek, a gyerekek mind focizni akarnak, a média is sokkal érdeklődőbb. A Santa Clara csapatát a legkisebb pék is ugyan­olyan komolyan támogatta, mint a sziget kormányzója, a hajózási vagy légitársa­ság - eleveníti fel a portugál emlékeket, melyek a másodosztályú Portosantese­­ben folytatódtak. Itt 6 meccsen 4 gólt lőtt, ám a következő szezon előtt az egy­kori gyarmatokról jó játékosokkal töltöt­ték fel a kereteket, ezért váltania kellett. Következett az első liga, előbb Ciprus­ban, majd Izraelben. Utóbbi országban sok magyar játszik, az életszínvonal ki­váló, de még nincs komoly, nemzetközi szintű együttes, a futball fejlődőfélben van, meséli Gábor, aki aztán egy évre ha­zatért, majd két éve a Fehérvár csapata után Lengyelországba, az élvonalbeli LKS Lodz-hoz igazolt. - Szembetűnő volt, hogy nagyon kevés a légiós, inkább a hazai fiatalokat szerepeltetik, a feltö­rekvő vállalkozások rengeteg pénzt fek­tetnek a futballba. Mindennek meglett az eredménye, mivel az utóbbi világ- és kontinenstornák a lengyel válogatott részvételével zajlottak és a 2012-es Eu­­rópa-bajnokságot is közösen rendezhetik Ukrajnával - taglalja. Az ottani viszo­nyokat illetően elmondta, hogy a lengyel labdarúgó szövetség „tiszta vizet öntött a pohárba”, ugyanis csapatukat egy évvel a 100. évfordulót követően megfelelő bankgaranciák híján a 7. helyről a má­sodosztályba sorolta...- Szerettem volna még pár évig külföl­dön játszani, görögországi ajánlatom is volt, de Haraszti Zsolt, a Paksi FC ügyve­zetője harmadszori hívó szavára már nem lehetett nemet mondani - tárja fel vissza­térésének hátterét. - Úgy gondolom, mi­vel paksi vagyok, tartozom annyival szü­lővárosomnak, hogy amíg tudásom legja­vát tudom nyújtani, segítsek a PFC-nek céljai elérésében. Az első tízben végezni a Soproni Ligában reális célkitűzés, de remélem, a jövőben még szebb álmokat szőhetünk. A körülmények is alaposan megváltoztak. Amikor eligazoltam - ezt mindenki tudja a város és az atomerő­mű vezetésének viszonya nem volt fel­hőtlen. A két klub: a PSE és az ASE in­­-§ kább riválisok voltak, mint partnerek. A “ PSE pálya sem így nézett ki. Látszik az | utóbbi évek együtt gondolkodása, a közö­­| sen felvázolt cél az önkormányzat és az erőmű között. A stadion egyre épül és szépül, a villanyvilágítás mellett műfüves pálya létesült, jelenleg a klub fogadóépü­lete előtti tér burkolatát cserélik a szak­emberek. A fiatalok is egyre jobb körül­mények közt készülhetnek, az anyagi hát­tér biztosított, már csak a mi eredmé­nyeink kellenek. Szeretnék párommal és 7 hónapos kisfiámmal végleg letelepedni szülővárosomban. Faller Gábor Két döntetlen az NB I-ben Az elmaradt Zalaegerszeg elleni Sopro­ni Liga mérkőzést követően két döntet­lennel kezdett a Paksi FC. A 17. fordu­lóban Nyíregyházán, a következő já­téknapon hazai pályán a Vasassal osz­tozott a pontokon Gellei Imre együtte­se. Előbbi találkozón Tököli Attila, míg utóbbi meccsen szintén Tököli, vala­mint Kiss Tamás volt eredményes. A Paksi FC a bajnokságban továbbra is a 9. helyen áll. Márciusban 20-án a Fe­rencváros ellen itthon, míg 27-én Ka­posváron lép pályára a zöld-fehér egy­let. A ZTE ellen 31-én pótol a PFC. efgé

Next

/
Oldalképek
Tartalom