Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)

2009-02-20 / 4. szám

Paksi Hírnök 14 2009. február 20. Látogatócsúcs a múzeumban Igen mozgalmas évet tudhat maga mögött a Városi Múzeum és a Paksi Kép­tár. A két intézmény egy év alatt összesen tizenhat időszaki kiállítást rendezett, és több mint tizenkétezer látogatót fogadott. Az eredmények mögött kemény munka és elhivatottság áll. Minden eddiginél több, 6707 látogatója 2008-ban volt a Vá­rosi Múzeumnak. Ez óriási eredmény, ismeri el az igazga­tó. Dr. Váradyné Péterfi Zsu­zsanna azt tartja legnagyobb si­kernek, hogy egy csomó várat­lan, munkatervben nem szerep­lő feladat mellett minden prog­ramjukat maradéktalanul vé­gigcsinálták, és még a muze­­ológiára is sikerült energiát for­dítani. A fennállása óta legna­gyobb látogatottságot annak köszönhetően érte el, hogy egymást követték a rendezvények és időszaki kiállítások, ez bizo­nyítja, hogy az állandó kiállítás önmagában nem elég. Egy sor lehetőség adódott, amelyekkel élt a múzeum kollektívája. Ilyen volt a Nyugat 100 busz, a veteránautó-kiállítás, a Múzeu­mok Őszi Fesztiválja „Pincétől a padlásig” programja, a sárszentlőrinci kiállítás. Mind­ezt úgy vállalták, hogy közben két komoly leletmentés is zaj­lott. Ez két hónapot vett el, vi­szont - mint az igazgató elárul­ta - a régészeti gyűjtemény nagyfokú gyarapodását ered­ményezte és egy nagyon izgal­mas kutatótevékenységet. Ez a két eset egyébként a Lidi áru­ház és az Erzsébet Szálló terü­letén folytatott ásatás volt. Dr. Váradyné Péterfi Zsuzsan­na elmondta, hogy az említettek mellett volt két nagy rendezvé­nyük, három versenyük is, illet­ve a Lussonium átadása. Min­dent egybevetve ez volt az eddi­gi legeseménydúsabb esztendő. Ilyen pörgést biztos, hogy nem lehet minden évben produkálni, mondja az igazgató. Már csak azért sem, mert akkor nem ma­rad idő azokra a munkákra, amelyek a háttérben zajlanak, a látogatók számára „láthatatla­nul”. Idén ezekre - így például a leltározásra - szeretnének nagy hangsúlyt helyezni. Ebben nagy segítséget jelent az, hogy sikerült tavaly egy komoly ré­gészeti leltározó programot vá­sárolni. Rengeteg anyag vár fel­dolgozásra, köztük a tavaly fel­leltek. Ezt a munkát és minden egyebet annak a gondolatnak az „árnyékában” végeznek, hogy a Deák-ház felújítása küszöbön áll. Felkészülten szeretnék vár­ni azt, amikor beköltözhetnek. Természetesen addig is, amíg ezek az álmok valóra válnak, folyik a munka a megszokott mederben. Idén is lesz biztosan két időszaki kiállítás. Az első tavasszal nyílik, és iskolatörté­neti anyagot mutat be. A no­vemberben nyílót a téli, főként Dunához kötődő munkák be­mutatásának szentelik. A jól bevált, kedvelt programokat, így a gyermektábort, karácso­nyi versenyt megtartják, a ját­szóház pedig már útjára is in­dult. A múzeumhoz hasonlóan szép látogatói számmal büszkélkedhet a Paksi Képtár is. Ötezernél többen látogatták 2008-ban. Prosek Zoltán képtár­vezető szerint korai lenne mér­leget vonni, hiszen a tavalyi volt az első teljes év az új épület át­adása óta. Hét időszaki kiállítást rendeztek, öt ezekhez kapcsoló­dó saját kiadványt jelentettek meg, és gyarapodott a gyűjte­mény is. Hét pályázatot nyújtott be az intézmény a Nemzeti Kul­turális Alaphoz, mind sikerrel járt, s így közel tízmillió forintot hozott. Nyertek támogatást kiál­lításra, grafikai tárolóra, mű­tárgyvásárlásra. Most múzeum­­pedagógiai kutató-innovációs központ létrehozását tervezik, ehhez remélnek uniós forrást. A 2007-es őszi nyitás a Vasarely-tárlattal „nagy durra­nás” volt, s ezt a színvonalat az­óta is igyekszik tartani az intéz­mény. A képtár vezetője el­mondta, hogy az idénre terve­zett programok nagy városok­nak sem válnának szégyenére. Ilyeneket a Nemzeti Galéria, meg a Ludwig Múzeum szokott rendezni, vélekedett. A március negyedikén nyíló időszaki kiál­lítás Moholytól napjainkig mu­tatja be a konstruktivizmus fej­lődését. A 20-as évektől a 70-es évekig lesznek művészek és művek, mindenki, aki az avant­gárdban részt vett, három-négy munkával képviselteti magát. A műtárgyérték megközelíti a fél­­milliárd forintot. Nagy munka a szervezés, komoly pénz a szállí­tás, biztosítás. És ilyen kaliberű tárlatot katalógus nélkül „nem illik” rendezni. A folytatás no­vemberben egy nemzetközi tár­lat lesz. A Paksi Képtár ars poeticája nem egy tipikus kisvárosi in­tézményt sejtet, de Prosek Zol­tán szerint helyes, ha nem má­sokra akarnak hasonlítani, ha­nem megkeresik saját útjukat, s meghatározzák a színvonalat, amelyből nem engednek. A képtárvezető aláhúzta, kizáró­lag konstruktív, konceptuális, minimal art irányzattal, kísér­leti filmekkel, egyszerűbben absztrakt művészetekkel foglalkozik a képtár. Hozzátette, ez a fajta irányzat valóban többet vár a látogatótól: egy kicsit ma­gasabb képzettséget, utánajárást. Ehhez a képtár múzeumpedagó­giai programja keretében igyek­szik segítséget nyújtani. Óvodás kortól foglalkoznak a gyerekek­kel, hogy több legyen a műértő, múzeumba járó ember. Prosek Zoltán kiemelte, hogy az önkormányzat partner az in­tézmény terveinek megvalósí­tásában. Ugyanezt mondta el dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna is. Szerinte a paksi intézmé­nyek, s köztük a Városi Múze­um, szerencsések, hogy az ön­­kormányzat áldoz a kultúrára. Vida Tünde Ősszel a képtár épületét jelölték az Európai Unió Kortárs Épí­tészeti Kitüntetésére. Országonként öt alkotást neveznek be, s már maga a jelölés is nagy elismerésnek számít.

Next

/
Oldalképek
Tartalom