Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2009-02-20 / 4. szám
Paksi Hírnök 14 2009. február 20. Látogatócsúcs a múzeumban Igen mozgalmas évet tudhat maga mögött a Városi Múzeum és a Paksi Képtár. A két intézmény egy év alatt összesen tizenhat időszaki kiállítást rendezett, és több mint tizenkétezer látogatót fogadott. Az eredmények mögött kemény munka és elhivatottság áll. Minden eddiginél több, 6707 látogatója 2008-ban volt a Városi Múzeumnak. Ez óriási eredmény, ismeri el az igazgató. Dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna azt tartja legnagyobb sikernek, hogy egy csomó váratlan, munkatervben nem szereplő feladat mellett minden programjukat maradéktalanul végigcsinálták, és még a muzeológiára is sikerült energiát fordítani. A fennállása óta legnagyobb látogatottságot annak köszönhetően érte el, hogy egymást követték a rendezvények és időszaki kiállítások, ez bizonyítja, hogy az állandó kiállítás önmagában nem elég. Egy sor lehetőség adódott, amelyekkel élt a múzeum kollektívája. Ilyen volt a Nyugat 100 busz, a veteránautó-kiállítás, a Múzeumok Őszi Fesztiválja „Pincétől a padlásig” programja, a sárszentlőrinci kiállítás. Mindezt úgy vállalták, hogy közben két komoly leletmentés is zajlott. Ez két hónapot vett el, viszont - mint az igazgató elárulta - a régészeti gyűjtemény nagyfokú gyarapodását eredményezte és egy nagyon izgalmas kutatótevékenységet. Ez a két eset egyébként a Lidi áruház és az Erzsébet Szálló területén folytatott ásatás volt. Dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna elmondta, hogy az említettek mellett volt két nagy rendezvényük, három versenyük is, illetve a Lussonium átadása. Mindent egybevetve ez volt az eddigi legeseménydúsabb esztendő. Ilyen pörgést biztos, hogy nem lehet minden évben produkálni, mondja az igazgató. Már csak azért sem, mert akkor nem marad idő azokra a munkákra, amelyek a háttérben zajlanak, a látogatók számára „láthatatlanul”. Idén ezekre - így például a leltározásra - szeretnének nagy hangsúlyt helyezni. Ebben nagy segítséget jelent az, hogy sikerült tavaly egy komoly régészeti leltározó programot vásárolni. Rengeteg anyag vár feldolgozásra, köztük a tavaly felleltek. Ezt a munkát és minden egyebet annak a gondolatnak az „árnyékában” végeznek, hogy a Deák-ház felújítása küszöbön áll. Felkészülten szeretnék várni azt, amikor beköltözhetnek. Természetesen addig is, amíg ezek az álmok valóra válnak, folyik a munka a megszokott mederben. Idén is lesz biztosan két időszaki kiállítás. Az első tavasszal nyílik, és iskolatörténeti anyagot mutat be. A novemberben nyílót a téli, főként Dunához kötődő munkák bemutatásának szentelik. A jól bevált, kedvelt programokat, így a gyermektábort, karácsonyi versenyt megtartják, a játszóház pedig már útjára is indult. A múzeumhoz hasonlóan szép látogatói számmal büszkélkedhet a Paksi Képtár is. Ötezernél többen látogatták 2008-ban. Prosek Zoltán képtárvezető szerint korai lenne mérleget vonni, hiszen a tavalyi volt az első teljes év az új épület átadása óta. Hét időszaki kiállítást rendeztek, öt ezekhez kapcsolódó saját kiadványt jelentettek meg, és gyarapodott a gyűjtemény is. Hét pályázatot nyújtott be az intézmény a Nemzeti Kulturális Alaphoz, mind sikerrel járt, s így közel tízmillió forintot hozott. Nyertek támogatást kiállításra, grafikai tárolóra, műtárgyvásárlásra. Most múzeumpedagógiai kutató-innovációs központ létrehozását tervezik, ehhez remélnek uniós forrást. A 2007-es őszi nyitás a Vasarely-tárlattal „nagy durranás” volt, s ezt a színvonalat azóta is igyekszik tartani az intézmény. A képtár vezetője elmondta, hogy az idénre tervezett programok nagy városoknak sem válnának szégyenére. Ilyeneket a Nemzeti Galéria, meg a Ludwig Múzeum szokott rendezni, vélekedett. A március negyedikén nyíló időszaki kiállítás Moholytól napjainkig mutatja be a konstruktivizmus fejlődését. A 20-as évektől a 70-es évekig lesznek művészek és művek, mindenki, aki az avantgárdban részt vett, három-négy munkával képviselteti magát. A műtárgyérték megközelíti a félmilliárd forintot. Nagy munka a szervezés, komoly pénz a szállítás, biztosítás. És ilyen kaliberű tárlatot katalógus nélkül „nem illik” rendezni. A folytatás novemberben egy nemzetközi tárlat lesz. A Paksi Képtár ars poeticája nem egy tipikus kisvárosi intézményt sejtet, de Prosek Zoltán szerint helyes, ha nem másokra akarnak hasonlítani, hanem megkeresik saját útjukat, s meghatározzák a színvonalat, amelyből nem engednek. A képtárvezető aláhúzta, kizárólag konstruktív, konceptuális, minimal art irányzattal, kísérleti filmekkel, egyszerűbben absztrakt művészetekkel foglalkozik a képtár. Hozzátette, ez a fajta irányzat valóban többet vár a látogatótól: egy kicsit magasabb képzettséget, utánajárást. Ehhez a képtár múzeumpedagógiai programja keretében igyekszik segítséget nyújtani. Óvodás kortól foglalkoznak a gyerekekkel, hogy több legyen a műértő, múzeumba járó ember. Prosek Zoltán kiemelte, hogy az önkormányzat partner az intézmény terveinek megvalósításában. Ugyanezt mondta el dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna is. Szerinte a paksi intézmények, s köztük a Városi Múzeum, szerencsések, hogy az önkormányzat áldoz a kultúrára. Vida Tünde Ősszel a képtár épületét jelölték az Európai Unió Kortárs Építészeti Kitüntetésére. Országonként öt alkotást neveznek be, s már maga a jelölés is nagy elismerésnek számít.
