Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)

2009-12-18 / 24. szám

Paksi Hírnök 28 2009. december A Villany utcai piac 7 // /, / / /rt bővítéséről (...) A piactér kialakításával egy olyan piacbővítési és belvárosi parkológondot kell egyidejűleg megoldani, hogy a volt bölcsőde épületének lebontásával kialakul­jon a Villany utca 4. számú csalá­di házig tartó összefüggő űj tér, amelyben szigetként fog jelentkez­ni a jelenlegi városi könyvtár épü­lete. (...) A bölcsőde épületének és udvarának helyén 36-40 sze­mélygépkocsi-parkoló alakítható ki. Piaci napokon lehetővé teszi, hogy a gépkocsik csomagtartójá­ból, illetve utánfutókból árusítsa­nak; egyéb napokon pedig a bel­városi parkológondot enyhíti. 1991. augusztus 28., III. 14. szám A Paksi Polgármesteri Hiva­tal által árverésre meghirde­tett Villany utcai bölcsőde épületének bontási jogát Sárközi József szekszárdi la­kos nyerte el. A vállalkozó a bölcsőde bontását augusztus 19-én megkezdte. 1991. augusztus 28., III. 14. szám A Paksi Polgármesteri Hivatal árverésre meghirdeti Pakson, a Villany utca 2. szám alatti volt bölcsőde épületének bontását. Kikiáltási ár: 300 000 Ft 1991. július 31., III. évf. 12. szám Szolgáltatóház Megkezdődött az építkezés a pi­actéren. (...) A kétszintes házban divatáru, vegyikereskedés, hentes és büfé is helyet kap majd, kizáró­lag kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozók nyitják majd meg az üzleteiket. (...) 1996. március 29., VIII. évf. 12. szám Reménykedve, hajléktalanul Évről évre növekszik - Pakson is - a hajléktalanok szállójára kény­szerülő emberek száma. Három éve mindössze öt férőhelyre vet­ték igénybe ezt a lehetőséget, 1994-ben tizenhárom hely volt foglalt, az idén januárban már tizenhét helyet kellett fenntartani. (...) Három év alatt negyvenöt ember kényszerült igénybe venni a hajléktalanszállót - és mint Fonyó Lajos elmondta - az eleset­tekért dolgozók munkája nem volt teljesen hiábavaló, tizenegy embert sikerült visszasegíteni családjukhoz - és ott valamen­nyien megkapaszkodtak. (...) 1995. március 24., VII. évf. 12. szám Pénz, pénz és a jövő Több mint kétszeresére emelkedett a város költségvetésének összege négy év alatt, hat­­százmillióról egymilliárd-négyszázmiliió fo­rintra. Paks azon ritka városok közé tarto­zik, amelyek gazdálkodása nem forráshiá­nyos. Hitelek felvételére nem volt szükség. A pénz persze mindig gondok forrása, hisz a családi költségvetés sem egyszerű, három­négy ember érdekei is ütköznek, hogyne akadna hát véleménykülönbség huszonkét­­ezer között. Ki erre költené, ki arra, s van­nak néhányan, akik rögtön szétosztanák a teljes bevételt, mondjuk ingyenes áram for­májában, s közben lelakatolnák a város kasszájába legtöbbet fizető cég kapuját. (...) 1994. szeptember 2., VI. évf. 28. szám Pénz a nőknél Várszeginé Németh Mária (...) Valóban jók a város gazdálkodásá­nak pénzügyi feltételei, de ez nem je­lenti azt, hogy a munkánk könnyebb, hisz az igények is a lehetőségekhez igazodnak, másrészt pedig a viszonyla­gos gazdagság nem lehet ok a felelőt­len, pazarló gazdálkodásra.- Mi a legnagyobb tétel Paks költség­­vetésének kiadásaiban?- Egyértelműen az oktatás, mert Paks fiatal város, az átlagéletkor 34 év. Hál'istennek sok a gyermek, így sok is­kolára, óvodára van szükség. (...)- Magánemberként milyen viszonyban áll a pénzzel?- Nem érdekel különösebben, nem is sze­retem. Nem vagyok „igényes”, elég a ház, ahol élek a családommal, autónak megfe­lel a régi jó Trabantom. A munkám a hob­bim, s ebből szerencsére akad bőven. Eördögh Gabriella 1994. szeptember 2., VI. évf. 28. szám

Next

/
Oldalképek
Tartalom