Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2009-11-20 / 22. szám
2009. november 20. 3 Paksi Hírnök Százharmincöt éve vigyáznak ránk Különleges felvonulással is emlékezetessé tették a szervezett tűzvédelem 135. paksi évfordulóját: fecskendős járműveikkel járták végig Paksot a tűzlovagok, akik nem menteni, hanem ünnepelni indultak a művelődési házba. A programok sora egy tárlat megnyitásával folytatódott, ahol Paddi Attila nyugállományú tűzoltó százados és Fetter József tűzoltó őrnagy gyűjteményén keresztül megismerhették a látogatók a paksi szervezett tűzvédelem történetét. A színházteremben tartott főünnepségen Muharay Árpád, országos katasztrófavédelmi főigazgatóhelyettes köszöntötte többek között a megjelenteket. A polgárvédelmi vezérőrnagy kiemelte: nem csupán technikai felszerelésében változott a tűzoltók munkája, tevékenységük sokkal összetettebbé vált, hiszen ma már a tüzek oltása mellett a magas épületekből történő mentés, a vegyi baleseteknél és a közúti baleseteknél történő közreműködés is a feladatuk. Ami nem változott: minden alkalommal védeniük kell önmagukat és a lakosság életét. A jubileum alkalmával kitüntetésekkel köszönték meg azoknak a kollégáknak a munkáját, akik példaként állíthatók az állomány tagjai elé. A Tolna Megyei Tűzoltószövetség és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság emléktárgyait hatan vehették át, soron kívüli előléptetésekről is döntöttek. Hajdú János polgármester Szolgálati Érdemérem kitüntetést adott át az erőmű tűzoltóságának állományából Ambach Edének húszéves, Fehér Rolandnak tízéves és az önkormányzati tűzoltóság parancsnokának Bán Attilának húszéves szolgálati ideje elismeréseként. A jubileumi rendezvényre meghívást kaptak az egykori, ma már nyugalmazott tűzoltók és a társszervek képviselői is. A programhoz kapcsolódóan városunk adott otthont a VII. Országos Tűzoltó és a III. Vészhelyzeti Felderítő Csoportok Szakmai Vetélkedője országos döntőjének. A kétnapos versenyben 21 csapat mérette meg magát, köztük meghívottként a paksi hivatásos és a létesítményi tűzoltóság gárdája is. Az ünnepségsorozat látványos alpintechnikai, valamint tűzoltási és műszaki mentési bemutatóval zárult. S, hogy a tűzoltást nem lehet elég korán kezdeni, arra bizonyítékul szolgált két óvodás tűzoltócsapat, akik ugyancsak megmutatták e téren szerzett jártasságukat. -dallos-Könyv idézi fel a paksi tűzoltás múltját 133 ház, egy kápolna, egy fecskendőfészer és sok melléképület lett a lángok martaléka - jelentette Tumpek Ádám városbíró az 1869. február 20-án, Pakson kitört tűzvészről a főszolgabírónak. Nem ez volt az egyetlen nagy tűz településünk történetében, míg kialakult a szervezett tűzvédelem mai formája. A történetet Csőglei István, a 135 éves évfordulóra megjelent könyvében örökíti meg. Magyarországon már Szent István korától jelentek meg a tűzvédelmet érintő királyi rendeletek. Az első részletes, egész birodalomra kiterjedő, tűzvédelmet szolgáló szabályozás II. József nevéhez fűződik. 1788-ban adta ki tűzrendészed pátensét, amelynek alapjai a mai jogszabályokban is megtalálhatók. A magyar tartományokban azonban nem tartották be ezeket az előírásokat, sőt, sok helyütt le sem fordították magyarra, így továbbra is keletkeztek nagy tüzek. A céhek virágzása idején fejlődött a tűzvédelem, a mesteremberek elsőrendű feladatuknak tartották a szervezett tűzoltásban való részvételt. Pakson az evangélikus templom tornyából figyeltek, és ha tüzet észleltek, a A MÚLTAT MEGISMERHETJÜK, MEGVÁLTOZTATNI NEM TUDJUK. VISZONT A JÖVŐT. MI ÉPÍTJÜK. Csőglei István A paksi tűzoltóság múltja és jelene 1874-2009 harangozás száma mutatta, hogy melyik körzetben pusztít a „vörös kakas”. 1957-ben a malomnál felszerelt dudát szólaltatták meg, amíg az új szertár fel nem épült. Bár a céhek tevékenysége sokat segített a fellobbanó tüzek meggátolásában, nem hozta meg a kívánt eredményt. Később a nagyobb iskolavárosokban jól képzett diák tűzoltócsapatokat szerveztek, de a nyári szünetben, amikor a legnagyobb volt a tűzveszély, kiestek a védelemből. Hazánkban az önkéntes tűzoltó szervezetek sorát az Aradon megalakult „Önkénytes Polgári Tűzoltókar” nyitotta meg. A szervezés akkor gyorsult fel, amikor az ügyet kezébe vette gróf Széchenyi Ödön, aki első elnöke volt az 1870- ben megalakult és 1945-ig működő Magyar Országos Tűzoltó Szövetségnek. Pakson is gondolkodtak egyesület létrehozásán, de konkrét intézkedés nem történt. Madi Kovács János földbirtokos volt az, aki megtette az első lépéseket. Saját költségén vásárolt egy kocsifecskendőt, két falajtot, tíz vödröt, tűzhorgokat, és kezelésükre 20-25 főt toborzott. Az elkészített alapszabályt a Magyar Királyi Belügyminisztérium 1874. február 11-én hagyta jóvá. Ezzel megalakult a Paksi Önkéntes Tűzoltóegylet, amely csapat 1874. július 24-én esett át a „tűzkeresztségen”. Mindez csupán néhány kiragadott pillanat a szervezett tűzvédelem történetéből, amelyet a kezdetektől egészen napjainkig, számos érdekes történettel, cikkel, fotóval fűszerezve mutat be „A paksi tűzoltóság múltja és jelene” című könyvében Csőglei István. Kohl Gyöngyi
