Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2009-01-23 / 2. szám
Paksi Hírnök 14 2009. január 23. RENDELŐ A VÁROS SZÉLÉN Az urológia a húgy-ivari szervek betegségeinek diagnosztizálásával és gyógyításával foglalkozik. Ide tartoznak a vese és kivezető rendszerének sebészi úton gyógyítható betegségei, a vizeletkiválasztó-rendszer, valamint a férfi nemi szervek daganatos betegségeinek gyógyítása is. A paksi szakrendelésen jelenleg négy szakorvos foglalkozik a betegekkel: dr. Könyves Károly, dr. Grósz László, dr. Szabó Attila és dr. Papp Ferenc. Péntekenként van rendelés hat órában, ahova beutaló nem szükséges, viszont előjegyzésköteles, utóbbit a sürgős eseteket kivéve kérik betartani! Dióhéjban ezek a legfontosabb tudnivalók a paksi urológiai szakrendelés működésével kapcsolatban, tudtuk meg dr. Könyves Károly urológus szakorvostól, aki kollégáival heti váltásban dolgozik a szakrendelésen. A betegforgalom magas, tavaly közel kétezer pácienst láttak el, többségében férfiakat. A betegségek között vezető helyet foglalnak el a prosztatabetegségek, úgymint a gyulladások, a prosztata (dülmirigy) jóindulatú megnagyobbodása és egyre gyakoribb a prosztatarák. A prosztata-megnagyobbodás, amely minden harmadik 50. életévét betöltött férfit érint, különféle tüneteket mutathat, melyek közül első helyen a vizelési zavarokat említhetjük, ilyenkor a vizelés fájdalmas, gyakori és nehézkes, a vizelet mennyisége kevés, az ürítés ereje csökken. A megnagyobbodott prosztata állandó nyomást gyakorol a húgyvezetékre, akadályozza a vizelési és visszahat a vesére, amely a nyomás, illetve a fertőzött vizelet miatt egyaránt károsodhat, azaz akkor is súlyos betegséghez vezethet, ha a prosztata nem mutat rákos elváltozást. Ma már kitűnő gyógyszerek állnak rendelkezésre a kezeléshez, melyek segítik a vizeletürítést, ezzel a lehető legkésőbbre tolható a műtéti beavatkozás. A prosztatamegnagyobbodás pontos oka nem ismert, kialakulásában közrejátszanak az öregedéssel járó hormonháztartási zavarok, valamint a prosztatát alkotó szövetszerkezet megváltozása, amikor a sejtek száma elkezd növekedni, ezáltal növekszik a prosztata mérete is. A prosztatarák esetében a prosztatamegnagyobbodáshoz hasonlóak a tünetek, ezért nagyon fontos, hogy megjelenésükkor elvégezzék a prosztatarákot szűrő vizsgálatokat, emelte ki az orvos. A prosztata megbetegedései mellett gyakran találkoznak az urológusok a vesekövességgel is, amely férfiakat és nőket egyaránt érinthet. A vesekő nem más, mint a vizeletben felgyülemlett szerves és szervetlen anyagok feltorlódása és kicsapódása a vesemedencében. Oka lehet többek között a pajzsmirigy túlműködése, helytelen táplálkozás, nem megfelelő folyadékfogyasztás, mozgáshiány. A nagyon pici vesekövek drasztikus folyadékfogyasztás mellett spontán távozhatnak a szervezetből. Ha ez nem megfelelő, segíthet az ultrahangos kőzúzás, végső esetben azonban seg bészeti beavatkozással távolítja ják el a követ a veséből. Ha a <D § húgyvezetékben akadt el, akí kor endoszkóppal veszik ki, •o ilyenkor néhány milliméteres optikával ellátott csövet tolnak fel a húgycsövön, húgyhólyagon át a húgyvezetékig, majd megfogják a követ és kihúzzák. Az alkalmazott terápiát minden esetben az orvos határozza meg. Kisebb műtétek végrehajthatók az egynapos sebészeten, ahol Könyves doktor is végez urológiai beavatkozásokat. Ezek közül kiemelte a nagy számban végzett prosztata-hőkezelést, ami egy igen kíméletes, jó hatásfokú eljárás prosztata-megnagyobbodás, illetve bizonyos gyulladásos problémák esetén. Könyves doktor hangsúlyozta, hogy ötven éves kor felett panaszmentesség esetén is ajánlott évente felkeresni az urológust egy alapvizsgálat erejéig, ha pedig panasz van, akkor bármely életkorban, feltétlenül és mielőbb! Kohl Gyöngyi Sajtótörténet Beregnyei Miklós évtizedek óta foglalkozik a helyi sajtó történetével, saját bevallása szerint mániákusan gyűjti a paksi kiadványokat. Számos lap alapításánál bábásoskott is: ott volt többek közt a Paksi Hírnök és a Közvélemény alapító szerkesztői között. Nemrég tollából megjelent Paks sajtótörténetének harmadik kötete, mely a másodikhoz hasonlóan a legújabbkori lapokkal foglalkozik. A második kötet a '60-70-es évek lapjait mutatta be, a mostani a '80-as évektől az ezredfordulóig foglalkozik a paksi írott média történetével. (Az első, kiadásra váró kötet a 19. századig nyúl majd vissza.) A könyvben megelevenedik a munkás művelődési központ műsorújságja: a Paksi Program; a Csütörtök című helyi KISZ-híradó és a Mi Újság? városi gyereklap. Beregnyei Miklós felidézi, miként lett az erőmű üzemi újságjából 30 év alatt regionális lap, és végigköveti a rendszerváltás hajnalán induló Közvélemény vagy éppen a városi újság, a Paksi Hírnök pályáját. A könyvből kiderül az is, miért tiltották be 1987-ben a Paksi Mozaikot. Beregnyei Miklós: Paks sajtótörténete 3. (Legújabbkori lapok 11/5 -15.) -kg-
