Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2009-08-07 / 15. szám
Paksi Hírnök 8 2009. augusztus 7. Csetszobából Skandináviába Kattári Tünde egy sor, életében fontos dolgot köszönhet az online beszélgetésnek, a esetnek. így korábban megjelent könyvének témáját, második férjét, munkáját és új otthonát Svédországban. Lassan öt éve él Bromöllában, ami Paks nagyságú, csupán gimnázium hiján nem kap városi rangot. A történet valóban a eseten kezdődött, ahol „szóba elegyedett” Attilával, aki azt szerette volna tőle megtudni, hogy hogyan lehet színes betűket használni a cseteléshez. A banális kérdésből akkor egy hetvenperces beszélgetés lett, majd két és fél évig tartó távkapcsolat, végül immár több éve tartó házasság lett, aminek tapasztalata azt mondatja Tündével, hogy „nekem ne mondja senki, hogy nem működik a távkapcsolat!” Eleinte persze még azt sem tudta, hogy a férfi, aki megszólította, már 18 éve Svédországban él. Amikor komolyra fordult a dolog és dönteni kellett, annak ellenére, hogy Tünde három gyermekével és beteg édesanyjával, Attila pedig függetlenül élt, mégis az tűnt logikusnak, ha ő költözik.- Attilának stabil élete volt kint, nekem egy szétzilált itthon - indokolja. Mint elárulta, nem voltak félelmei, hatalmas kalandvágy munkált benne, és a rá mindig is jellemző nyughatatlanság. Csupán az bizonytalanította el, hogy nem ismerte a nyelvet, illetve az, hogy nem akart senki terhére lenni gyerekestől... A két kiadást megért könyve, a Találtam egy bankrablót, némi anyagi függetlenséget adott neki, nyelvtanulásra pedig Svédországban nyílt lehetősége. 2004 októberében költöztek. Nem volt egyszerű, mert kamasz fiát, Gergőt a barátok és a szerelem Pakson tartotta, és édesanyja sem vágyott külföldre, igy őket itthon kellett hagynia, s róluk így gondoskodni. Ezt a több ezer kilométer távolság ellenére sikerült megoldani. Tünde pedig Biával és Bénivel új otthonra lelt Bromöllában. Másfél évig nem dolgozott, csak nyelvet tanult, ami ott egyébként ingyenes. Ha nem is az iskolapadban, de mostanra már sikerült megtanulnia svédül. Igaz, gyerekei e tekintetben jócskán rávemek. Béni, aki hároméves volt a költözéskor, perfekt, még az őslakosok sem mondják meg, hogy nem ott született. Bianka is remekül boldogul, mára addig jutott, hogy ha elé tesznek egy svéd és egy magyar regényt, az előbbiért nyúl. Igaz, kint ritka az, ha magyar kerül elé. Édesanyjuk egy halfeldolgozóban dolgozik részben a csomagolóban, részben a termékfejlesztésen. És - milyen a sors fintora - Magyarországhoz kötődő mellékállásra talált. Na persze, hogy eseten. így ismerte meg a Príma Konyha magazin vezetőjét. Eleinte csak írt a lapnak, októbertől pedig ő a lap „séfje”. 0 készíti el a recepteket kint Svédországban. Ezekről fotók, leírások készülnek a magazin számára. Tünde ezt rettenetesen élvezi, hiszen szeret sütni-főzni, egyik hobbija a tortakészités. Svédországban sincs kolbászból a kerítés, de, ha van nyolc órás állásod, nem kell nélkülöznöd és futja nyaralásra is, mondja Kattári Tünde. Hozzáteszi, más tekintetben is van mit irigyelnünk: ott nincs a magyarországihoz hasonló tekintélyelvűség, ott egyenlők az emberek, és nem rosszindulatúak, hanem segítőkészek. Nem kérdezik, hogy honnan jöttél, csak azt nézik, be akarsz-e illeszkedni. És annak ellenére, hogy rendkívüli módon nacionalisták, nekik a svéd föld a legszebb, a svéd ízek a legjobbak, nem várják el ugyanezt a letelepedőktől. Ez persze nem jelenti azt, hogy Tündének ne volna hiányérzete: a barátai, a családja, a magyar ízek - például a kolbász - is hiányoznak neki. Szereti és propagálja is hazáját, akadt már olyan kollégája, aki elbeszélése nyomán eljött ide. Ok a nyüzsgő nagyvárosokat, a fürdőket és a kintinél olcsóbb, de jó vendéglátást dicsérték. Tünde osztja ezt a véleményt, de hazatelepedni várhatóan nem fog, a jövőben valószínűleg maga is csak vendégként jár Magyarországra. Vida Tünde A magyar nyelv éve Cseresznyésben Zenés-verses előadás, filmpremier és újságbemutató zárta a határon túli középiskolások táborát Cseresznyéspusztán. A rendezvény fő témája idén a Kazinczy-jubileum kapcsán a magyar nyelv volt. Ahogy az eddigi 15 évben mindig, most is több csoportban folyt a tábori munka: a zenei és kommunikációs, filmes és újságírócsoportokban tevékenykedtek az Erdélyből, Felvidékről, Vajdaságból, Kárpátaljáról érkezett középiskolások. E mellett előadásokat is hallgathattak: többek közt dr. Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, Kemecsi Ferenc előadóművész és Gálosi János tanár látogatott el a táborba. Megfordult Cseresznyéspusztán a Szaggató zenekar és a művészeti iskola négy dráma tagozatos tagja is. A táborzárón nagy sikert aratott a Visszhang című tábori újság, mely az interneten is olvasható a www.paksihimok.hu oldalon. Szintén vastapssal jutalmazta a közönség a „Drága játék hülyegyerekeknek” cimű filmet. Ennek elkészítéséhez a TelePaks Kistérségi Televízió operatőrvágója, Babai István nyújtott segítséget.-kg-Fotó: Molnár Gyula
