Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2009-05-29 / 10. szám
Paksi Hírnök 6 2009. május 29. Pakson is voksolunk Magyar állampolgár először 2004-ben, uniós csatlakozásunk után pár héttel küldhetett képviselőt szavazatával az Európai Parlamentbe (EP). 2009. június 7-én ismét a szavazófülkékben dönthetünk, ki képviselje a következő öt évben Magyarország érdekeit Strasbourgban és Brüsszelben. Jelentkező akad bőven a huszonkét magyar parlamenti székre: összesen 28 párt gyűjtött össze 20 ezer ajánlószelvényt, ami a listaállítás feltétele volt. A szavazáson az országgyűlési választásokkal ellentétben kizárólag országos pártlistákra lehet szavazni, tehát az ország egyetlen választókerületet alkot. A szavazóköröket városunkban az eddig megszokott módon alakították ki, a szavazás helyét a minden választópolgárnak eljuttatott értesítés tartalmazza. Pakson 22 szavazókörben reggel 6- tól este 7-ig várják a voksolókat. A szavazatok összeszámlálása után a mandátumokat az összes érvényes szavazat öt százalékát elérő pártlisták között osztják ki: a legtöbb szavazatot kapó pártlisták arányosítva kapják meg a 22 EP-mandátumot. Hazánk mellett egyébként 26 másik uniós országban is szavaznak ebben az időszakban. A magyar választópolgárokkal együtt mintegy 375 millió voksolót várnak a szavazófülkékhez Európa-szerte, az Európai Parlament ugyanis az egyetlen olyan nemzetek feletti intézmény, amelynek tagjait közvetlen és általános választójog alapján választják meg. -kg-A TelePaks EP-választási műsorának utolsó adásában az alábbi három témát tárgyalják a pártok képviselői: energia- és klímapolitika; a kormánypártok öt évvel ezelőtti kampány ígéretei; a rendszerváltás és az EU csatlakozás eredményei. Az élő vitafórum június 2-án, 19.20-kor kerül adásba. Hogyan mozgósítják paksi választóikat a pártok, miközben a közvélemény-kutatások szerint ma Magyarország lakosságának alig egyharmada üdvözli belépésünket az unióba? Mit jelent számunkra az uniós csatlakozás? Erről kérdeztük (ábécé sorrendben megjelenne) a Fidesz, az MSZP és az SZDSZ helyi szervezeteinek vezetőit. Felfokozott várakozás és ígérethalmaz, amiből vajmi kevés valósult meg, idézi fel a Fidesz paksi szervezetének elnöke 2004-es uniós csatlakozásunkat. Ennek egyik okát a bonyolult pályázati rendszerben látja, amelyben nehéz nyerni és megfelelni a követelményeknek. Ez az EU és a magyar kormány közös felelőssége, az azonban az utóbbié, hogy nincs koncepció, nincs irányvonal, amihez a pályázók tartani tudnák magukat, taglalja Bordács József. - Nem lehet tudni, hogy mit preferál a kormányzat az önkormányzati fejlesztéseknél, a környezetvédelemnél és így tovább. Teljes összevisszaságot látok. A másik probléma, ami kiábrándultsághoz vezet, hogy nap mint nap korrupciós hirekről hallani, s arról, hogy a pénzek egy részét lenyúlták - hangsúlyozza. A rendelkezésre álló uniós keretből 1800 milliárd forintot nem tudtunk lehívni, mert vagy nem írták ki időben a minisztériumok a pályázatot, vagy pedig rosszul. Ez a pénz azonban még nem veszett el, teszi hozzá. 2003 júliusában az akkori szocialista miniszterelnök még arról számolt be, hogy 2008. január 1- től euróbán fogunk fizetni. Ehhez képest egyre jobban távolodunk az eurótól, még a céldátumot sem tudjuk megmondani, sorolja a Fidesz paksi vezetője. Az a versenyképességi mutató, amely világviszonylatban 2002- ben még a 29. helyen mutatta Magyarországot, ma a 62. helyre teszi. Az öt éve belépett tiz uniós tagország gazdasági növekedésének átlaga 22 százalék, sőt Szlovákiáé 36, Magyarországé pedig az átlag fele alatt maradt. Az Európai Bizottság elemzése szerint a vállalkozások támogatására elnyert és felhasznált pénzek tekintetében pedig a 27 tagállam között a sereghajtó 24. helyen állunk, mondja. Összességében mégis pozitívan ítéli meg az unióba való belépésünket, hiszen a gazdasági válság még inkább leterített volna, ha nem vagyunk bent, de úgy véli, ha jobban tudtunk volna élni a támogatási rendszerrel, akkor a választók is másképp állnának az unióhoz. - Olyan mértékű az emberek kiábrándultsága, hogy ezt a választást belpolitikai véleménynyilvánításként élik meg. Tavaly a háromigenes népszavazáson bebizonyosodott, hogy nem lehet mindent lenyomni a társadalom torkán, társadalmi egyetértés nélkül nem megy. Minden egyes választásnak tétje van, és ennek is komoly következménye lehet, s ezt az emberek látják - fejtette ki Bordács József. -dávid-Bayer Zsolt publicista és Széles Gábor médiavállalkozó lesz a vendég Pakson, június 3-án 18 órakor a Duna Hotelben. Választás: komoly következmények