Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)

2009-05-08 / 9. szám

Paksi Hírnök 2 2009. május 8. Százötvenen újra munkában Áprilisban elindult az országos „Út a munká­hoz” program, amelynek egyik célja visszave­zetni a munkaerőpiacra a szociális segélyezet­teket. A végrehajtáshoz szükséges közfoglal­koztatási tervet a paksi önkormányzat elkészí­tette, a képviselő-testület elfogadta, az érintet­tek munkába állítása folyamatos. Az „Út a munkához” program elindításához szükség volt a rendszeres szociális segélyezet­tek jogosultságának felülvizsgá­latára, a törvény értelmében ugyanis csak az maradhat to­vábbra is ebben a körben, aki 55 év feletti, munkaképtelen, vagy 14 év alatti gyermeket nevel és településén nincsen nappali el­látás. Aki a kör szűkítését köve­tően már nem részesülhet ebben az ellátásban, rendelkezésre ál­lási támogatást vagy közfoglal­koztatásban munkalehetőséget kap, az utóbbiért járó munkabér nem lehet kevesebb a minimál­bérnél. Az előkészületek része volt a közfoglalkoztatási terv el­készítése is, amely tartalmazza többek között a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak körét, képzettségüket, és a prog­ramban elvégezhető közfelada­tok körét. Utóbbi meghatározá­sa érdekében Hajdú János pol­gármester arra kérte az önkor­mányzati intézményeket, hogy mérjék fel, milyen hasznos fel­adatok vannak, amelyek közcé­lú munkásokkal elvégezhetők. A beérkezett igényeket összeve­tették a rendelkezésre állási tá­mogatásra jogosultak számával, illetve a munkaügyi központ ar­ra vonatkozó előrejelzésével, hogy hányán fognak az álláske­resési támogatottak köréből ki­kerülni. Végül 150 fő hat havi foglalkoztatására terveztek, eb­ből áprilisban 108 fő folyamatos munkába állításával. A foglal­koztatást a DC Dunakom Kft. szervezi. Az érintettek között elenyésző (1-2 fő) a felsőfokú végzettségűek aránya, húsz szá­zalék a középfokú képesítésűké. Előírás, hogy a végzettséghez képest eggyel alacsonyabb be­sorolású munkakört ajánlhatnak fel a foglalkoztatottaknak - amit el is kell fogadniuk de Pakson összhangba tudják hozni a ke­­reslet-kinálatot. A bér- és járulékköltség öt szá­zalékát az önkormányzat bizto­sítja, a többit visszaigényelhetik az állami költségvetésből. A közfoglalkoztatási terv közel 33 millió forint saját forrással szá­mol, ebben benne van az öt szá­zalék mellett az étkezési jegy, szerszámhasználat, védőruha, gépek javítása, munkaruha, szállítási költség, valamint a munkavezetők bére és járulékai, azaz lefedi a teljes közcélú mun­kavégzést. Badics Istvánné, a szociális osztály vezetője hang­súlyozta, nem üres álláshelyek­ről van szó, hiszen a szakmai létszám minden intézményben be van töltve, hanem főleg szak­­képesítést nem igénylő munka­körökről (adatrögzítő, karban­tartó, takarító, konyhalány, hi­vatalsegéd stb.), amelyek elvég­zésére az intézményeknek nincs kapacitásuk, vagy így könnyeb­ben megoldhatók a szabadságo­lások. Aki kétszáz napot ledol­gozott, álláskeresési támogatás­ra lesz jogosult, visszakerül a munkaügyi központhoz. Ha to­vábbra sem sikerül a munkaerő­­piacon elhelyezkednie, a körfor­gás folytatódik. Az eddigi ta­pasztalatok Pakson kedvezőek, az intézményektől összességé­ben pozitív visszajelzéseket kapnak, az érintettek túlnyomó többsége örül, hogy dolgozhat. A 35 évnél fiatalabb nyolc osz­tállyal nem rendelkezőket az is­kola befejezésére kötelezi a tör­vény, a tanfolyam idejére ren­delkezésre állási támogatást kapnak. Városunkban 18 főnek indul képzés május 11 -én. -kgy-Telt ház a csónaktárolóban Megalakult és rövidesen be­jegyzik a Paksi Evezős és Vízi Sport Egyesületet. A történet, mint megírtuk, azzal kezdődött, hogy a vízi rendőrség épületé­ből egy kisebbe kellett költözni­ük a vízijármű-tulajdonosok­­nak. Ok előbb egy megbeszélé­sen igyekeztek megoldást talál­ni, majd megtartották az egye­sület alakuló ülését. Akadtak működő egyesületek, amelyek befogadták volna őket, de az érintettek inkább az önálló szer­vezet létrehozása mellett dön­töttek. Azok lettek az alapítók, akik az új csónakházban is he­lyet kaptak. Miután még három „kiadó” hely maradt, arra fo­gadtak három új jelentkezőt, az­óta viszont nem. A tagság dön­tött úgy, hogy egyelőre új belé­pőket nem fogadnak, mondta el ifj. Molnár József elnök. Ezt többen nehezményezik. Kovács József, akinek évek óta van la­dikja, amit ezen a partszaka­szon tart, elmondta, hogy ez nem egy zárt klub, ezért nem érti, miért nem lehet belépni. Az indok az volt, hogy nincs több hely a csónakházban, de ő ilyet nem is kért, csupán csatlakozni szeretett volna, hogy részese le­hessen a vízi életnek, s az annak fellendítését célzó kezdemé­nyezéseknek. Molnár József tájékoztatása szerint addig nem vesznek fel új tagokat, amíg nem bővíthető a csónakház. Mindezt abból a megfontolásból, hogy aki fizeti a tagdíjat, az kapjon is valamit a szolgáltatásért. Az új belépők­nek nem tudnák ezt biztosítani. A bővítés Molnár József remé­nyei szerint nem olyan távoli, bízik benne, hogy még ebben az idényben találnak megoldást. A bejegyzés alatt álló szervezet el­nöke Hajdú János polgármester­rel is, az atomerőművel is tár­gyalásokba kezdett a jövőről. Az önkormányzattal öt évre szóló szerződést készítettek elő, ami a csónakház, a stég és az időközben levizsgáztatott csó­nakleeresztő használatára vo­natkozik. Az egyesület tagjainak ingyen, kívülállóknak 500 forin­tért engedik le a csónakját. Erre, és vízből való kiemelésre kije­lölnek minden szezonban né­hány napot, amiről a sajtó útján tájékoztatják az érintetteket. A tagság nemcsak a stég és tarto­zékai használatát szeretné sza­bályozni, hanem a környezetet a rendezni és fejleszteni, amit már d el is kezdtek. Jó, tettre kész a | társaság, aminek már láthatóak y a nyomai parton, mondta Mol­­£ nár József. Vida Tünde

Next

/
Oldalképek
Tartalom