Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-11-07 / 21. szám
Paksi Hírnök 6 2008. november 7. Keveset tudunk 56-ról Csaknem telt ház fogadta az ’56- os megemlékezésen a Duna Hotelben Wittner Máriát és Ékes Ilonát. A programot a Fidesz paksi szervezete rendezte. Az érdeklődők megtekintették a „Hóhér vigyázz” című dokumentumfűmet Wittner Mária életéről. - Szomorú vagyok, hogy még mindig sokan vannak, akik keveset tudnak október 23-ról. Egy fiatal tanárnő mesélte, hogy egy budapesti tanárképző főiskolán 2005-ben ellenforradalomként tanították ’56-ot. Mikor felemelte szavát, lerontották a jegyét. Döntsük el, volt rendszerváltás, szükség volt az ’56-os csontokra vagy sem? - tette fel a kérdést Wittner Mária.- 1956 üzenete 2008-ban is aktuális — mondta el Ékes Ilona. - Ha összefogunk, és a nemzet érdekét tartjuk szem előtt, akkor tudunk eredményt elérni. ’56- ban külső erő érkezett, mely ezt az összefogást széttiporta. Ma lehet, hogy ez nem történne meg, bár 2006 után kétségeim vannak. Az akkor történteket még mindig nem vizsgálták, és nincs helyretéve a szeptemberi és októberi gyalázat - tette hozzá a Fidesz országgyűlési képviselője. Előrehozott választásra és kormányváltásra lenne szükség, mert az ország jelenlegi vezetése minden nap egyre több kárt okoz, fűzte hozzá Ékes Hona. Faller Gábor Fáklyás felvonulásra várta a városlakókat a Fidesz és a Fidelitas paksi szervezete október 23-a estéjén. A három helyszínről indult menet az 1956-os emlékműnél találkozott, ahol dr. Hanoi János, a Fidelitas paksi elnöke mondott beszédet. A forradalom hőseire emlékezett, majd kitért arra, hogy az ország mai helyzete az 56-os megtorlásban és az azt követő években gyökerezik. Vannak, akik még mindig nosztalgiát éreznek a Kádárrendszer iránt, mondta. Ez egyrészt érthető, mert sokkal jobban éltek és fiatalok voltak, mára idős, gyakran nélkülöző emberekké váltak, azt azonban nem lehet elfelejteni, hogy Kádár szembefordult a forradalommal, taglalta beszédében. Szólt a megfélemlítésről, s arról, hogy aki elfogadta az akkori feltételeket, cserébe viszonylagos jólétet kapott, ez azonban azt eredményezte, fogalmazott, hogy „a lelkiismeret lassan elalszik, s az emberek elfelejtik, hogy egyszer szabadok is voltak”. Tisztelet a bátor kivételnek, akik nem adták el lelkűket, tette hozzá Hanoi János. Amikor 1989. október 23-án kikiáltották a köztársaságot, sokan olyan országot képzeltek el, amely független tud maradni a problémáktól terhes, globális világban. - Ma pedig mi már olyan Magyarországon akarunk élni, ahol gyerekeink nemzeti oktatásban és értékelvű nevelésben nőnek fel, ahol nem szégyen és nem megbélyegzendő az, aki ápolja hagyományainkat és valódi történelmünket - hangsúlyozta az elnök. Dávid Ildikó Kamara: paksi elnök az ipari tagozat élén Botránytól hangos választások után a munkára koncentrál a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A tisztújításról és a jövőbeni feladatokról Somogyvári Gáborral, az ipari tagozat új elnökével beszélgettünk. Szeptember középétől egy hónapon át tartott a választási huzavona a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál. Az indulatoktól sem mentes küldöttválasztás, majd tisztújítás eredményeként két ciklus után a következő négy évben is dr. Fischer Sándor látja el az elnöki teendőket, s visszakerült a titkári székbe Beréti Zsolt, akitől a szervezetnél kirobbant hatalmi háborúskodás során váltak meg. A kamarai vezetőségi tagság nem jár hatalommal és vagyonnal, hiszen nem borsos fizetésért dolgoznak, hanem költségtérítést kapnak, mondja Somogyvári Gábor. — Mindig vannak önjelöltek - fűzi hozzá a választási mizériára célozva. A vállalkozó, aki paksi, de üzleti élete folytán Szekszárdhoz kötődik, nyolc évig az ellenőrző bizottság elnökeként dolgozott. Most az ipari tagozat élére került. Mint mondta, nagyon megtépázta a szervezet hímevét a botrány, most a vezetőség többi tagjával együtt azon dolgoznak, hogy ezt feledtessék. A váltás - mint kifejtette - neki sem lett volna ellenére, hiszen jó, ha fiatal, agilis vállalkozók kerülnek a vezetőségbe, de a módszerrel, ahogy ezt véghez akarták vinni, nem értett egyet. Az új tisztségviselőkben - köztük a titkárban - bízik, mint ahogy abban is, hogy sikerül feledtetni a történteket, és meg tudják erősíteni a kamarát. A rendszer, mint mondta, nem jó, hiszen minden vállalkozásnak joga van küldöttet választani - akkor is, ha nem tagja a szervezetnek és megbízott útján is lehet szavazni. - Ami történt, jogszerű volt, de nem etikus, vélekedik. Másik problémát szerinte a kamarák törvény által biztosított jogállása és feladata jelenti. Nem a kötelező tagságot sírja vissza, hiszen, ami kötelező, az szerinte általában nem működik. A cél sokkal inkább az lenne, hogy minél többen lépjenek be önkéntesen, ezzel növelve a kamara érdekérvényesítő képességét és lehetőségeit. - Van értelme, érdemes összefogni - fogalmazott Somogyvári Gábor. A kamara azon túl, hogy országos szinten képviseli a vállalkozók érdekeit, egyre több városban a településvezetés partnerévé vált a döntésekben. Nemzetközi kapcsolatokat ápol, minőségi reklamációk esetében békéltető szerepet játszik, segíti a pályázatokon való részvételt, pályázatírást, eredményesen közreműködött a Széchenyi-kártya programban, képzéseket - köztük országos szinten is elismert mesterképzéseket - szervez a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, sorolja az előnyöket az ipari tagozat elnöke. Vida Tünde Fotó: Szaffenauer Ferenc
