Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)

2008-10-03 / 19. szám

Paksi Hírnök 14 2008. október 3. Van még mit tanulni a felnőtteknek A köröstetétleni Gólyán Fruzsina kollégista. A gimnázium 13. osztályos diákja évente részt vesz a fogászati szűrésen. El­árulta, fél a fogorvosnál, de mivel kilyukadt és nagyon fájt a fo­ga, azt kérte, húzzák ki. A vizsgálat alátámasztotta Fruzsi aggo­dalmát, menthetetlennek bizonyult a „bűnös”. Gál Gábor el­mondta, ha tehetik, minden fogat igyekeznek megtartani, de ez­úttal nem volt más megoldás, húzni kellett. Szeptember a fogászat hónapja. Pakson ebből az alkalomból nem szerveznek akciót. Nem azért, mert a kutya sem törődik ezzel, éppen el­lenkezőleg: az iskolák­ban minden nap teríté­ken van a téma, így nincs szükség külön kampányra. Az iskola­fogász úgy látja, a paksi diákok körében jó a helyzet. Nem így van ez a felnőttek esetében. Egy középkorú átlag magyar­nak csupán minden harmadik foga ép, tíz hiányzik, amiből négyet pótoltatott. Öt éve fog­orvosnál se járt, mert csak ak­kor megy, ha fáj, a szűrés is­meretlen fogalom számára. A Magyar Fogorvosi Kamara or­szágos felmérésen alapuló megállapítása szerint ezért a szájüregi rák veszélyével is szembe kell néznie. E daga­natfajta az esetek nagy részé­ben gyógyítható, mégis - a la­kosság arányában - a világon nálunk hal meg a legtöbb em­ber miatta. - Rosszabb már alig lehetne a lakosság fogaza­­ti állapota - összegezte a kuta­tás tanulságait dr. Fejérdy Pál, a Semmelweis Egyetem Fog­pótlásiam Klinikájának igaz­gatója. Mint kifejtette: a rend­szerváltás óta nincs javulás, az elmúlt 15 év egyetlen pozitív változása az oktatás hatékony­ságában és az ellátás minősé­gében érzékelhető. A MediPress derűlátóbb, felmé­rése szerint világszerte meg­kezdődött az a tendencia, hogy figyelnek az emberek a szájuk tisztaságára. A Newcastle University kutató­­csoportja azt állapította meg, hogy a felnőttek egészségtelen életmódja, a rendszertelen fogmosás, a fogorvosi vizsgá­lat hiánya valamint a dohány­zás a felelős nagy részben a fogak rossz állapotáért. A ta­nulmány szerint a 20-30 év közötti fiatalok a leginkább hajlamosak az egészséges életmód és a fogápolás elha­nyagolására. Pakson, úgy tűnik, kedve­zőbb a kép. A fiatalok, diákok esetében mindenképpen. A vé­dőnői szolgálat folyamatosan ott van az iskolákban, a felvilá­gosítás, szűrés rendszeres. Minden gyerek legalább egy­szer egy évben eljut a fogor­voshoz. Éppen ezért különö­sebb kampányt nem is szervez­tek a fogászai hónapra, teszik a dolgukat, miként az év többi szakában. Molnárné Flaholt Zsuzsanna vezető védőnő sze­rint fontos a szülők felelőssé­ge. A fogmosásra, fogápolásra nem az iskolában, hanem a családban kell rászoktatni a gyerekeket. Mint mondta, az iskolákban nincs megfelelő infrastruktúra az ebéd utáni fogmosásra, ha mindenki a mosdókba özönlene, nagy ká­osz lenne, hiszen az intézmé­nyek vizesblokkjait nem erre tervezték. A szakember rámu­tatott, az ép fog megőrzéséhez több minden kell, kezdve a he­lyes táplálkozástól, a száj és fogápoláson át, a fogorvosi el­lenőrzésig. Mint beszámolt ró­la, a várandós édesanyáknál kezdik a „fogmegtartó kam­pányt”. A tapasztalat az, hogy a mai fiatalok fogazata épebb szüléi­kénél, ami több okra vezethető vissza. Egyik lehet a vezető vé­dőnő szerint, hogy ők csecse­mőkoruktól kaptak fluoridtar­­talmú gyógyszereket és a pre­venciónak köszönhetően ter­mészetesebb számukra a fog­ápolás. Molnárné Haholt Zsu­zsanna szerint a felnőttek ese­tében volna mit tenni, de a diá­kok körében végzett felvilágo­sító munka eredménye nyil­vánvaló. Gál Gábor iskolafo­gász is jó tapasztalatokról szá­molt be lapunknak. - Megle­pően ép a diákok fogazata - összegezte. Mint mondta, na­ponta 10-15 gyerek vesz részt szűrésen, egy-két, de legfel­jebb háromnál talál csak lyu­kas fogat. Hozzátette, tizenöt éve praktizál, s főként fiatalo­kat lát el, így egy szeletet lát a teljes képből. Szerinte a jó eredmények az említett fluor­­bevitel mellett a tévécsatorná­kon megjelent fogkefe- és fog­krémreklámoknak is köszön­hetőek. Ez akarva-akaratlanul a mindennapok részévé tette a fogmosást. A legnyomósabb oknak azonban azt tartja, hogy fizetős lett az ellátás a Bokros­csomag bevezetésekor. - Ez nem feltétlenül az ifjúsági kor­osztályt érinti, de a szülőkben tudatosult, hogy jó lenne vi­gyázni, mert sokba kerül, ha pótolni kell. Én inkább erre es­küszöm, mert ami ingyen van, azt nem becsülik meg. A fogorvos szerint is a szülő­nek van a legnagyobb felelős­sége, hogy megtanítsa gyerme­két a szájhigiénére. A fogorvos ugyanis legfeljebb félévente találkozik páciensével, a napi kontrollt csak a szülő tudja gyakorolni. Gál Gábor tapasztalatai sze­rint a fogápolás terén egyéb­ként is volna még mit tanulni, hiszen a nagy többség nem he­lyesen mos fogat, csupán a rá­gófelületet tisztítja, nem a fo­gak közötti réseket. Helytelen, mint mondja, a fogpiszkáló használata, helyette finom fogköztisztító keféket kellene használni. Felhívta a figyelmet az orvos a megfelelő fogkefére is. Az, amelyiknek a sörtéje el­hajlott, alkalmatlan az alapos fogmosásra. Vida Tünde

Next

/
Oldalképek
Tartalom