Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)

2008-09-19 / 18. szám

Fotó: Szaffenauer Ferenc 2008. szeptember 19. 3 Paksi Hírnök Segély helyett munkabér Első lépés a munka felé 78 közmunkás foglalkoztatá­sára nyílott lehetőség szep­tember közepétől december közepéig a térség 14 települé­sén, köztük Pakson. E három hónapban településtisztasági feladatokat látnak el a foglal­koztatottak, akik nem segélyt, hanem munkabért kapnak ezen időszak alatt. Közmunkára azokat közvetíti ki a munkaügyi központ, akik re­gisztrált munkanélküliek és rendszeres szociális segélyben részesülnek. Most közel nyolc­van embernek (köztük 32 paksi­nak) három hónapra van munká­ja, ugyanis sikerrel pályázott a Paksi Többcélú Kistérségi Tár­sulás a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz, és mintegy 25 millió forintot nyert el a foglal­koztatásra. A pályázatot a Paks- Dunaföldvár Térségfejlesztő Önkormányzati Kht. készítette. A közmunkások döntő többsége egy évnél régebben van munka nélkül, háromnegyedük legfel­jebb általános iskolai végzettség­gel rendelkezik. Aki az előzetes orvosi vizsgálaton megfelelt, ám nem vállalta a közmunkát (vagy már a szűrésen sem jelent meg), az elesik a segélyezéstől, mondja Veres Imre, a helyi vidékfejlesz­tési iroda vezetője, a program koordinátora. Ezzel az egyéb­ként „feketén” dolgozók kiesnek a rendszerből, hiszen nem tudják vállalni a napi elfoglaltságot. Ilyenre mindig van példa, tájé­koztat az irodavezető. Szeptem­bertől decemberig árkok, utak környezetét tartják majd karban, valamint parkfenntartással, köz­­tisztasággal kapcsolatos felada­tokat látnak el. A december közepén záruló közmunkaprogram négy paksi­nak tovább tart majd - szá­mukra ugyanis a város önkor­mányzata további egy hónapig munkát biztosít. -dávid-Vizsgával zárult az a felzár­kóztató tanfolyam, amelyet a hetedik, nyolcadik általános is­kolai osztály elvégzésére hir­detett meg a munkaügyi köz­pont paksi kirendeltsége. A héthónapos képzésben 16-an vettek részt, a program európai uniós forrásból valósult meg. A felzárkóztató tanfolyamot hat osztályt végzett regisztrált munkanélküliek számára hir­dették meg. A képzés február­ban indult, tizenhatan vállalták, hogy részt vesznek az I. István Szakképző Iskola által lebo­nyolított oktatásban. A felnőtt­­képzés keretében megszerve­zett tanfolyamon résztvevők, a képzés ideje alatt a minimál­bérrel megegyező összegű ke­resetpótló juttatást kaptak, aki­nek utaznia kellett, kilencven százalékos kedvezményre jo­gosító utazási igazolást is átve­hetett. - A hallgatók minden tantárggyal megismerkedtek, a matematikától a történelmen át a kommunikációig - mondta el Czetthoffer Gyuláné, az iskola igazgatója. A tanultakból szep­temberben bizottság előtt tettek vizsgát. Valamennyi résztvevő sikeresen fejezte be a tanfolya­mot. A programban szereplők a továbbiakban beiratkozhatnak általános iskolai végzettségre épülő képzésekre, egy-egy szakma megszerzése pedig megkönnyítheti számukra az álláshoz jutást. Most követke­zik az, hogy minden résztvevő­vel leülnek és átbeszélik, mi­lyen irányban képezheti tovább magát, hiszen ez csak az első lépés volt, tájékoztatott Feilné Szombat Csilla, a munkaügyi központ vezetője. A felzárkóztató képzést nem első alkalommal szervezte meg a munkaügyi központ: három évvel ezelőtt végzett az első csoport Pakson. Dallos Szilvia Nevet kaptak az utcák Lajstromszám helyett utcanevek segítik a tájékozódást Biritón. Ez megkönnyiti az egykori gazdasági épületek mai lakóinak hi­vatalos ügyintézését, s mégiscsak más az Orgona utcában, illetve az Erdő soron élni, mint egy helyrajzi szám alatt. A biritóiak ké­rését jóváhagyta a képviselő-testület, s az utcákat az ottaniak ja­vaslata alapján nevezték el. A fotón a részönkormányzat tagja, Farkasfalvi József mutatja a szakképző fele vezető Iskola utcát. Javulhatnak az esélyek Esélyegyenlőségi referens kezdte meg munkáját szep­tembertől a városban. Fel­adata a hátrányos helyzetű tanulók esélyeinek javítása, boldogulásuk elősegítése. Pongó Anita neve ismerősként csenghet, hiszen a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat refe­renseként is dolgozott. Most a 11. Rákóczi Ferenc iskolában van a székhelye, ám feladata az egész városra kiteljed. Jelenleg feltér­képezi a tennivalókat, igyekszik megismerkedni a segítségre szo­ruló gyerekekkel és pedagógus kollégáival, akiknek támogatása elengedhetetlen számára, hiszen egyedül nem boldogulhat, mondja Anita. Jelenleg 107 hal­mozottan hátrányos helyzetű gyerek él a városban, aki mind szociális, mind kulturális köze­gét tekintve lemaradással indul. Azonos esélyt nem lehet szá­mukra biztosítani, hiszen külön­böző helyekről érkeznek, s ide térnek vissza tanítás elteltével. Mint azt Till Józsefné, a befoga­dó általános iskola igazgatója el­mondta, ha azonos körülménye­ket nem is tudnak teremteni, de a referenstől azt vátja, hogy ja­vuljanak a hátránnyal indulók esélyei az iskolában. Ehhez Pongó Anitának az érintett szü­lőket is meg kell nyerni, s nem csak a gyermek tanulmányait érintő, hanem egyéb területen is tanácsaival segíteni őket. A fel­adat nem könnyű, hiszen mint arra az igazgatónő felhívta a fi­gyelmet: a megoldás valójában az lenne, ha a hátrányos helyzet szűnne meg, azaz a családok rendszeres jövedelemhez jutná­nak, s az iskoláztatásban a jövő megélhetését, munkalehetőséget látnának. A referens munkájára a tapasztalatok tükrében vissza­térünk. Dávid Ildikó

Next

/
Oldalképek
Tartalom