Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-08-01 / 15. szám
Paksi Hírnök 18 2008. augusztus 1. Híres paksiak, paksi hírességek Daróczy Ferenc Daróczy István tatai várkapitányról, aki hosszas pereskedés után visszaszerezte anyja, Paksy Anna örökrészét, a Paksy család egykori birtokait a császári udvartól, olvasóim az előző lapszámban olvashattak. Az ő fia volt Daróczy Ferenc Tolna megyei alispán, udvari tanácsos, a Nádasdy huszárezred kapitánya, aki a megyei közigazgatás irányításában és Tolna megye újratelepítésében szerzett érdemeket. Az ő gyermekei és azok leszármazottai alkották a királydaróci Daróczy család Tolna megyei ágát. A megyében a köznemesek területnagyság szerinti rangsorát kezdetben a paksi Daróczy család vezette, de birtokuk a XIX. századra már elaprózódott. Daróczy Ferenc 1686-ban született Győrben, felesége örményesi Fiáth Zsófia. A megyei köznemesség elismert személyisége volt, a császári udvar jelöltjeivel szemben rendre őt választották meg első alispánnak, először 1715-ben, majd 1718-tól 1736-ig minden évben ő töltötte be ezt a tisztséget, mely a korabeli megyei közigazgatás s a vármegye nemesi önkormányzatának legelső és legfontosabb pozíciója volt. Biritói kastélya a megyei közélet egyik központja volt, ahol többször tartottak megyegyűlést is. Működése idején, 1725-ben a vármegye kiadta az úrbéri viszonyok rendezése és állandósítása ügyében tett részletes szabályzatát. Több ízben választották meg a vármegye országgyűlési követének is: 1715-ben, 1719- ben, 1722-ben és 1728-ban. Daróczy Ferenc tekintélyének elismertségét bizonyítja, hogy 1741-ben a Mária Terézia által összehívott koronázási és nádorválasztási országgyűlésre, bár ekkor már nem volt alispán, Tolna megye őt is követeként delegálta Pozsonyba. A XVIII. századi Magyarországon a földesúri birtok értékét nem a területének nagysága, hanem az azt művelő, és az uraságnak adót fizető jobbágycsaládok száma szabta meg. A törökdúlás után a visszafoglaló háborúk harcaiban elnéptelenedett földesúri birtokok újjáéledésének legfontosabb feltétele lett a falvak benépesítése, az uradalmak földjét művelő jobbágycsaládok letelepítése. Daróczy Ferenc mint a megye egyik leggazdagabb birtokosa, Paks földesura, tevékeny résztvevője lett a telepítések szervezésének, melynek következtében Paks lakosságának lélekszáma 1721-től 1783- ig ötszörösére nőtt, 862 főről 4161-re. Az ezzel együtt járó gazdasági növekedés hatására Paks 1730-ban mezővárosi rangot kapott. Bár a paksi plébánia kegyurának a katolikus egyház a Daróczy-családot soha nem ismerte el (jóllehet a család ezt szerette volna elérni), Daróczy Ferencről szólva több forrás is említi, pl. Danielik püspök 1721-ben, hogy a korabeli rossz állapotú, esőben beázó tetejű katolikus templom helyett a hívek az ő kúriájában gyűltek össze misére. Daróczy Ferenc halálának helyét, időpontját a családfát öszszeállító Daróczy Zoltán családtörténész sem ismeri, a család kriptája a Kálvária temetőben található. Forrás: - Daróczy Zoltán: Adatok a Daróczyak történetéhez, Turul, XXIII. évf 1905. 20.o. - Daróczy Zoltán: Nemesi évkönyv, 1925-26. 51. o. - Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703-1740.) in: Tanulmányok Tolna megye történetéből, V.k. -Németh Imre- Koch József-Somogyi György: Paks nagyközség monográfiája, Paks, 1976. - Sipter Gézáné: Korok és emberek. Tolna megyeiek életrajzgyűjteménye, Szekszárd, 1973. Kernné Magda Irén A Nyugat szellemét idézték Kárpátaljáról, Erdélyből és a Felvidékről érkeztek diákok és tanáraik Paks-Cseresznyés pusztára, a 15. Határon Túli Magyar Középiskolások Táborába, ahol hagyományosan az egyetemes magyar kultúra értékeivel foglalkoznak. Az irodalmi téma ezen a nyáron a 100 éves Nyugat volt. Első alkalommal 1994-ben szervezte meg a városi művelődési központ, Gutái István vezetésével a határon túli magyar középiskolások táborát, ahol a résztvevőket összekötő kapocs: magyarságuk. Ebben az esztendőben negyvenen töltöttek el bő egy hetet Cseresznyésben. Kárpátaljáról, Erdélyből és a Felvidékről verbuválódott a társaság, akikkel együtt eddig nyolc országból több mint hatszáz diák vendégeskedett itt. Sokan közülük visszajárnak a táborba, amely a fiatalok kedvelt találkozóhelyévé is vált. A tábor témájául ebben az esztendőben is egy jeles évfordulót választottak, a százéves Nyugat állt a fókuszban. A folyóirat történetét előadók, irodalomtörténészek, egyetemi tanárok segítségével dolgozták fel a diákok. Az előadások mellett négy csoportban műhelymunkát végeztek, irodalmi, zenei műsort készítettek, illetve Polgár Tamás és Babai István - a TelePaks munkatársainak - segítségével filmet, Kövi Gergő, a Paksi Hírnök tördelőszerkesztője közreműködésével pedig a Visszhang legújabb számát. A közös munka gyümölcseit a záró esten mutatták be a fiatalok társaiknak és a vendégeknek. Megünnepelték a tábor 15 éves születésnapját is, fotók és az újság korábbi számainak felvonultatásával idézték fel a múltat kiállítás keretében, mondta el Fodor Melinda táborvezető, aki immáron hetedik éve szervezi a programot. A tábor fő támogatói a paksi önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Alap voltak. Kohl Gyöngyi 22. szám A CSERESZNYE SPUSZTAI OLVASÓTÁBOR LAPJA 2008. IlMIUC Háromszor három... BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT/ i. OLDAL Az elsők között 4. oWtl \z irodalom édes íze... CSAK HINNI KELL ••• 7. OLDAL Zengjen a dal! Pengjenek a húrok 6. ««dal Tell(mi) about it.... »km \z új tanár n .u.i CSERY NEWS... U MMl Mérkőzés vagy csata? 12 OW»l A tábor lapja, a Visszhang az interneten is olvasható honlapunkon, a www.paksihirnok.hu oldalon.
