Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)

2008-07-04 / 13. szám

Paksi Hírnök 16 2008. július 4. Itt a szezon - hol a parlagfű? A kismama klubokban is szó van a parlagfűről, a védőnők felhívják a figyelmet, hogy az anyatejjel táplált babák ki­sebb százalékban lesznek al­lergiásak, mondta el Mol­­nárné Haholt Zsuzsanna terü­leti vezető védőnő. Az „Együtt a parlagfű ellen” Ala­pítvány már több programot életre hívott. Az évek óta mű­ködő lakossági virágosítási verseny egyik nem titkolt cél­ja a gyomnövény visszaszorí­tása, és nem feledkezhetünk meg a családi parlagfű­gyűjtési akcióról sem, amely verseny is egyben. Az isme­retterjesztésben jelentős sze­repe van az iskolásoknak szó­ló vetélkedőknek. Az alapít­vány programpalettája idén a virágos matrica akcióval bő­vült, amelynek lényege, hogy a virágos, rendezett, tiszta kertek tulajdonosait virágos matricával jutalmazták. Az akció keretében a szervezet munkatársai és segítőik nem csak a kerteket mérték fel, ha­nem a parlagfűvel fertőzött területeket is, tájékoztatott Sáhi Manuéla az alapítvány ügyvezetője. A szakemberek bíznak abban, hogy a kitartó munka meghozza gyümöl­csét, és sikerül visszaszorítani az oly sok ember életét meg­keserítő parlagfüvet. Kohl Gyöngyi Aki nem allergiás a parlagfű pollenjére, ta­lán el sem tudja kép­zelni, mennyire meg tudja keseríteni az em­ber életét ez a növény, mely júliusban növek­szik a legintenzíveb­ben. A parlagfű irtása minden földtulajdo­nosnak, használónak törvényi kötelezettsé­ge, elmulasztása bírsá­got von maga után. Június 30. - ez volt az a határ­idő, ameddig a parlagfű még büntetlenül viríthatott a földe­ken. Ezt követően a hatóság > kényszerkaszálást rendelhet ° el, melynek költsége a föld J használóját, tulajdonosát tér- j heli, e mellett a bírság húsz- | ezertől ötmillió forintig tér- ° jedhet. Júliustól a védekezések el­lenőrzését, a fertőzött terüle­tek felmérését a körzeti földhi­vatalok mezőgazdászai vég­zik. Dr. Farkas Róbert, a paksi földhivatal vezetője úgy tájé­koztatott, hogy az elkövetkező időszakban heti rendszeres­séggel tartanak határszemlét a külterületeken, illetve figye­lemmel kísérik a lakossági be­jelentéseket. A parlagfű elleni küzdelem jegyében országos és helyi szinten egyaránt működnek különböző programok. A paksi kistérségből nyolc település csatlakozott az idei országos parlagfűmentes ház akcióhoz. Ennek keretében önkéntesek járják az érintett településeket, és amelyik ház udvarát par­lagfűmentesnek találják, an­nak lakója matricát kap, ha pe­dig parlagfűvel fertőzött terü­letre bukkannak, értesítik az önkormányzatot. A programot a paksi kistérségben az ANTSZ koordinálja, de emel­lett más programok megvaló­sításán is dolgoznak. Néhány településen például olyan ta­nácsadót kívánnak működtet­ni, amelyek elsődleges felada­ta az ismeretterjesztés, illetve a parlagfűvel fertőzött terüle­tek felfedezése szintén önkén­tesek segítségével. Tüsszögés, orrfolyás, köny­­nyező szem - az allergia tulaj­donképpen az immunrendszer tévedése. A környezet ártal­matlan anyagaira (pl. virágpor) a szervezet úgy reagál, mintha veszélyesek lennének, és ellen­anyagok termelését indítja be ellenük. Az allergiás hajlam öröklődik. A genetikai örökség és a környezet együttes hatása alakítja ki később az allergiás betegséget. Szezonális allergiát kora tavasszal a virágzó fák pollenjei, tavasz végén, nyár elején a pázsitfűfélék, a nyári­őszi időszakban pedig többek között a parlagfű, üröm és a különböző gombaspórák okoz­nak. Az éppen aktuális pollen­­jelentéseket megtalálhatják a www.antsz.hu oldalon. Országosan megfigyelhető, hogy a parlagfűmentesítő programok működése óta csökkenő tendenciát mutatnak azok a napok, amikor magas a pollenkoncentráció. Pollen­csapda hozzánk legközelebb Szekszárdon van, ezzel tudják mérni a pollenkoncentráció mértékét. A parlagfű Magyarországon nem őshonos gyomnövény, az 1920-as években jelent meg déli területeinken. Elő­ször 1950-ben vizsgálták a gyomok előfordulását Ma­gyarországon, ekkor a par­lagfű „csak” a 21. helyen állt a gyakoriság és a területi el­oszlás vonatkozásában, mára a legelterjedtebb egészség­­károsodást okozó gyomnö­vény. Egy közepes növény átlagban 4000 csíraképes magot érlel. A művelési cél nélküli talajbolygatás csak elősegíti a parlagfű szaporo­dását, ugyanis a mélyebb ré­tegekbe lekerült magok akár 30-40 évig is csíraképesek maradnak, és ha egy újabb talajmozgatás a felszín köze­lébe hozza őket, növekedés­nek indulnak. Paks és környéke a közepe­sen fertőzött területek közé tartozik, évről-évre csökke­nő tendenciát tapasztalnak. Belterületen már nem jel­lemző a fertőzöttség, a külte­rületeken még van tennivaló.-kgy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom