Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)

2008-06-20 / 12. szám

Fotó: Paksi Hírnök archí\ 2008. június 20. 7 Paksi Hírnök „Többet kell erről beszélnünk” Tanítja a jövő nukleáris szakembereit, nemzetközi szakmai konferenciák szervezője és résztvevője, átlátja a világban e téren zajló folyamatokat. Az ESZI egykori diákja mint miniszteri biztos is megfordult néhány éve az atom­erőműben, és sokszor reagált már Illés Zoltán felvetéseire is - dr. Aszódi Atti­la, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója. Fogalmazzunk úgy: Illés Zol­tánt megszoktuk. Az egykori or­szággyűlési képviselő hosszú évek óta ellenharcosa az atom­energiának. Mi a helyzet Só­lyom Lászlóval? A köztársasági elnök kijelentései mennyiben befolyásolhatják a jövőbeni ter­veket, gondolok itt az üzemidő hosszabbításra, illetve új blok­kok építésére? Közjogi értelemben nincs kü­lönösebb jelentősége, hiszen nem az elnök, hanem a parla­ment elvi hozzájárulása szüksé­ges új nukleáris létesítmény épí­téséhez, ám nyilván súlya van mondandójának, és a lakosság és a politika is odafigyel azokra a témákra, amelyekben meg­nyilvánul. A parlamenti pártok támogatják a tároló építését, az üzemidő-hosszabbítást, és való­színűleg az új blokkok építését is — a jövőt ez fogja meghatározni. A társadalmi vitát hiányolják- kinek kellene, és kivel lefoly­tatni? Két évvel ezelőtt mintegy hat­van szakértő közreműködésével több olyan tanulmány is készült, melyekből kiderül: a szakembe­rek miért az abban megfogalma­zott utat javasolják az ország energetikájának fejlesztése te­kintetében. Jó lett volna az ener­giapolitikai koncepció parla­menti elfogadása előtt ezt nagy nyilvánosság előtt megvitatni, az akkori gazdasági minisztérium azonban ezt nem szorgalmazta. A klímaváltozás, a minden ko­rábbinál magasabb olajár, a ma­gyar gazdaság magas földgáz­importja, a megújuló energia­­hordozók felhasználásának fo­kozása, az energiahatékonyság növelése - ezekre mind reagálni kell. A társadalmi párbeszédnek nem csak az atomenergiára kell irányulnia, hiszen az csupán a megoldás része. Energetikai tár­sadalmi párbeszédre van szük­ség, hogy az emberek megért­sék: a szakemberek miért mond­ják azt, amit mondanak. Az energetika ma nagyon a közép­pontban van, többet kell erről beszélnünk. Az elhíresült „vízbetöréssel” kapcsolatban magam is tapasz­taltam egy bátaapáti civil cso­port látogatása során: a téves információ gyorsan megragad a fejekben, a cáfolat csak enyhíte­ni tud az első híradáson. Meny­nyire tud hatékony lenni a té­nyeken alapuló tájékoztatás? Mondhatnánk, hogy a sajtó a hibás, amely nem tekinti felada­tának, hogy megnézze egy adott állítás valóságtartalmát. Ugyan­akkor a politika ezt tovább ár­nyalja, hiszen napi dolgokban egymásnak ellentmondó nyilat­kozatok születnek. Nincs igazán jó megoldás erre, annyit lehet tenni, hogy nyilatkozni kell. Az­tán amikor kézzelfogható ered­mények születnek, akkor azt be kell mutatni. — Illés Zoltán szerint hétezer szélerőművel ki lehetne váltani Paksot. Az államfő annak adott hangot: biztosan van más út, mint az üzemidő hosszabbítás. Meglehetősen ex cathedra kije­lentések. Lehet ezzel egyáltalán vitatkozni? Ezért is lett volna hasznos a társadalmi párbeszéd, ha lenné­nek akár írott szakmai anyagok a lakosság kezében. Akkor tud­nák: a fenti állítások nem állják meg a helyüket, Illés Zoltán fel­vetése pedig fizikai képtelenség.-dávid­(Folytatás a 6. oldalról) Aztán azt is mondja Illés, hogy a nálunk sokkal precí­zebb és előrelátóbb németek úgy döntöttek, leállítják az atomerőműveiket. Azt nem te­szi már hozzá, hogy ugyan még nem bírálták felül ezt a döntést, de már más szelek fújnak, s a legújabb vizsgálat szerint a német lakosság 49%o-a támogatja, hogy 2021 után is üzemeljenek az or­szágban lévő atomerőművek, míg 44%>-uk ellenzi. Azt meg pláne nem teszi hozzá, hogy a hasonló jelzővel illethető fin­nek, vagy akár az angolok, amerikaiak és franciák műkö­dő erőműveik élettartamát növelik, sőt újak építését kezdték vagy tervezik, s hogy a világ nagyon sok országá­ban teszik ugyanezt. Illés Zoltán életében először nem a messze távolból kriti­zálta a nukleáris energiát, meg a bátaapáti tárolót. Sze­mélyesen jött le, sőt bement az aknába. Amikor megkér­deztük, hogy a miatta elhíre­sült vízbetörésnek látta-e nyomát, azt mondta, nincs röntgenszeme, nem lát át a betonon. Kedves Illés úr! Nem azt tetszett mondani, ott Budapesten, hogy a víz be van törve?! Olyat is mondott, hogy a bányakapitányság ugyan adott engedélyt a tárolóhoz, de azt 18-20 feltételhez kö­tötte. Lehet, hogy Illés úr csak e témában tájékozódott, ha másutt is megtette volna, tudná, hogy ha - tegyük fel - egy élelmiszerboltot akarna nyitni, ott is hatóságok tucat­jától kellene engedélyt kér­nie, amit bizony feltételekhez kötnének, sőt még egy kocka­sajtot se adhatna el, ha nem tenne eleget számtalan elő­írásnak. Sólyom László azt mondta, nem foglal állást. Aztán meg azt, hogy szerinte nem az atomenergia a megoldás, megújuló energiaforrások kel­lenek, meg takarékoskodás. Még mielőtt valaki elfogult­sággal vádolna, jelzem, én - most kivételesen - nem mond­tam, hogy nem foglalok ál­lást. Vida Tünde FINNORSZÁGBAN TÖRTÉNŐ HOSSZÚ TÁVÚ MUNKAVÉGZÉSRE ATOMERŐMŰ ÉPÍTÉSHEZ KERESÜNK: tervező-, építőmérnököt; környezetvédelmi felügyelőt; szellőző- és fűtési-csőrendszerszerelőt és felügyelőt; földmérőt és földmérő asszisztenst; ütemterv technikust és koordinátort; építésvezetőt. Feltétel: kiváló angol nyelvtudás, szakirányú végzettség és gyakorlat. Előny: német, finn nyelvismeret. Jelentkezés „Finn" jelöléssel kizárólag angol és magyar * * . nyelvű önéletrajzzal, bérigény-megjelöléssel a STAR JOBS julianna.szeremi@starjobs.eu-ro. » * * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom