Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-03-21 / 6. szám
4 VÁROS Időszerű márciusi gondolatok „Évről évre összegyűlünk a Szent István téren, hogy méltó módon emlékezzünk az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra. Arra az eseményre, amely sok-sok évtizedre tartást adott a nemzetnek, melynek emléke, fénye még 160 év után sem fakult. Arra az eseményre emlékezünk, amelynek egyes célkitűzései még 1956-ban is időszerűek voltak, és közülük egyesek még ma is időszerűek” - kezdte ünnepi beszédét Hajdú János március 15-én, a városi megemlékezésen. A polgármester felidézte az egykori eseményeket, hatásait, időről-időre párhuzamot vonva napjainkkal. Beszélt egyebek mellett arról, hogy a Batthyány-kormány mai kifejezéssel élve koalíciós kormány volt, amelyben a politikai paletta különböző oldalán állók, egy a nemzet számára fontos pillanatban felül tudtak emelkedni előítéleteiken, és együtt tudtak munkálkodni. - Nagyon helyénvaló lenne, ha napjaink politikusai példát vennének a forradalom szereplőiről ahelyett, hogy a nézetek különbözőségének erősítésén, az ellentétek folyamatos szításán munkálkodnak - húzta alá. Rámutatott, a megemlékezés önvizsgálat is egyben. Március 15-e sok mindennel szembesít minket, mindenek előtt azzal, hogyan is állunk a szabadsággal, a nemzeti függetlenséggel, a hazaszeretettel, a jó, magasztos ügyért hozott áldozattal, emelte ki a polgármester. Záró gondolatainak végén a Kossuth nóta refrénjét idézte, amelyben minden benne foglaltatik: éljen a magyar szabadság, éljen a haza! A beszédet követően az I. István Szakképző Iskola diákjai adtak ünnepi műsort, majd a város intézményeinek, civil- illetve társadalmi szervezeteinek képviselői elhelyezték az emlékezés virágait Jámbor Pál szobránál.-kgy-Beköltözött a forradalom az iskola falai közé Az élet több mint egy hétig az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról szólt a Bezerédj Általános Iskolában. Minden órán ezzel foglalkoztak. Matematikán 1848 köbcenti térfogatú testeket készítettek, felkutatták a korabeli híres matematikusokat, földrajzórán térképet készítettek a csaták helyéről, biológián azt dolgozták fel, hogy milyenek voltak akkoriban a kórházak, közegészségügyi viszonyok. Beépítették az akkor történtek felelevenítését az ének, a fizika, a testnevelés órákba.- Tavaly mi szerveztük a városi ünnepséget. Akkor nagyon alaposan készültünk, úgy gondoltuk, jobbat már nem lehet. Mást szerettünk volna - kezdi az igazgató az ötlet születésének felelevenítését. Németh Lászlóné hozzátette, ő is, kollégái is tanulták, hogyan kell projektmunkában dolgozni. A mostani ünnep volt a próba, ami igen csak jól sikerült. Pénteken reggel az iskolarádióban hangzott el a megemlékezés, addigra az aulában kiállították a projektmunka termését. Tablók hirdetik, hogy jártak Dunaföldváron, Simontornyán, Ozorán, Pákozdon, de azt is, hogy ezek nem egyszerű kirándulások voltak, hiszen mindenki feladatlappal a kezében érkezett, hogy minél több információt gyűjtsön. Ez úgy tűnik, sikerült, hiszen a megkérdezett három nyolcadik osztályos lány szerint soha ennyit nem tudtak meg a ’48- as eseményekről. Széchenyi Andrea, Csapó Zsófia és Szabó Sára elmesélte, minden órán ezzel foglalkoztak, korabeli ruhákat, hajviseleteket rajzoltak, kutattak az interneten. Mint elmondták, a világháló volt tanáraik mellett legnagyobb segítségükre. Vida Tünde Fotók: Molnár Gyula (fent), Vida Tünde (lent)
