Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2007-02-23 / 4. szám

MOZAIK 15 Jó napot, mi újság? Pach József Azt mondják, Pach Szepi boltjában mindig friss húsáru várja a vevőket. A legtöbb vásárló évek óta visszajár hozzá, a bizalmat minőségi áruval igyekszik meghálál­ni. Kedvenc időtöltése a horgászat, de a halászlét sem veti meg: halfőző tudományát a paksi bluesfesztiválon és Baján is bizonyította már. Amatőr bortermelőként több ezüst- és aranyérmet szerzett. A húsboltot, melyben Pach József, Szepi bácsi dolgozik, édesapja alakította ki 1946- ban. A család nem sokáig él­vezhette hasznát, mivel az öt­venes években államosították az üzletet: a korábbi tulajdo­nos tovább dolgozhatott a boltban, immár alkalmazott­ként. A fizetés azért nem volt olyan rossz, legalábbis Szepi ma így emlékszik. Minden­esetre a húsos szakma iránt ő is érdeklődést mutatott. Ab­ban az időben az érettségi még nagy dolognak számí­tott, úgy gondolta, ő sem éri be kevesebbel. Hentesként „csak” szakmunkásképzőt végezhetett volna, ezért kénytelen volt körülnézni a rokonszakmák között. A Tehetségesek, fiatalok Weisz Tünde Úszás, röplabda, atlétika. Há­rom különböző sportág, ám mindhármat űzi Weisz Tünde, a Balogh Antal Katolikus Is­kola és Gimnázium 13 éves ta­nulója. Az iskola testnevelő ta­nára és egyben a sportágak edzője, Kalász Miklós szerint, Tünde mindhárom sportban kiemelkedő teljesítményt nyújt. A tanórán kívüli edzé­sek eredményei a városi és vá­roskörnyéki versenyeken szerzett helyezések, illetve ér­mek. A legfrissebb ezek közül a 4x50 méteres gyorsváltóban szerzett paksi diákolimpiái aranyérem. Tünde hét éve foglalkozik az úszással, s mi­vel a testet teljesen átmozgató nagykőrösi konzervipari szakközépiskolát választotta, de kedvet kaphatott a tanu­láshoz, mert aztán a szegedi élelmiszeripari főiskolán élel­miszeripari technológiai üzemmérnöki diplomát szer­zett. A paksi konzervgyárban művezetőként, majd üzemve­zetőként dolgozott. Rend­szerváltáskor visszavásárolta ugyan édesapja boltját, de az üzemeltetését bérbe adta. Mivel azonban a konzervgyá­ri éveket munkanélküliség követte, az üzlet irányítását saját kézbe vette. - A legszi­gorúbb biztonsági ellenőr a vevő, és csak akkor jön visz­­sza, ha mindig kiváló minősé­gű árut kap - mondja Szepi. Partnereivel, akik hozzá ha­sport, ezért kedveli különö­sen. A röplabdát a labda- és a csapatjáték szeretete miatt választotta. Tanára szerint egyébként ebben a sportban a legtehetségesebb, az iskola egyik legjobb röplabdázója. Bármely sportról legyen szó, szorgalmas, kitartó, megbíz­ható, eredményes, így az atlé­tikában is, azon belül a rövid­sonlóan gondolkodnak, több mint tíz éve dolgozik együtt. A folytonosság néhány esz­közben is megrtiutatkozik, az édesapjától örökölt fűrészt, acélt és kolbásztöltőt a mai napig használja. A dolgos hétköznapok fáradalmait leg­szívesebben valamelyik víz­parton piheni ki. Gyermekko­ra óta horgászik a Dunán és a környékbeli tavakon, sőt egy horgászcsapat névadója: a Szepi-team a Paksi Atomerő­mű Horgászegyesület által szervezett maratoni horgász­verseny állandó résztvevője. Ez az egyetlen csapat, amely a mai napig változatlan felál-és hosszútávfutásban. A sport a mindennapok része a kis­lány családjában is, édesanyja rendszeresen fut, aerobikra jár, édesapja az egyik városi kosárcsapat tagja, a hatéves Andris pedig már aktív focis­ta. Tünde sokoldalúsága nem merül ki a sportolásban, öt éve zongorázik a művészeti is­kolában, s mindezt kitűnő ta­nulmányi eredmény mellett. Nem alakult még ki benne, hogy mi is akar lenni, de a sportmenedzser szakma közel áll hozzá. Elmondta, aktívan sportol, amíg csak lehetősége lesz erre. Elárulta: hobbi és öröm mindaz, amivel foglalko­zik. Ritkán, de azért jut idő a barátnőkre is, és akkor együtt szurkolnak az ASE helyi ko­sármeccsein.-bézsé­lásban versenyez. A legnagyobb sikert két éve érték el, ugyanis megnyerték a ver­senyt. A sikert többek között egy karórával díjazták, melyhez a mai napig nem nyúlt hozzá. Ezért ilyenkor, télen is a nyári időszá­mítás szerint jár, rá­adásul késik hét per­cet. - Nem kések én el sehonnan, a fejszámo­lást meg mindig is sze­rettem. Én mindig tu­dom, hány óra van - mondja Szepi. Egyéni sikeréről ha­talmas harcsafej tanúskodik. A hatvankilós állatot egy na­pig tartott szétbontani, a ren­geteg húsból pedig jutott az ismerősöknek is. Nem csak megfogni szereti a halat, el­készíteni is. Főzési tudomá­nyát az Akasztói Országos Halfőző Versenyen és a Bajai Halászléfesztiválon is bizo­nyította, de a híres Békéscsa­bai Kolbászfesztiválon is megfordult már. Az általa ké­szített kolbászkompozíció a Duna TV adásába is bekerült. Nagyon várja az idén 15. al­kalommal megrendezett pak­si blues és gasztronómiai fesztivált, melynek szintén ál­landó résztvevője. Nem csak a jó ételeket, a finom bort is kedveli. Van egy kis szőlője présházzal, hobbi borászként több helyi versenyre neve­zett, boraival ezüst- és arany­érmet is szerzett már. Rövid­távú tervei leginkább a hor­gászathoz kötődnek: mivel a magyar csapat nagy remé­nyekkel várja a Velencei-ta­von megrendezendő édesvízi férfi horgász-világbajnoksá­got, Szepi a haverokkal a helyszínről követné az ese­ményeket. Ennél jobban csak a maratoni horgászversenyt várja. A Szepi-team egyik tagja betegeskedik mostaná­ban, de az összeállításon sem­miképp nem változtatnak. Bíznak abban, hogy mire kell, együtt lesz a csapat.-gyűri-Fotók: Molnár Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom