Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2007-12-21 / 24. szám

6 ATOMERŐMŰ Segítőiket díjazták A Magyar Tudományos Aka­démia Központi Fizikai Ku­tató Intézetének igazgató­ját, Gadó Jánost és Báta­­apáti önkormányzatát jutal­mazta a Paksi Atomerőmű Zrt. ebben az évben Héliosz­­díjjal. A díj elnevezése a kö­zös szellemi energiatermelés folyamatát, az együttműkö­dést hivatott szimbolizálni, tájékoztatott Mittler István. A kommunikációs főosztály­­vezető hozzáfűzte, ezzel kö­szönik meg azoknak a mun­káját, akik kívülállóként se­gítik a paksi atomerőmű munkáját és társadalmi elis­mertségének növelését. A Héliosz-díjat 2001-ben alapí­tották, s minden évben leg­feljebb három személynek, szervezetnek vagy intéz­ménynek ítélik oda. Minded­dig tudósok, településveze­tők, civil szervezetek, nukle­áris szakemberek kapták meg, köztük Marx György, Kró Norbert, Hajdú János, illetve a Tűzvirág Tánc­­együttes. Tavaly mások mel­lett az üzemzavar elhárítását végző szakembergárda két orosz vezetőjének ítélték oda. Gadó János, az MTA doktora a 2003-as üzemzavar feltérképezésében, értékelé­sében, a helyreállítási mun­kák megszervezésében, s azok tudományos megalapo­zásában szerzett elévülhe­tetlen érdemeket, Bátaapáti önkormányzata pedig a la­kosság szakszerű tájékozta­tásában. Bátaapáti elismeré­se mellett még az is szólt, hogy a szakmai érveknek hi­telt adva felvállaltak egy or­szágos jelentőségű projek­tet. -tV­Félmilliárdot nyert a Duna-Mecsek A nukleáris létesítmények körzetében pályázatot hirde­tő, s különböző célokat támo­gató Duna-Mecsek Terület­­fejlesztési Alapítvány maga is pályázott és nyert. Az Eu­rópai Gazdasági Térség (EGT) és a Norvég Finanszí­rozási Mechanizmusok - köz­ismertebb nevén Norvég Alap kétmillió euróval, azaz ötszázmillió forinttal támo­gat egy hatvan települést érintő programot. Ehhez a Duna-Mecsek Területfejlesz­tési Alapítvány százmilliós önrészt biztosít. A pénzből közintézményeket és köz­épületeket fognak akadály­­mentessé tenni. A magyaror­szági bírálóbizottság támo­gatásra méltónak ítélte az igényt, a program a norvég fél megerősítő döntése után, 2008-ban indulhat. Ennek keretében a Paksi Atomerő­mű Zrt. által létrehozott ala­pítvány a nukleáris létesít­mények, illetve kutatási terü­letek - Paks, Kalocsa, Báta­apáti, Boda és Püspökszilágy - körzetében fekvő települé­seken akadálymentesít köz­­intézményeket. Az alapítvány kuratóriuma Mecseknádasdon értékelte a 2007. évi működés eredmé­nyeit. Dr. Kocsis István elnök tájékoztatott arról, hogy eb­ben az évben az alapítvány­hoz 91 pályázat érkezett, s ebből 49 részesült támoga­tásban. Több mint 1 milliárd 70 millió forint volt az igény, melyből 392 millió forint rea­lizálódott. Ez az összeg a tér­ségekben közvetetten 3,464 milliárd forint értékű fejlesz­tést generált. A támogatott pályázatok elsősorban mun­kahelyteremtésre, gazdaság­­fejlesztésre, területi kohéziót elősegítő programokra, vala­mint a helyi turisztikai fej­lesztésekre irányulnak. Az alapítvány segítségével 90 új munkahely létesítésére nyí­lik lehetőség. -vt-Bővítésről beszéltek az évfordulón A paksi atomerőmű egyes blokkját 1982 decemberében kapcsolták az országos háló­zatra. Az előkészítés sokkal korábban, majd' húsz évvel előbb kezdődött. Ezt is fel­idézték azon a konferencián, melyet a Paksi Atomerőmű Zrt. rendezett a blokkindítás 25 éves évfordulóján. A múlt tiszteletben tartása a garan­cia arra, hogy ennek az erő­műnek van jövője, jelentette ki Kovács József vezérigaz­gató.- Olyan élmény volt, amit nem lehet elmondani - fogal­mazott Pónya József volt ve­zérigazgató. Szerinte ezt mindenki átélte, aki akár­csak egy csavart is meghú­zott az ország legjelentősebb ipari beruházása során. Ugyanakkor nagy nyomás is volt rajtuk, árulta el. Külö­nösen akkor, amikor üzembe helyezték, hiszen akkor érezték igazán a terhét. A mostani vezetőknek arra hívta fel a figyelmét az egy­kori vezető, hogy meg kelle­ne tenniük az első lépéseket két újabb blokk megépítésé­re, mert az atomerőmű-építő kapacitás véges. Szabó Benjamin, a paksi atomerő­mű építésének kormánybiz­tosa és a vállalat első igazga­tója is szót emelt az erőmű bővítése mellett. Mint rámu­tatott, szükség van ma Ma­gyarországon az atomener­giára, s erre a legmegfele­lőbb helyszín Paks, hiszen megvan a megfelelő infrast­ruktúra és lakossági elfoga­dottság. Szerinte a tájékoz­tatáson kellene javítani an­nak ellenére, hogy az atom­erőműben erre ma is nagy hangsúlyt helyeznek. Szabó Benjamin szerint máig ke­vés az információ a nukleáris energiáról, s a paksi atom­erőmű pozitív hatásáról. Kovács József vezérigazga­tó rámutatott, az atomerőmű negyedszázada üzemel biz­tonságosan, s tölt be kiemelt szerepet az ország energia­­ellátásban. Vida Tünde Az atomerőmű várhatóan kiemelkedően jó évet zár, mondta Kovács József. A vezérigazgató kiemelte, ez nem csak a termelésre, hanem a biztonsági mutatók tekin­tetében is igaz. Elmondta, ha nem történik semmi rend­kívüli, az eddigi legjobb termelési eredményt fogják elérni. Az eddigi legmagasabb éves termelés 14.180 gWh (gigawattóra) volt, de a prognózis szerint elérik a 14.600 gWh-t. Két blokkon teljesítménynövelést hajtottak végre, ami tükröződik az eredményben, de még e nélkül is rekor­dot döntöttek volna a vezérigazgató tájékoztatása szerint. Fotó: Molnár Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom